Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai járás és a Viharsarok központja, az ország 17. legnépesebb települése, a Dél-Alföldön a harmadik. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett település mára már rendezett külsejű várossá vált. A város híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezték meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is, azonban ez átkerült Gyulára.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai járás és a Viharsarok központja, az ország 17. legnépesebb települése, a Dél-Alföldön a harmadik. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett település mára már rendezett külsejű várossá vált. A város híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezték meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is, azonban ez átkerült Gyulára.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
Neve török eredetű, a Csaba személynévből származik. Még az Árpád-kor vége felé is kedvelt és széltében használt volt a magyarok közt ez a személynév. Az egyik ilyen Csabáról kapta nevét a település. A név első része, a „Békés” később került a település nevéhez, ez pedig Békés vármegye nevére utal, megkülönböztetve más, Csaba nevű településektől.
Fekvése

A Tiszántúl déli részén, Békés vármegye földrajzi középpontjában, a Körös–Maros közén, a Békési-síkon, a Kettős-Körös folyótól 8 kilométerre délnyugatra fekszik. A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban húzódik. A városnál találkoznak a 44-es és 47-es főutak. A MÁV 120-as és 135-ös vasútvonalai metszik a települést.
Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter. Alacsonyabb pontjai közé tartozik Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabban fekszik a belváros, illetve a keleti részeken található „hát” elnevezésű részei (például Vandhát). Az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabban fekvő pontjának, ez 88,75 méter tengerszint feletti magasságot jelent.
A város nagyjából elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.
A talaj elsősorban lösz, agyag és folyami hordalék keveréke. A város környékén 21-28 aranykorona értékű földek vannak, nyugat felé javul a minőségük, mivel ott egyre kevesebb agyaggal és egyre több lösszel elegyesek.
Városrészei
Békéscsabának hivatalosan hat különálló városrésze van az önkormányzat beosztása alapján, ez a tagolás nagyrészt összhangban van a természeti-társadalmi és történelmi adottságokkal. A hat városrész közül három teljesen különálló, a törzsterülettől távolabb fekvő terület, míg a másik három zárt beépítésű, egységes terület. A legnagyobb és legfontosabb Békéscsaba belvárosa, ahol a népesség és a közintézmények zöme tömörül. Szintén nagy jelentőségű – népességszáma szerint – a Lencsési lakótelep, amely Békéscsaba délkeleti részén helyezkedik el. Erzsébethely vagy ahogy a csabaiak hívják, „Jamina” a város nyugati részén helyezkedik el, a vasúttól nyugati irányban, döntően kertvárosias, földszintes házaival. Mezőmegyer északi irányban, míg Gerla keletre, Fényes pedig délkeletre helyezkedik el a város törzsterületétől. Közös bennük, hogy mindegyik kisebb mértékben városiasodott, kevésbé fejlett részei a megyeszékhelynek.
Éghajlata
Békéscsaba az északi mérsékelt övben, azon belül is a kontinentális éghajlati zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral, átlagosnak mondható csapadékviszonyokkal. Itt már elég erős a kontinentális hatás, mivel a város távol fekszik a tengerektől és a medencejelleg is csak erősíti ezt a sajátosságot.
Az évi középhőmérséklet +11 fok körül alakul, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak. A januári középhőmérséklet −1,6 °C, míg a legmelegebb július hónapban +22,6 fokot mutatnak a hőmérők. Az abszolút hidegrekord a városban −29 °C, míg az abszolút magyarországi melegrekordot Békéscsaba tartotta 2001. augusztus 22-től, +41,7 °C-kal, egészen 2007. július 20-ig. Így az évi átlagos abszolút hőingás 70 fok körül alakul, ez országos összehasonlításban is igen sok. Az évi átlagos hőingás 24 °C, a legmagasabb értékek Magyarországon 25 °C körül alakulnak, főleg a Hortobágy és a Nagykunság területén. A tenyészidőszak hőösszege egyike az országban lévő legmagasabbaknak, 3300 °C felett van, ez roppant kedvező a mezőgazdaság számára.
