Budapest
Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 8.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 8. legnépesebb városa. Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest megye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb településének. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Pozsonytól 161 km-re délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 8. legnépesebb városa. Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest megye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb településének. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Pozsonytól 161 km-re délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
A név eredete
Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát csak a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat gróf Széchenyi István 1831-es Világ című művéből származik. A városok egyesítésekor, 1873-ban már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet.
A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Ó-Buda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is (középkori forrásokban előfordulnak Buda nevű személyek). Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda („víz”) szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.
Pest nevének eredete egyes vélemények szerint az ókorba nyúlik vissza, Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi „Geógraphiké hüphégészisz” (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion néven szerepel (Πέσσιον, iii.7.§2). Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pestnek, ahogy azt például Székelyföld egyes részein még a 20. században is használták. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul: „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai várhegyre alkalmazták ezt a nevet.
Története

A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet i. sz. 89 körül alapítottak a Duna nyugati partján (a mai Óbuda területén). Aquincum i. sz. 106-tól a 4. század elejéig a kettéosztott Pannonia tartomány egyik részének, Alsó-Pannóniának (Pannonia Inferior) a központja volt. Lakossága 20 000 fő körüli volt. A mai Óbudai-szigeten épült helytartói palotában olykor maguk a római császárok is megfordultak. A modern város területén több római segédcsapat (auxiliáris) tábor (Albertfalva, Campona) és ellenerőd (például Contra-Aquincum) is megtalálható.
Anonymus leírása szerint a honfoglalás után Árpád vezér Budavárat, a hajdani „Attila király városát” választotta törzse szálláshelyéül, központi földrajzi fekvése miatt, és itt is temették el 907-ben, a szomszédos Fehéregyházban. Ezt a helyet általában Óbudával szokták azonosítani (bár akadnak akik Pesthidegkúton vagy a közeli Pilis hegységben keresik).
A városhoz kapcsolódik Gellért püspök legendája, akit pogány felkelők a mai Gellért-hegy (az akkori Pest-hegy) oldalában gyilkoltak meg (a legenda szerint szöges hordóba zárva legurították a dombról), ennek emlékét őrzi a hely mai neve.
Óbuda és Pest római öröksége, a sok ezer épület romja évszázadokon át látható volt, az Árpád-korban azonban a helyükön fokozatosan igazi, nyüzsgő középkori városok épültek. Óbuda úthálózata a római korból maradt fenn, lakossága szőlőműveléssel foglalkozott. Területén egyházi birtokok alakultak ki, a 13. században pedig vár épült. 1223-ban a városban nagy tűzvész pusztított, amiben a főként fából épült házak elhamvadtak. Pestet a 12. században már fal vette körül, 1230-ban pedig kiváltságlevelet kapott II. Endrétől.
IV. Béla király 1241-ben Pestről indult a tatárok ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették Pestet, majd 1241/42 telén átkeltek a befagyott folyó jegén, és Óbudát is elpusztították. A két város teljes lakosságát legyilkolták. A pestieket például a város nagytemplomában, a mai Belvárosi plébániatemplomban koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak.
Földrajz

A főváros területe 525,14 km². Pest vármegye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak–déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna medrében álló 96 méteres tengerszint feletti magasságú Ínség-szikla, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 527 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében központi szerepe van, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. A főváros mértani középpontja a X. kerületi Martinovics téren van. A fővárost észak–déli irányban 28 kilométer hosszban átszelő Duna szakasz kettő, városképileg és funkcionalitásában alapvetően eltérő karakterű, budai és pesti részre osztja.
A Duna folyás irány szerinti jobb partján, a nyugati oldalon a Dunazug-hegyvidék középtájához tartozó Pilis és Budai-hegység magaslatai, délnyugaton pedig a Tétényi-fennsík lankái sorakoznak. A bal parton, a főváros keleti oldalán pedig a Duna menti síksághoz tartozó Pesti-hordalékkúpsíkság húzódik, amelyet a főváros közigazgatási határának mentén északkeletről a Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság övezi. A folyam partvidékét a Csepel-Szigetcsúcstól északra a Vác–Pesti-Duna-völgy, a déli irányban pedig a Csepeli-sík kíséri, amely kistájak szintén a Duna menti síkság részét képezik.
Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban (1660,60 - 1628,45 folyamkilométer között), mintegy 30 kilométer hosszan és 300-600 méter között változó mederszélességgel szeli át a fővárost. A klímaváltozás aszályt okozó hatásai előtt az Alpokban lehulló csapadék és a hóolvadás következtében évente általában két jelentős árhullám vonult le a Dunán. Az egyik a tavaszi jeges ár, a másik pedig a kora nyári zöldár volt. A vízhozama a legmagasabb vízállás idején 10 000 m3/s, a legalacsonyabbnál 600 m3/s. A legmagasabb és legalacsonyabb vízszint közötti különbség 6-8 méter is lehet. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Közülük a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa (2010-ig egyben szennyvize felének is befogadója volt), Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának. Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-barlangrendszer, a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület és a Merzse-mocsár.
Élővilága
![Vándorsólyom a Szent István-bazilikán[* 1]](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Falco_peregrinus.v%C3%A1ndors%C3%B3lyom.jpg/500px-Falco_peregrinus.v%C3%A1ndors%C3%B3lyom.jpg)
A Budapestet kettészelő Duna az élővilág szempontjából is játszik egyfajta elválasztó szerepet. A budai oldalon lévő kerületek jellegét tekintve inkább lakó- és pihenőövezetek, míg a pesti oldal az ipar, a kereskedelem és a közigazgatás központja, egybeépülve nagy kiterjedésű lakónegyedekkel. Budapest eredeti növényzete csak a Budai-hegység erdeiben, nagyobb foltokban maradt meg. A parkok és mesterségesen kialakított zöldterületek döntő hányada emberi kéz eredménye és folyamatosan változnak. Akadnak azonban a főváros mindkét oldalán olyan helyszínek, amelyek különleges és említésre méltó élővilággal rendelkeznek és három olyan sziget ahol az élővilág eltér a nagyvárosi részekétől. Említésre méltó helyek a Gellért-hegy különleges növényeivel és a Merzse-mocsár teljes élővilágával. Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben a Naplás-tó, amelynek közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A városban több kiváló horgászvíz is található, melyek közül kiemelkednek a Duna adta horgászhelyek, ilyen például a Hárosi-öböl.
Fauna
A mérsékelt égövre jellemző fajok nagyvárosi környezethez alkalmazkodott populációi. Nagy számban előfordulnak társállatként kedvtelésből tartott kutyák és macskák, illetve egyéb háziállatok, és rendszeresen lehet találni közülük elkóborolt példányokat is. (A kedvencek naponta tonnaszám keletkező ürüléke (közel 200 ezer kutya, 40 tonna ürülék) terheli a környezetet, és a hanyag gazdáknak „köszönhetően” elsősorban a kutyák jelentős szennyezettséget is okoznak az utcákon hagyott piszkukkal. Fertőzésveszélyt is okoz cipővel lakótérbe történő behurcolása és a száraz ürülék légáramlatba kerülése is.)
Politika

Önkormányzati rendszer
Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű. Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal.
A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett „megosztott forrás”, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros.
A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony, azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat olyan szabályokat, melyek a kerületi önkormányzatok számára kötelezően betartandók. Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás kiterjedését is.
A két önkormányzati szint között a feladatok megosztására vonatkozóan szabad döntés alapján lehetséges feladatátengedés, együttműködés vagy közös feladatellátás társulás útján. Az átengedett feladatokra példa a gimnáziumi képzés, amely a törvény szerint a főváros feladata volt 2012-ig, mégis mintegy felerészben a kerületekhez tartozott, együttműködésre az egészségügy terén kerületenként egyedi megállapodások alapján a járóbeteg-ellátás (háziorvosi és szakorvosi rendelők) kerületi fenntartásba adása, a társulásos formára pedig a közterület-használat ügyei az V. kerületben, illetve a parkolás rendszerének működtetése az V., IX. és XIII. kerületben. A parkolás egyúttal példa arra is, hogy a kerületi önkormányzatok szintén köthetnek társulási megállapodásokat a főváros nélkül is.
Városszerkezet

Kerületek
Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobb parton, Buda és Óbuda, 7 pedig a bal parton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, ennek hagyománya azóta sem változott. 1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten. 1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.
Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozták, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között. A kerületi önkormányzatok (Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon) jogosultak saját elnevezésük meghatározására. Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (például Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (például Óbuda-Békásmegyer).
Városrészek
A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életében. A mai városrészek azokon a belső városterületeken, melyek már a 20. század előtt beépültek, általában az egykori városrészekkel egyeznek meg, míg azokon a területeken, melyek 1950 előtt Budapesthez tartoztak, de a 20. század kezdetéig még nem épültek be (főleg a budai hegyvidéken) általában az egykori dűlők határaihoz igazodnak. Az 1950-ben Budapesthez csatolt települések általában egy vagy néhány városrészt alkotnak beépülésük történetét tükrözve. A XVIII. és a XXI. kerületben viszont az egykori települések (Pestszentlőrinc, Pestszentimre és Csepel) területe számos városrészre tagolódik.
Népesség
Budapest lakónépessége 2022. október 1-jén 1 685 342 fő volt, Magyarország össznépességének 17,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 43 698 fővel csökkent a város lakossága. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 3209 ember volt. Budapest népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2022-ben a férfiaknál 74,2, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a városban 573 877 fő, utánuk a következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 528 740 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 85%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 12,8%-a, mintegy 216 202 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, ukrán és szerb nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és az előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a 19. század utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A lakosság dinamikus gyarapodása az 1960-as évek közepéig folytatódott, de forrása az 1950-es évek végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott. Az 1990-es évektől a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A 2001-es évi népszámlálás adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240 ezer fővel csökkent 1990-hez viszonyítva. Az 1990-es években az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és Pest megye képviselte a két szélső értéket, a főváros lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva ezzel az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130 ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés, azaz a szuburbanizáció következménye volt. Az 1980-as évektől, egészen napjainkig csökken a város népességszáma, ma már kevesebben laknak Budapesten, mint 1960-ban.
Kultúra