Az első fagyos nap október 23-a környékén, míg az utolsó tavaszi fagy általában április 13-án jelentkezik. A fagyos napok száma átlagosan 96, a téli napoké (a napi átlaghőmérséklet 0 °C alatt marad) 28, a zord napoké (minimum-hőmérséklet −10 °C alatt) 14. Nyári nap (maximum-hőmérséklet 25 °C felett) egy évben átlag 84-szer, hőségnapok (30 °C felett) 23-szor, míg forró napok (35 °C felett) 1 esetben fordulnak elő.
A városban a napfénytartam évi összege általában 1940 óra körül alakul, ez azonban kisebb az országos átlagnál – ez betudható az Erdélyi-szigethegység láncainak, amik kissé módosítják a borultság mértékét. A lehetséges napsütéses órák 44%-ában süt a Nap. A legnaposabb hónap általában a július, míg a legborultabb a december. A borultság évi átlaga 57% körül alakul.
Története

Kezdetek
A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg.
Középkor
A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. Csak az 1046-ban lezajlott Vata-féle pogánylázadás után kezdődhetett el komolyabban a feudális államhatalom megszervezése, a kereszténység térítése és a megyeszervezés.
Mező-Megyer, Gerla, Vesze, Fövenyes , Gerendás és Mező-Sopron falvakkal volt körülvéve.
A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett.
A települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben említik először.
Birtokosa a 14–16. századokban a gerlai Ábránfy család volt. 1383-ban e család négy tagja osztozott meg Csabán. Kitűnik az iratból, hogy a falu legfeljebb két utcából állt.
Török kor
1521-ben már valószínűleg állt az Ábránfy család kastélya, amelyet írásos emlék 1529-ben említi először.
1557—58-ban a temesvári defterdár tudósítása szerint 29 ház volt benne. 1562-es feljegyzés alapján 21 itteni gazdának volt vetése, 29-nek pedig nem. Az előbbiek 10'/4 köböl búzát és 2 köböl árpát szolgáltattak be tized fejében. Méheket egy gazda tartott.
1563-ban, Kerékgyártó Márton bírósága idejében 99 család lakott Csabán. Magyar nyelvű lakosok voltak, Búza, Csapó, Kötő, Kincses, Borégető, Fövenyesi, Nagy, Szabó, Tót, Török, Vas stb. családnevűekkel.
Mint a gerlai uradalom része, az 1560—62. években Csaba felett is 7—8 földesurat uralt. Ábránfy VII. István, Székely Miklós (Ábránfy Katalin fia), özv. Szterzenkovics Mátyásné, Székely Márton (Ábránfy Zsófia férje), Nagy Balázs és Ábránfy Boldizsár itt az állandóbb birtokosok. Rajtuk kívül 1560-ban még Jász Lukács, 1562-ben Társy István említtetik.
Közigazgatás
Városi jelképek és szimbólumok
Békéscsaba címere aránylag szokatlan a mai magyar városok között, ugyanis két olyan elem is található benne, aminek ma már nem sok köze van a településhez. A nagyjából ovális alakú belső részben egy oroszlán áll, ami két búzaszálat tart. Az oroszlán a vármegye jelképe, míg a búza egyértelmű utalás a megye és város kiemelkedően jó adottságú földjeire, ahol igen nagy arányban termelnek búzát. Az oroszlán alatt egy hal „úszik a vízben”, ami a hajdan itt kanyargó Fehér-Körösnek állít emléket. Ez az egyik olyan elem, amely ma már szorosan nem kapcsolódik a városhoz. Mivel a folyónak új medret ástak Szanazug és Békés között, ezért az jóval távolabb került a várostól, és a vízi élővilág ma már csak helyenként jellemzi az Élővíz-csatornát. Az oválist mindkét oldalról stilizált levelek veszik körül bordó-sárga, illetve kék-szürke (heraldikailag vörös-arany és kék-ezüst) színben. E fölött egy lovagi páncél fejvértje látszik, amin egy korona található. A korona fölött van a másik olyan elem, ami ma már nem teljesen igaz a városra: a szőlő. A 19. században még igen sok szőlő termett a város körül, Stark Adolf itt nemesítette a Csabagyöngye fajtát. A szőlőtőkék nagy része azonban áldozatul esett a filoxérának, majd a nagyüzemi mezőgazdasági művelésnek. Ma már elvétve található szőlő a város közigazgatási határán belül.