A pezsgő kulturális életéről is ismert Budapesten bőséggel lehet válogatni a koncertek, a kiállítások és a táncelőadások között. Kulturális eseményekben a legnagyobbak közé tartozik a Sziget Fesztivál, ami nemcsak a fővárosban és az országban, hanem Európában is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít. Más jelentősebb események közé tartozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapest Pride (2010-ig megrendezték a Budapesti Őszi Fesztivált is).
A Fővárosnak több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen. Ilyen a Váci utcának a Szabadsajtó útjától a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke is. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel. Budapest kávézói közül kiemelkedik az 1894-ben megnyílt, New York kávéház, amelyet a U City Guides internetes utazási iroda szakértői a világ legszebb kávéházának választottak, immáron kétszer, 2011-ben és 2013-ban is. Más szórakoztató létesítmények, melyeket mind a helyiek, mind pedig a fővárosba látogatók felkereshetnek, a Millenáris Park (Jövő Háza kiállítás, Csodák Palotája), a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Nagycirkusz, a Magyar Vasúttörténeti Park és a Budapesti mozik is.
Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet. Más könyvtárak, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtára, az Országgyűlési Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény és az Országos Idegennyelvű Könyvtár is.
Gazdaság
Budapest világvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerep jutott, 1910-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt. A trianoni békeszerződés után Budapest és elővárosainak ipari túlsúlya meghatározóvá vált a lecsökkent országterületen. A két világháború közötti időszakban a teljes magyar ipari termelés volumenének felét a főváros környéki ipari koncentráció adta, amelynek további fejlődését segítette a háborús készülődés is (pl. Weiss Manfréd Művek). Mára Budapest a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a. Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban. A szolgáltatási ágazatban pedig növekvő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyhaművészet és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.
Budapest iparában manapság szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Főbb termékei a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, az izzólámpák, a fénycsövek (Tungsram). A gyógyszeripar nagy múltú központjai: Egis, Sanofi (a volt Chinoin), Richter Gedeon. A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik.
Minden 100 Magyarországon működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. Innen irányítják az ország egész területén végzett tevékenységüket. Ilyen például a Magyar Telekom, a General Electric, a Vodafone, a Telenor, az Erste Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az, UniCredit Bank, a Budapest Bank, a Generali Providencia, az ING, Alfa, Allianz biztosítók. Budapesten nyitott regionális központot például a Volvo, a Toyota, a Saab, a Ford, a Daewoo is. A General Electric Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régiókban történő tevékenységét. A többségben magyar tulajdonú MOL és az OTP Bank is a fővárosban működteti központját.
Közlekedés

Budapest az ország közlekedési vérkeringésének centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti.
Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és emellett az országos közúthálózat Budapest-centrikussága miatt korábban a hatalmas közúti tranzitforgalom szintén komoly problémát okozott. Ezért fontos a fővárost elkerülő M0-s autóút szerepe, amelynek kiépítésével ideiglenesen enyhült a fővárosi utak zsúfoltsága és a város levegőszennyezettsége. Az 1970-es években kezdődő motorizáció intenzív növekedésével, majd az 1980-as évek óta tartó szuburbanizáció eredményeként az agglomerációs települések és a főváros között személyautóval ingázók miatt munkanapokon rendszeresek a torlódások. Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Összekötő vasúti híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi szakaszán. A Duna főága választja el egymástól Budát és Pestet, mellékágai pedig több szigetet is közrezárnak. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás.
Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (4 metróvonal, 5 HÉV-vonal, 36 villamosjárat, 16 trolibuszjárat, 240 nappali és 43 éjszakai autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a Budavári sikló, a Libegő, a keskeny nyomtávú Gyermekvasút, a közforgalmat is bonyolító fogaskerekű vasút és a kishajó (propeller). A „klasszikus” tömegközlekedési eszközökön kívül három közösségi autómegosztó szolgáltatás érhető el Budapesten: a MOL Limo, a GreenGo és a DriveNow.
Turizmus

Budapest a 2023-es adatok alapján Európában a 11. helyezést érte el 14,1 millió vendégéjszakával. 2011-ben a világ 25. leglátogatottabb városa volt: a 4,3 millió turistával. Európai viszonylatban sorrendben, London, Isztambul, Párizs, Róma és Barcelona után a hatodik helyet foglalta el. A fővárosi szállodák 2011-ben 81,4 százalékos elégedettségi mutatóval, a világ 100 legjobb hírnévnek örvendő szállodái közül az élmezőnyben, a 10. helyen szerepelnek. Ezzel második helyet foglalják el az európai szállodák közül, az elégedettségi visszajelzések alapján csupán a listavezető németországi Drezda szállodái előzik meg. A TripAdvisor utazási iroda a világ legjobb 25 szállodája közé sorolta a fővárosi Gresham-palotát. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő tekintetében 7,3 millió vendégéjszakával 2012-ben messze Magyarország legnépszerűbb települése volt. A legnagyobb küldőpiacai Németország (619 ezer), az Egyesült Királyság (528 ezer) és Olaszország (520 ezer). Budapesten 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós épületek. A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.
Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai, a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A különleges összetételű fővárosi gyógyvízkincset hivatalosan nyolc fürdő intézmény hasznosítja, elsősorban gyógyászati, turisztikai és rekreációs célokra. A gyógyfürdők többsége egyben műemlék és turisztikai látnivaló is. A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában. Népszerű turistalátványosság még a Gellért-hegy a Citadellával, a Szabadság-szoborral és a Szent Gellért-szoborral.
Egészségügyi intézmények

Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet (Budapest)
Bajcsy-Zsilinszky Kórház (Budapest, X. ker.)
BM Központi Kórház és Intézményei (Budapest)
Budapest XIX. Ker. Kispesti Egészségügyi Intézet
Budavári Egészségügyi Szolgálat (Budapest, XII. ker)
Csepeli Egészségügyi Szolgálat (Budapest, XXI. Ker)
Dél-Budai Egészségügyi Szolgáltató Kht., Budapest
Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, Budapest
Fővárosi Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet, Budapest
Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház
Fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
Fővárosi Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórház
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest
Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat (Budapest, VII. ker)
Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház
Sport

Budapesten találhatóak Magyarország központi sportlétesítményei, köztük a Puskás Aréna és a Papp László Budapest Sportaréna. A rendszerváltás óta átalakult a város amatőr sportélete. A korábban nagyszámú sporttelep, vállalati sportpálya nagy része megszűnt, helyüket többek között bevásárlóközpontok vagy benzinkutak foglalták el. A megmaradt sportegyesületek mellett megjelentek viszont a nagy utcai tömegrendezvények, versenyek, amelyek budapestiek tízezreit mozgatják meg egy-egy hétvégén.
Budapesten rendszeresen találkoznak a világ sportolói valamely nemzetközi sporteseményen. A város agglomerációjában lévő Mogyoródon található a Hungaroring, a Formula–1 magyar nagydíj helyszíne.
A budai hegyvidék igen kedveltek a túrázók körében, megfelelő időjárás esetén élénk téli sportélet zajlik a hegyoldalakon. Az észak-budai Duna-part a vízi sportok központja.
Budapest Magyarország labdarúgásának központja. A 121 eddig lezajlott bajnokságból 103 bajnokságot budapesti csapatok nyertek. Ezek a bajnoki címet nyert csapatok, a Ferencvárosi TC, a Budapest Honvéd FC, az MTK Budapest FC, az Újpest FC, a Budapesti TC, a Vasas SC és a Csepel FC. A Magyar labdarúgó-bajnokságban részt vett, de bajnoki címet nem nyert (legalább még ma is harmadosztályban játszó) budapesti csapatok a Budafoki MTE, a BKV Előre SC, a Rákospalotai EAC, a III. Kerületi TVE illetve a Soroksár.
2014. augusztus 22–24. között rendezték meg Budapesten az Ironman 70.3 triatlonversenyt – Közép-Kelet Európában az elsőt. A nagyszabású eseményen részt vett a bahreini szultán három fia is.
Nemzetközi kapcsolatok
Budapest testvérvárosai és partnervárosai a következők:
Források
Budapest és a Dunakanyar, Cartographia kiadó, ISBN 963-353-185-3
Kisokos – Országos turisztikai melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
Pesti, Tarjányi, 2011: Pesti László – Tarjányi Ferenc: Budapesti nagy parkok növényjegyzéke
További információk
A Fővárosi Önkormányzat hivatalos honlapja
Budapesti programok katalógusa Archiválva 2022. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sipos András, Donáth Péter: "Kelet Párizsától" a "bűnös városig" Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. kötet (MEK)
Budapest anno, mandadb.hu (Hozzáférés ideje: 2019. február 16.)
A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található.
A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:
Budapest történetének bibliográfiája (portszám: 2002)*
Budapesttel kapcsolatos listák
Budapest főpolgármester-helyetteseinek listája
Budapesti kerületek alpolgármestereinek listája
Budapest turisztikai látnivalóinak listája
Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája
Kaynak: Wikipedia – Budapest · CC BY-SA 4.0
Tarihçe