Békéscsaba zászlaja a város címerével ellátott lobogó.
A városnak 2001 óta van saját logója, amit egyre gyakrabban használnak különböző kiadványokon, reklámanyagokon. A város saját leírása szerint feladata a város emblematikus megjelenése. A két evangélikus templom egymás melletti stilizált ábrázolása a város legjellemzőbb formai eleme. A logó elválaszthatatlan részét képezi a Békéscsaba felirat, amelynek betűtípusa kizárólag Trajan Bold lehet.
A városnak 2000 ősze óta van hivatalos jelmondata, ami a következőképpen hangzik: „Fejlődés és hagyomány”. A mondat megalkotói és a város szerint ez jelképezi a rendszerváltozás óta eltelt időszak Békéscsabáját.
Demográfia
Békéscsaba lakónépessége 2022. október 1-jén 55 164 fő volt, ami Békés vármegye össznépességének 17,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 6886 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 284 ember volt. Békéscsaba népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14-15 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 24% volt. 2022-ben a férfiaknál 71,2, a nőknél 78,2 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 18 844 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 11 670 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 84%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 7,2%-a, mintegy 3972 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül szerb, cigány és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
Békéscsaba a középkorban egy kis falu volt Csaba néven, a mai városterületen 13 falu terült el. A török kori pusztulás után teljesen újra kellett telepíteni a várost. A lakosság létszáma lényegesen gyorsabban emelkedett az országos átlagnál, egészen az 1900-as évekig. Ezután az országos átlagnak megfelelő volt a trend, az 50 000-es határt 1941-ben lépte át a népesség. A háborús veszteségeket, kitelepítéseket csak 1960-ra heverte ki a város, mikorra ismét elérte a fél százezer főt a lélekszáma. 1960–1980 között intenzíven emelkedett a lakosságszám az iparosítás miatt, az igényeket döntően paneles építéssel elégítették ki. 1980–2001 között lényegében stagnál a népesség, majd 2001 után indult meg a város népességének csökkenése, ma már kevesebben laknak Békéscsabán, mint 1970-ben. A legtöbben 1980-ban éltek a városban, 68 044-en.
Gazdaság

Békéscsabán – hasonlóan más alföldi városokhoz – az élelmiszeripar dominált egészen az 1970-es évek elejéig. A Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a 19. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla- és cserépipari városává nőtte ki magát. Szintén ebben az időben kezdődött meg Békéscsaba nyomdászvárossá válása, ami a mai napig is meghatározó jelenség. A két világháború között általánosságban jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az 1968. január 1-jén bevezetett, központilag elhatározott új gazdasági mechanizmus iparfejlesztési koncepciója jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Azonban ez már nem történt olyan intenzíven, mint az '50-es évek Rákosi rendszerében, a belváros történelmi részét is épségben meghagyták, így máig megőrzött valamit egykori mezővárosi hangulatából. A rendszerváltás után a termelőüzemek döntő többsége csődbe ment, vagy erősen csökkentett kapacitással dolgozott tovább. Egyedüli kivételt talán a nyomdaipar jelentett, ami a mai napig megőrizte versenyképességét, sőt, számos fejlesztés és új beruházás is történt ebben az ágazatban. 2008 áprilisától az országban egyedül Békéscsabán nyílik mód a külföldről behozott használt autók eredetiségét bevizsgálni. Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál. A város vezetői többször próbáltak nagy, termelőüzemeket a Viharsarok fővárosába csábítani, de rendszeres az elutasítás, mivel gyakorlatilag Békés megye volt sokáig az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos autópálya-hálózatba. Egy 2008-ban publikált felmérés szerint a város tőkevonzás tekintetében a középmezőny alján található, a 23 megyei jogú város közül a 14. Ez a helyzet 2019 októberéig állt fent, amikor is az M44 autóút első részének átadásával jelentősen javult a város megközelíthetősége.
Közlekedés, infrastruktúra

Minden város életében kulcsszerepe van a közlekedés minőségének. Békéscsabán ez leginkább a vasúti és autóbusz-közlekedést jelenti, mivel ez a két közlekedési szakág lényegében teljesen ki tudja szolgálni a város igényeit.