Osmanlı dönemi
Kanuni Sultan Süleyman tarafından ilk olarak 1526'da fethedilen Budin ve Peşte, bir buçuk asırlık bir Türk hakimiyetinden sonra 1686'da elden çıkmıştır. Türk idaresi sırasında, Karadeniz üzerinden Tuna yoluyla İstanbul'dan nispeten kolay ulaşılan bir beylerbeyilik merkezi olduğundan kolayca Türkleşmişti. Ticaret yollarının birleştiği bir yerde bulunan Budin ve Peşte, bir taraftan zengin bir ticaret şehri görünümü alırken, burada kurulan çeşitli vakıflar bu Orta Avrupa şehrine bir Osmanlı yerleşim merkezi manzarası vermişti. 1662 yılında burayı ziyaret eden Evliya Çelebi'nin Seyahatnamesi'nde Budin ve Peşte’nin etraflı bir tasviri bulunmaktadır.
Evliya Çelebi, Buda'da 25 cami, 47 mescit, 12 medrese, 16 mektep, 2 hamam, 8 kaplıca, 9 han, 1 saat kulesi ve 1 bedesten bulunduğunu bildirmektedir. Bunların çoğu bugün ayakta değildir. Sokullu Mustafa Paşa'nın yaptırdığı Mustafa Paşa Camii ve Türbesinin, Mîmar Sinan'ın eseri olduğu bilinmektedir.
19. yüzyıl
19. yüzyılda Macaristan'ın bağımsızlık mücadelesi ve modernleşmesi dönemin karakterini oluşturmuştur. 1848'de Habsburglara karşı başkentte ayaklanma başlamış ve bir yıl sonra bastırılmıştır. Budapeşte 1867 Avusturya-Macaristan Antlaşması ile doğan Avusturya-Macaristan İmparatorluğu'nun iki başkentinden birisi oldu. Bu uzlaşma Budapeşte'nin I. Dünya Savaşı'na kadar sürecek olan ikinci büyük kalkınma dönemini başlattı. Budin ve Peşte'yi birbirine bağlayan ilk kalıcı köprü olan Zincirli Köprü de 1849'da açıldı. Peşte ülkenin idari, siyasi, ekonomik, ticari ve kültürel merkezi haline gelmeye başladı. Şehrin gelişmesine bağlı olarak Macaristan'ın kırsal kesimlerinden artan göç Macarların şehirde çoğunluğa sahip olan etnik grup olmasını sağladı. 1851'de Macarlar Budapeşte nüfusunun %35.6'sını oluştururken bu oran 1910 itibarıyla %85.9'a çıkmıştır. Buna bağlı olarak Budapeşte'de en çok kullanılan dil artık Almanca değil Macarca oldu. Diğer yandan 1900'de şehrin nüfusunun %23.6'sını Yahudiler oluşturuyordu. Budapeşte'deki büyük Yahudi topluluğundan dolayı 20. yüzyılın başında Budapeşte sıkça "Yahudilerin Mekkesi" ya da "Yudapeşte" şeklinde anılır olmuştu.
Ekonomi
Eskiden ekonominin merkezi Buda iken 19. yüzyıldan sonra ticaret etkinlikleri Peşte'ye kaymıştır. Büyük bankalar, ülkedeki yabancı şirketlerin çoğu ve en güzel mağazalar Peşte'nin Belvaros semtindedir.
Budapeşte temel sanayi (termik santral, çelik ve boru fabrikaları, petrokimya, yapı sanayileri) ve tüketim sanayisi (un fabrikaları, hazır giyim, kereste, kâğıt, matbaacılık, ilaç, kozmetik sanayileri) merkezidir. Ayrıca COMECON çerçevesi içinde, mekanik ve elektrikli makinalar (takım tezgâhları, kamyonlar, demiryolu gereçleri, telefon santralleri, elektronik cihazlar) yapımı da önemli seviyelere ulaşmıştır.
İkinci Dünya Savaşı'nda Budapeşte, büyük bir hasar görmüştü. Fabrikaların ve meskenlerin neredeyse tamamı ya yıkıldı ya da hasar gördü. Bütün köprüler yıkıldığı için ulaşım da durmuştu. 1945'te Sovyet orduları Budapeşte'ye girdiğinde nüfus dörtte biri kadar azalmıştı. Şehrin inşası yıllar sürdü. 1950'de çevredeki köy ve ilçelerin katılmasıyla genişletildi. Sanayileşme tekrar başladı ancak çevre il ve ilçelere yayılması için de tedbirler alındı. Şehrin Tuna üzerinde her zaman önemli bir kavşak noktası olması, sanayileşme öncesinde yapılan merkezî demiryolları ve Macaristan'a dağılan yolların merkezinde bulunması Budapeşte'nin gelişmesinde önemli katkılarda bulunmuştur. 1970'lerde şehiriçi trafiğinin rahatlatılmasında önemli rol oynayan metro sistemi kuruldu. Temizliği, hızlı ve ucuz olmasıyla Budapeşte metrosu şehrin özelliklerindendir. Macaristan'ın en iyi okulları, Macar Bilimler Akademisi, Orta Avrupa Üniversitesi (Central European University) ve araştırma enstitüleri Budapeşte'dedir.
İklim
Budapeşte'de Büyük Macaristan Ovasının sert kara iklimi ile Transtuna'nın bol yağışlı iklimi arasında bir geçiş iklimi hüküm sürer. Hava sıcaklığı en sıcak ay olan Temmuz'da ortalama 22 °C ve en soğuk ay olan Ocak'ta ise ortalama -1 °C'dir.
Nüfus
Tuna kıyısında büyük bir liman ve Avrupa'nın kavşak noktalarından biri olmuştur. Tarihi gelişimin verdiği birikim sonucu nüfusun yarısı hizmetler sektöründe diğer kesimi de sermaye ve sanayi alanındadır.
Kaynak: Wikipedia – Budapeşte · CC BY-SA 4.0
Etymology and pronunciation
The previously separate cities of Buda, Óbuda, and Pest were officially unified in 1873 and given the new name Budapest. Before this, the towns together had sometimes been referred to colloquially as "Pest-Buda". Pest is often used pars pro toto for the entire city in contemporary colloquial Hungarian, although it is also used to refer to all parts of the city east of the Danube. Conversely, Buda colloquially means all districts to the Danube's west—including the former Óbuda. The Danube islands—including Csepel, the city's XXI. district—are part of neither Buda nor Pest.
All varieties of English pronounce the -s- as in the English word pest. The -u in Buda- is pronounced either /u/ like food (as in US: ) or /ju/ like cue (as in UK: ). In Hungarian, the -s- is pronounced /ʃ/ as in wash; in IPA: Hungarian: [ˈbudɒpɛʃt] .
The origins of the names "Buda" and "Pest" are obscure. Buda was
probably the name of the first constable of the fortress built on the Castle Hill in the 11th century
or a derivative of Bod or Bud, a personal name of Turkic origin, meaning 'twig'.
or a Slavic personal name, Buda, the short form of Budimír, Budivoj.
Linguistically, however, a German origin through the Slavic derivative вода (voda, water) is not possible, and there is no certainty that a Turkic word really comes from the word buta ~ buda 'branch, twig'.
According to a legend recorded in chronicles from the Middle Ages, "Buda" comes from the name of its founder, Bleda, brother of Hunnic ruler Attila.
Attila went in the city of Sicambria in Pannonia, where he killed Buda, his brother, and he threw his corpse into the Danube. For while Attila was in the west, his brother crossed the boundaries in his reign, because he named Sicambria after his own name Buda's Castle. And though King Attila forbade the Huns and the other peoples to call that city Buda's Castle, but he called it Attila's Capital, the Germans who were terrified by the prohibition named the city as Eccylburg, which means Attila Castle, however, the Hungarians did not care about the ban and call it Óbuda [Old Buda] and call it to this day.
History

Early history
The first settlement on the territory of Budapest was built by Celts before 1 AD. It was later occupied by the Romans. The Roman settlement – Aquincum – became the main city of Pannonia Inferior in 106 AD. At first, it was a military settlement, and gradually the city rose around it, making it the focal point of the city's commercial life. Today, this area corresponds to the Óbuda district within Budapest. The Romans constructed roads, amphitheatres, baths and houses with heated floors in this fortified military camp. The Roman city of Aquincum is the best-conserved of the Roman sites in Hungary. The archaeological site was turned into a museum with indoor and open-air sections. Meanwhile, settlement in the area east of the Danube, which was not part of the Roman Empire, remained Germanic and Sarmatian in character.
The Magyar tribes led by Árpád, forced out of their original homeland north of Bulgaria by Tsar Simeon after the Battle of Southern Buh, settled in the territory at the end of the 9th century displacing the founding Bulgarian settlers of the towns of Buda and Pest, and a century later officially founded the Kingdom of Hungary. Research places the probable residence of the Árpáds as an early place of central power near what became Budapest. The Mongol invasion in the 13th century quickly proved it was difficult to defend a plain. King Béla IV of Hungary, therefore, ordered the construction of reinforced stone walls around the towns and set his own royal palace on the top of the protecting hills of Buda. German settlers were invited to rebuild and inhabit both Buda and Pest. In 1361 it became the capital of Hungary.
The cultural role of Buda was particularly significant during the reign of King Matthias Corvinus. The Italian Renaissance had a great influence on the city. His library, the Bibliotheca Corviniana, was Europe's greatest collection of historical chronicles and philosophic and scientific works in the 15th century, and second in size only to the Vatican Library. After the foundation of the first Hungarian university in Pécs in 1367 (University of Pécs), the second one was established in Óbuda in 1395 (University of Óbuda). The first Hungarian book was printed in Buda in 1473. Buda had about 5,000 inhabitants around the year 1500.
Geography

Topography
Budapest, strategically placed at the centre of the Pannonian Basin, lies on an ancient route linking the hills of Transdanubia with the Great Plain. By car, it is 216 kilometres (134 mi) southeast of Vienna, Austria; 545 kilometres (339 mi) south of Warsaw, Poland; 1,565 kilometres (972 mi) southwest of Moscow, Russia; 1,122 kilometres (697 mi) north of Athens, Greece; 1,235 kilometres (767 mi) northeast of Rome, Italy; 788 kilometres (490 mi) northeast of Milan, Italy; 443 kilometres (275 mi) southeast of Prague, Czech Republic; 343 kilometres (213 mi) northeast of Zagreb, Croatia; 748 kilometres (465 mi) northeast of Split, Croatia; and 1,329 kilometres (826 mi) northwest of Istanbul, Turkey.
The 525-square-kilometre (203 sq mi) area of Budapest lies in Central Hungary, surrounded by settlements of the agglomeration in Pest county. The capital extends 25 and 29 km (16 and 18 mi) in the north–south, east–west direction respectively. The Danube enters the city from the north; later it encircles two islands, Óbuda Island and Margaret Island. The third island Csepel Island is the largest of the Budapest Danube islands, however only its northernmost tip is within city limits. The river that separates the two parts of the city is 230 m (755 ft) wide at its narrowest point in Budapest. Pest lies on the flat terrain of the Great Plain while Buda is rather hilly.
The wide Danube was always fordable at this point because of a small number of islands in the middle of the river. The city has marked topographical contrasts: Buda is built on the higher river terraces and hills of the western side, while the considerably larger Pest spreads out on a flat and featureless sand plain on the river's opposite bank. Pest's terrain rises with a slight eastward gradient, so the easternmost parts of the city lie at the same elevation as Buda's smallest hills, notably Gellért Hill and Castle Hill.
Architecture