Főutak
Békéscsaba a 44-es és 47-es főutak találkozásánál fekszik, előbbi Kecskemét–Szarvas, illetve Gyula és az országhatár, míg utóbbi Debrecen–Berettyóújfalu–Szeghalom, továbbá Orosháza, Hódmezővásárhely és Szeged irányába biztosít közúti közlekedési kapcsolatokat.
2019 októberétől a megyeszékhely összeköttetése jelentősen javult nyugati irányban, ugyanis átadták az M44-es autóút elsőként elkészült (földrajzilag középső) szakaszát Tiszakürt-Kondoros között. Mivel ez a 61 kilométeres szakasz a 44-es út legzsúfoltabb, leglassabb forgalmú és legtöbb belterületi részt tartalmazó szakaszát tehermentesítette, már ennek átadása is jelentős, akár 20-25 perces időnyereséget jelentett a Békéscsaba és Kecskemét (illetve Budapest) közötti forgalom résztvevői számára. Hasonlóan fontos volt az új út közlekedésbiztonsági szempontból.
Az M44-es autóút építése mindkét irányban folytatódott, egészen 2020. december 11-éig, amikor átadták a Kondoros-Békéscsaba közötti szakaszt. Az építés folytatódott a Tiszakürt-Lakitelek közötti szakasszal, amelyet 2021 decemberében adtak át. A Szentkirály-Lakitelek közötti szakaszt várhatóan 2024 januárjában fognak átadni. A tervek között szerepel a folytatás Békéscsaba-Kondoros közötti szakasz után (nyugat felé) a Gyulai határátkelő, Románia felé. A másik terv az autóút valódi kiinduló pontja, ami eredetileg az M8-as autópályán valósulhatott meg, de az autópályának évekig tartó részletes tervezés és területszerzés szükséges, így egy másik kiindulópontot választottak. Ez az 5-ös főúton fog megvalósulni az M5-ös autópályának Kecskemét északi csomópontján létesülő turbó típusú körforgalomban, ami biztosítja a csatlakozást a sztrádához.
Kultúra
A városban a kultúra kissé megkésve kezdett el fejlődni, mivel a városiasodás szintje is sokáig lényegesen elmaradt a hasonló nagyságú települések mutatóitól. Az igazi kulturális kibonatkozás éppen ezért csak a 19. század második felétől indult el, ami még nagyobb lendületet kapott a kiegyezéstől. Említést érdemel az Alföld állandó kőszínháza, a Békéscsabai Jókai Színház, a város híres festőjéről, a Munkácsy Mihályról elnevezett Munkácsy Mihály Múzeum. Mivel Békéscsaba századokon át fontos központja volt a magyarországi szlovákságnak is, ezért található itt Szlovák Tájház. Fontos szerepet játszik a város közművelődésében a Békés Megyei Könyvtár is.
Kulturális intézmények
Békéscsabai Jókai Színház (az Alföld első állandó kőszínháza)
Gabonamúzeum (Csabai tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely)
Jankay Kortárs Galéria (2013-ban a Munkácsy Mihály Múzeummal összevonták)
Szlovák Kultúra Háza (Dom slovenskej kultúry)
Művészet
A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola kórusai
A Békéscsabai Református gyülekezet énekkara
Cabianska Ruzicka – Csabai Rózsák népdalkör
A Trefort Ágoston Szakközépiskola fiúkórusa
Média
A településen az írott és az elektronikus sajtó is képviselteti magát.
Elektronikus média
Békéscsabán valósult meg az országban az elsők között a helyi, magánkézben lévő városi kábeltelevíziózás koncepciója 1992-ben. A társaság neve Csaba TV lett. A következő évre datálódik a helyi kereskedelmi rádióadások sugárzásának elkezdése is.
Az 1990-es évek közepén valóságos fénykorukat érték a megyeszékhelyen a helyi sugárzású rádióállomások. Ekkoriban működött a legtöbb rádióállomás:
Start Rádió (Fm 88,9, a város első 24 órás rádióadója)
Retró Rádió (FM 101.6) (Berettyóújfalu, Szeghalom, Gyula, Békéscsaba vonzáskörzetben hallgatható).
Csaba Rádió (FM 104 MHz) (2017. november 1-től Rádió 1).