Budapest has architecturally noteworthy buildings in a wide range of styles and from distinct time periods, from the ancient times as Roman City of Aquincum in Óbuda (District III), which dates to around 89 AD, to the most modern Palace of Arts, the contemporary arts museum and concert hall.
Most buildings in Budapest are relatively low: in the early 2010s there were around 100 buildings higher than 45 metres (148 ft). The number of high-rise buildings is kept low by building legislation, which is aimed at preserving the historic cityscape and to meet the requirements of the World Heritage Site. Strong rules apply to the planning, authorisation and construction of high-rise buildings and consequently much of the inner city does not have any. Some planners would like to see an easing of the rules for the construction of skyscrapers, and the possibility of building skyscrapers outside the city's historic core has been raised.
In the chronological order of architectural styles Budapest is represented on the entire timeline, starting with the Roman City of Aquincum representing ancient architecture.
The next determinative style is the Gothic architecture in Budapest. The few remaining Gothic buildings can be found in the Castle District. Buildings of note are no. 18, 20 and 22 on Országház Street, which date back to the 14th century and No. 31 Úri Street, which has a Gothic façade that dates back to the 15th century. Other buildings with Gothic features are the Inner City Parish Church, built in the 12th century, and the Mary Magdalene Church, completed in the 15th century. The most characteristic Gothic-style buildings are actually Neo-Gothic, like the most well-known Budapest landmarks, the Hungarian Parliament Building and the Matthias Church, where much of the original material was used (originally built in Romanesque style in 1015).
Districts
Contemporary Budapest is divided into 23 districts (Hungarian: kerületek, sing.: kerület), each with a mayor and municipal government elected separately from the general municipal government. The districts and the general municipal government have constitutionally and legally defined, non-overlapping areas of competence. Each district has a municipally recognized name, some of which correspond to how locals call that area or neighborhood (e.g., Belváros, V. district; Terézváros, VI. district), others which (e.g., Újbuda, XI. district) are neologisms. Street signs display the district and that neighborhood's colloquial name. The latter are often the names of villages that were gradually annexed to the city (e.g., Sashalom, Budafok) or of superseded administrative units of former boroughs.
After the unification of Buda, Pest, and Óbuda in 1873, Budapest initially had 10 districts. It was during the interwar period that Károly Szendy's 1934-1944 mayoral administration first seriously considered annexing peripheral towns and villages. This only came about, however, after the rise of state communism in Hungary. In 1950, for reasons of social and industrial policy—including the Hungarian Working People's Party's desire to proletarianize the traditionally right-wing suburbs—7 cities with county rights and 16 towns were annexed to the capital to form contemporary Greater Budapest (Hungarian: Nagy-Budapest). This reorganized the city into 22 districts, a number that grew to 23 after Soroksár seceded from Pesterzsébet in 1994. The contemporary city thus consists of 6 districts in Buda, 16 in Pest, and Csepel. Today, districts I., II., XI., and XII. in Buda and V., VI., VII., VIII., and IX. in Pest make up the city centre in its broadest sense, corresponding roughly to the 1873 municipal boundaries.
Demographics
Budapest is the most populous city in Hungary and one of the largest cities in the European Union, with a growing number of inhabitants, estimated at 1,763,913 in 2019, whereby inward migration exceeds outward migration. These trends are also seen throughout the Budapest metropolitan area, which is home to 3.3 million people. This amounts to about 34% of Hungary's population. In 2014, the city had a population density of 3,314 people/km2 (8,580 people/mi2), rendering it the most densely populated of all municipalities in Hungary. The population density of Elisabethtown-District VII is 30,989/km2 (80,260/mi2), which has the highest population density figure in Hungary and one of the highest in the world. For comparison, the density in Manhattan is 25,846/km2.
Budapest is the fourth most "dynamically growing city" by population in Europe, and the Euromonitor predicts a population increase of almost 10% between 2005 and 2030. The European Observation Network for Territorial Development and Cohesion says Budapest's population will increase by 10% to 30% only due to migration by 2050. A constant inflow of migrants in recent years has fuelled population growth in Budapest. Productivity gains and the relatively large economically active share of the population explain why household incomes have increased in Budapest to a greater extent than in other parts of Hungary. Higher incomes in Budapest are reflected in the lower share of expenditure the city's inhabitants allocate to necessary spending such as on food and non-alcoholic drinks.
According to the 2016 microcensus, there were 1,764,263 people living in Budapest in 907,944 dwellings. Some 1.6 million persons from the metropolitan area may be within Budapest's boundaries during working hours, and during special events. This fluctuation in the population is caused by hundreds of thousands of suburban residents who travel to the city for work, education, health care, and special events.
Economy
Budapest is a significant economic hub, classified as a Beta + world city in the study by the Globalization and World Cities Research Network and it is the second fastest-developing urban economy in Europe as GDP per capita in the city increased by 2.4 per cent and employment by 4.7 per cent compared to the previous year in 2014. On a national level, Budapest is the primate city of Hungary regarding business and the economy, accounting for 39% of the national income. The city had a gross metropolitan product of more than $100 billion in 2015, making it one of the largest regional economies in the European Union. According to Eurostat GDP, per capita in purchasing power parity is 147% of the EU average in Budapest, which means €37,632 ($42,770) per capita. Budapest is also among the Top 100 GDP performing cities in the world, measured by PricewaterhouseCoopers. The city was named as the 52nd most important business centre in the world in the Worldwide Centres of Commerce Index, ahead of Beijing, São Paulo and Shenzhen and ranking 3rd (out of 65 cities) on the MasterCard Emerging Markets Index. The city is 48th on the UBS The most expensive and richest cities in the world list, standing before cities such as Prague, Shanghai, Kuala Lumpur and Buenos Aires.
In a global city competitiveness ranking by the EIU, Budapest stands before Tel Aviv, Lisbon, Moscow and Johannesburg among others.
The city is a major centre for banking and finance, real estate, retailing, trade, transportation, tourism, new media as well as traditional media, advertising, legal services, accountancy, insurance, fashion and the arts in Hungary and regionally. Budapest is home not only to almost all national institutions and government agencies, but also to many domestic and international companies. In 2014 there were 395.804 companies registered in the city. Most of these entities are headquartered in Budapest's Central Business District, in District V and District XIII. The retail market of the city (and the country) is also concentrated in the downtown area, among others, in the two largest shopping centres in Central and Eastern Europe, the 186,000 sqm WestEnd City Center and the 180,000 sqm Arena Plaza.
Politics and government