Innentől lefelé vezetett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna és a Délkelet Rádió is. Az ezredforduló elmúltával már csak a két legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. 2006-ban pedig a Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a Rádió 1. Így jelenleg csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül. 2006 és 2011 között a Juventus Rádió is szólt az FM 100,9 MHz-en.
Oktatás

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés magas színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatást megfelelőnek, míg a felsőfokút kicsit hiányosnak tartják.
Alapfokú oktatás
Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 12 önkormányzati és 2 egyházi intézmény vesz részt. A hagyományos általános iskolákon kívül két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnázium keretében végzik az alapfokú képzést. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, egy iskola pedig a nemzetiségi oktatásban vállal feladatot. 2007-ben 5522 gyermek részesült általános iskolai oktatásban.
Középfokú oktatás
A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban. A szakközépiskolai képzésnek több mint fele itt valósul meg, az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111. Hozzávetőleg nyolcezer középiskolás végzi tanulmányait Békéscsabán, akiknek 65%-a a megyéből, de Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből is rendszeresen érkeznek diákok a településre. Ez is mutatja a város regionális szerepét.
Más gazdasági ágakban a város 12 szakképzést folytató iskolája horizontálisan és vertikálisan széles képzési palettát kínál mintegy 8000 tanuló számára. Speciális szakmaterületeiknek – nyomdaipar, elektronika, vízgazdálkodás, földmérés, zene-, tánc-, textilművészet – köszönhetően regionálisan is vonzóak.
1992 óta minden évben megrendezik a „Csabai Garabonciás Napok” nevű ötnapos diákfiesztát.
Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola → [2]
BSzC Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája → [3]
BSzC Trefort Ágoston Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégium → [4]
BSzC Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája → [5]
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium → [6]
Sport
Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és észszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ezt annak is köszönheti, hogy a sportra éves szinten több mint 100 millió forintot költ, így teljesül az a kritérium, miszerint a költségvetés legalább 2%-át sportra kell fordítani. Ennek is köszönhetően számos sportegyesület, szakosztály működik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretők. A leghíresebb egyesületek a jelenleg másodosztályú, MNK-t is nyerő Békéscsaba 1912 Előre, a szintén elsőosztályú női kézilabda, a Békéscsabai Előre NKSE. Szintén sok sikert elért egyletek a Békéscsabai Női Torna Club, valamint a Békéscsabai Atlétikai Klub és a Békéscsabai Röplabda SE, amely 2000-es újraalakulása óta immáron öt első osztályú bajnoki címmel is büszkélkedhet. Az új hullám képviselője a Békéscsaba Raptors AFSE, de a városnak volt saját baseballcsapata is Békéscsabai Villámok néven. Érdekes színfoltja a sportéletnek a városi „derbi”, amelyet a város két alsóbb osztályú labdarúgócsapata, a I. kerületi Békéscsabai MÁV és az V. kerületi Jamina SE vív egymással.
Látnivalók

Kulturális intézmények, középületek, szobrok
Árpád Gyógy- és Strandfürdő, épült 1922-ben, felújítva 2003-ban.
Békéscsabai Jókai Színház, az Alföld első állandó kőszínháza. Épült 1877–79 között, átépítve 1913-ban.
Evangélikus Gimnázium neocopf stílusú épülete (épült 1899-ban, Sztraka Ernő tervei alapján.
Hotel Fiume, épült 1869-ben, tervezője Sztraka Ernő, előkelő szálloda, nevét az akkoriban épített Nagyvárad–Szeged–Fiume vasútvonalról kapta.
Kossuth-szobor, a város polgárai 1905-ben emeltették, tervezte Horvay János.
Munkácsy Mihály Múzeum, a gyermekkorában itt élt és alkotott Munkácsy Mihály munkásságát megörökítő intézményt 1899-ben adtak át. 2007-ben felújították.
Munkácsy Mihály Emlékház, a híres festő 21 festménye található itt, ahol régebben Gizella nevű húga élt, akit a művész rendszeresen látogatott.
Meseház, Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált szobrokkal, mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.
Szlovák Tájház, barokk és klasszicista, előtornácos, karéjos oromzatú népi lakóház az 1860-as években épült.
Szoborsétány, az Élővíz-csatorna mellett, a mellszobrokban mutatja be a város nagyjait, illetve a hozzá kötődő személyeket.
Városháza (romantikus, tervezte Sztraka Ernő, a homlokzat Ybl Miklós tervei alapján, épült 1873-ban)
Vallási épületek
Jézus Szíve katolikus templom, épült 1992–93-ban, a két alkotót, Patay Lászlót a pápa, Mladonyiczky Bélát az állam tüntette ki ezen művükért.
Katolikus nagytemplom (Páduai Szent Antal-társszékesegyház). Az 1910-ben épült, kéttornyos, neogótikus stílusú templomot Hofhauser Antal tervezte.
A katolikus Szeplőtelen Fogantatás-kápolna neogótikus stílusú épületét 1861-ben gróf Wenckheim Károly építtette. Eleinte kapucinusok szolgáltak benne. A kápolna hossza 13, szélessége 6, a harangtorony magassága pedig 15 méter. A kastélyba van beépítve, és a bejárat fölötti timpanonban toronyóra látható. A nyitott toronyban egy kb. 40 centiméteres harang található. A templombelső festése is neogótikus stílusú, Szűz Mária és Jézus Szíve szobra díszíti 1905-ből. A szentély színes üvegablakán Szűz Mária mennybevétele látható, a bal oldalin Szent István fölajánlja a szent koronát Máriának, a jobb oldalin pedig Borromei Szent Károly alakja látható.
Híres emberek
Itt születtek
1827. január 5-én Haan Antal festőművész, († 1888. május 9., Capri szigete)
1838. április 8-án Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró, († 1923, Szarvas)
1840. Takáts Ferenc őrmester az amerikai polgárháborúban az unionisták oldalán ,(† 1881, New Orleans)
1868. január 10-én Feleky Károly karmester, színházigazgató és az amerikai-magyar kapcsolatokra vonatkozó angol nyelvű hungarika anyag gyűjtője, († 1930, New York)
1871. Áchim L. András , a Magyarországi Parasztpárt megalakítója, († 1911, Békéscsaba)
1880. február 2-án Perlrott-Csaba Vilmos festőművész, († 1955. január 23., Budapest)
1883. november 21-én Kvasz András pilóta, magyar aviatika úttörője († 1974, Budapest)
1890. október 25. Domokos József, eredeti neve: Deutsch József magyar bíró, legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (1978)
1892. november 22-én Mokos József festőművész, tanár († 1972, Békéscsaba)
1894. szeptember 25-én Nizsalovszky Endre jogtudós, az 1956-os forradalom idején a Magyar Tudományos Akadémia választott vezetője († 1976)
1889. augusztus 15. Tevan Andor nyomdász, a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat vezetője († 1955)
1899. április 15-én Mazán László festőművész, rajztanár († 1949, Békéscsaba)
1901. január 18. Tevan Margit Munkácsy Mihály-díjas magyar ötvösművész († 1978)
1909. március 28. Jakuba János Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, főiskolai tanár, az Iparművészeti Főiskola főigazgató-helyettese († 1974)
1910. november 11. Medovarszki Mihály politikus, tanácselnök († 1979)
1916. március 8-án Láng Géza agrármérnök, egyetemi tanár († 1980)
1917. április 4-én Tiszay Magda operaénekesnő († 1989)
1919. október 2. Alex Crisovan magyar származású svájci újságíró, sakkszakíró és sakkfunkcionárius († 2012)
1921. április 18-án Rábai Miklós koreográfus Kossuth-díjas érdemes művész (†1974. augusztus 18., Budapest )
Testvérvárosai
Belényes, Bihar megye, Partium, Románia (1999)
Székelyudvarhely, Hargita megye, Erdély, Románia (1991)
Lutherstadt Wittenberg, Szász-Anhalt tartomány, Németország (1995)
További információk
Békéscsaba nem csak evangélikus építészeti öröksége – Beszélgetés Dénes Attilával Archiválva 2020. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (Evangélikus.hu, 2020)
A békéscsabai dohánybeváltó (Dohanymuzeum.hu)
Kaynak: Wikipedia – Békéscsaba · CC BY-SA 4.0
Etimoloji
Şehrin ismi, Macaristan'da "barış" anlamına gelen "Békés" kelimesinden gelir ve "Csaba" Macar erkeklerine verilen Türk orijinli popüler bir isimdir.
Tarihçe
Bu alana antik zamanlardan beri yerleşim oldu. Demir Çağı'nda alan İskitler, Keltler, daha sonra Hunlar tarafından işgal edildi. Macaristan'ın zaferi sonrası, alanda pek çok küçük köyler vardı.
1330'larda Csaba ilk bahsedilenlerdendi. Çaba ile birlikte, diğer sekiz kasaba şimdiki yerde bulunuyordu. Türkler, Macaristan'ın güney ve orta kısımlarını işgal ettiğinde, bu kara parçaları Osmanlı İmparatorluğu'nun bir parçası haline geldi. Kasaba yaşamını sürdürüyordu fakat 17. yüzyılda Türklere karşı savaş döneminde sönük bir duruma halini aldı.
1715 yılında Çaba'dan ıssız bir yer olarak bahsediliyordu, fakat bir yıl sonra onun adı vergi ödeyen kasabalardan bahseden bir dokümanda bulundu. Olasılıkla yeni kasaba János György Harruckern tarafından kuruldu. Kendisi Türkler'e karşı yapılan savaşta üstünlük kazanmıştı ve Bekeş eyalet alanını satın almıştı. 1847 yılında kasaba 22.000 nüfusu ile Macaristan'ın yirmi en büyük şehri arasındaydı. Buna rağmen Çaba, çamurlu sokakları ve tıkış tıkış evleri ile büyük bir köye benzer.
1858 yılında kasabaya demiryolu ulaştı. Bu gelişmeyi getirdi. Yeni evler, fabrikalar inşa edildi. Kasaba zenginleşmeye başladı. 19. yüzyıl sonunda hâlâ işsizlik büyük gerilime neden oluyor. 1891 yılındaki bir ayaklanma Romanya askerleri yardımıyla sıkıştırıldı. Kasabanın politikadaki en önemli kişilerinden birisi köylü partisini kuran András L. Áchim'dir.
Coğrafya
2001 sayımına göre, şehir 193,94 km2 (75 mil2)'lik toplam bir alana sahiptir..
Nüfus

Katolik - 24.2% (esasen Macar torunları)
Lutheran - 20.5% (esasen Slovak torunları)
Kalvenist - 10.9% (sadece Macar torunları)
Turistlerin göreceği yerler

City hall (Miklós Ybl tarafından dizay edildi), 1873)
Meşhur kişiler
Bekeş-Çaba doğumlular
Ján Valašťan Dolinský (1892–1965), Slovak besteci
László Vidovszky (1944), besteci ve piyanist
Bekeş-Çaba'da ölenler
Sándor Erkel (1900), besteci, Ferenc Erkel'in oğlu
Kaynak: Wikipedia – Békéscsaba · CC BY-SA 4.0
Geography
Békéscsaba is located in the Great Hungarian Plain, 215 km (134 mi) southeast from Budapest. Highway 44, 47, Békéscsaba beltway (around the city) and Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza high speed (120–160 km/h (75–99 mph)) railway line also cross the city. Highway 44 is a four-lane expressway between Békéscsaba and Gyula. According to the 2011 census, the city has a total area of 193.93 km2 (75 sq mi).
Name
Csaba is a popular Hungarian given name for boys of Turkic origin, while the prefix Békés refers to the county named Békés, which means peaceful in Hungarian. Other names derived from the Hungarian one include German: Tschabe, Romanian: Bichișciaba, and Slovak: Békešská Čaba.
History

The area has been inhabited since the ancient times. In the Iron Age the area had been conquered by the Scythians, by the Celts, then by the Huns. After the Hungarian Conquest, there were many small villages in the area.
The medieval Hungarian village of Csaba was established in the 13th century, first mentioned in the 1330s. Besides Csaba, eight other villages stood where now the town stands. According to the Hungarian Royal Treasury, Békéscsaba was an ethnic Hungarian settlement in 1495. When the Turks conquered the southern and central parts of Hungary, and these territories became part of the Ottoman Empire, the town survived, but it became extinct during the fights against the Turks in the 17th century.
In 1715, Csaba is mentioned as a deserted place, but only one year later its name can be found in a document mentioning the tax-paying towns. It is likely that the new Csaba was founded by János György Harruckern, who earned distinction in the liberation fights against the Ottoman Empire and bought the area of Békés county. In 1718, Harruckern invited Slovak settlers from Upper Hungary to the deserted area. By 1847, the town was among the twenty largest towns of Hungary, with a population of 22,000. Nevertheless, Csaba was still like a large village, with muddy streets and crowded houses.
By 1858, the railway line reached the town. This brought development; new houses and factories were built, and the town began to prosper. Still, by the end of the 19th century the unemployment caused increasing tension, and in 1891 a revolt was suppressed by the help of Romanian soldiers. One of the most important people in the politics of the town was András L. Áchim, who founded a peasants' party, and succeeded in elevating Békéscsaba to the rank of "city with council".
World War I brought suffering to the town. Between 1919 and 1920, Békéscsaba was under Romanian occupation. After the Treaty of Trianon, Hungary lost its most important southern cities, Arad and Nagyvárad (Oradea, both of them today in Romania), and Békéscsaba had to take over their roles, becoming the most important town of the region. Hungarians overtook Slovaks in the 1920s, become the majority ethnic group according to the census held in 1930.
Demographics
Languages
According to the 2011 census the total population of Békéscsaba were 62,050, of whom 61,912 people (99.8%) speak Hungarian, 10,140 (16.3%) English, 4,821 (7.8%) German and 3,399 (5.5%) speak Slovak.
Ethnic groups
According to the 2011 census there were 51,842 (83.5%) Hungarians, 1,881 (3%) Slovaks, 402 (0.6%) Roma, 293 (0.5%) Romanians and 170 (0.3%) Germans in Békéscsaba. 9,666 people (15.6%) did not declare their ethnicity. In Hungary, people can declare more than one ethnicity, so other people declared Hungarian and a minority one together.
Religion
According to the 1869 census (first modern census in Hungary) Békéscsaba had 30,022 inhabitants, of whom there were 21,988 (73.2%) Lutheran, 5,880 (19.6%) Roman Catholic, 1,043 (3.5%) Jewish, 520 (1.7%) Orthodox and 436 (1.4%) Hungarian Reformed (Calvinist).
The 1949 census showed 45,892 people, 25,661 (56.2%) Lutheran, 14,216 (31.1%) Roman Catholic, 4,750 (10.4%) Hungarian Reformed and 498 (1.1%) Jewish.
In 2011 there were 10,694 (17.2%) Roman Catholic, 8,012 (12.9%) Lutheran and 4,408 (7.1%) Hungarian Reformed in Békéscsaba. 19,650 people (31.7%) were irreligious and 1,027 (1.7%) Atheist, while 16,883 people (27.2%) did not declare their religion.
Tourist sights
Great Lutheran Church (Evangélikus Nagytemplom)
Small Lutheran Church (Evangélikus Kistemplom)
Saint Anthony of Padua Cathedral (Páduai Szent Antal székesegyház)
City hall (designed by Miklós Ybl, 1873) (Városháza)
Mihály Munkácsy Museum (Munkácsy Mihály Múzeum)
Mihály Munkácsy Memorial House (Munkácsy Mihály Emlékház)
Politics
The current mayor of Békéscsaba is Péter Szarvas (Hajrá Békéscsaba).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 18 members (1 Mayor, 12 Individual constituencies MEPs and 5 Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Climate
Békéscsaba has a humid continental climate (Köppen Dfa) closely bordering on a humid subtropical climate (Köppen Cfa). Among them, the annual average temperature is 11.2 °C (52.2 °F), the hottest month in July is 22.1 °C (71.8 °F), and the coldest month is −0.5 °C (31.1 °F) in January. The annual precipitation is 574.3 millimetres (22.61 in), of which June is the wettest with 68.0 millimetres (2.68 in), while January is the driest with only 32.2 millimetres (1.27 in). The extreme temperature throughout the year ranged from −24.6 °C (−12.3 °F) on 25 December 2001 to 41.7 °C (107.1 °F) on 21 August 2000.
Sport
Békéscsaba has had two major association football clubs. Among them the most famous is Békéscsaba 1912 Előre playing even in the top tier, Nemzeti Bajnokság I. The other major association football club is Jamina SE, also known as Békéscsaba TASK.
Kaynak: Wikipedia – Békéscsaba · CC BY-SA 4.0