As the capital of Hungary, Budapest is the seat of the country's national government. The President of Hungary resides at the Sándor Palace in the District I (Buda Castle District), while the office of the Hungarian Prime Minister is in the Carmelite Monastery in the Castle District. Government ministries are all located in various parts of the city, most of them are in the District V, Leopoldtown. The National Assembly is seated in the Hungarian Parliament, which also located in the District V. The President of the National Assembly, the third-highest public official in Hungary, is also seated in the largest building in the country, in the Hungarian Parliament.
Hungary's highest courts are located in Budapest. The Curia (supreme court of Hungary), the highest court in the judicial order, which reviews criminal and civil cases, is located in the District V, Leopoldtown. Under the authority of its president it has three departments: criminal, civil and administrative-labour law departments. Each department has various chambers. The Curia guarantees the uniform application of law. The decisions of the Curia on uniform jurisdiction are binding for other courts. The second most important judicial authority, the National Judicial Council, is also housed in the District V, with the tasks of controlling the financial management of the judicial administration and the courts and giving an opinion on the practice of the president of the National Office for the Judiciary and the Curia deciding about the applications of judges and court leaders, among others. The Constitutional Court of Hungary is one of the highest level actors independent of the politics in the country. The Constitutional Court serves as the main body for the protection of the Constitution, its tasks being the review of the constitutionality of statutes. The Constitutional Court performs its tasks independently. With its own budget and its judges being elected by Parliament it does not constitute a part of the ordinary judicial system. The constitutional court passes on the constitutionality of laws, and there is no right of appeal on these decisions.
Main sights and tourism

Budapest is widely known for its well-kept pre-war cityscape, with a great variety of streets and landmarks in classical architecture.
The most well-known sight of the capital is the neo-Gothic Parliament, the biggest building in Hungary with its 268 metres (879 ft) length, also holding (since 2001) the Hungarian Crown Jewels.
Saint Stephen's Basilica is the most important religious building of the city, where the Holy Right Hand of Hungary's first king, Saint Stephen is on display as well.
Hungarian cuisine and café culture can be seen and tasted in many places, like Gerbeaud Café, the Százéves, Biarritz, Fortuna, Alabárdos, Arany Szarvas, Gundel and the world-famous Mátyás-pince restaurants and beer bars.
There are Roman remains at the Aquincum Museum, and historic furniture at the Nagytétény Castle Museum, just 2 of 223 museums in Budapest. Another historical museum is the House of Terror, hosted in the building that was the venue of the Nazi Headquarters. The Castle Hill, the River Danube embankments and the whole of Andrássy út have been officially recognized as UNESCO World Heritage Sites.
Castle Hill and the Castle District; there are three churches here, six museums, and a host of interesting buildings, streets and squares. The former Royal Palace is one of the symbols of Hungary – and has been the scene of battles and wars ever since the 13th century. Nowadays it houses two museums and the National Széchenyi Library. The nearby Sándor Palace contains the offices and official residence of the President of Hungary. The seven-hundred-year-old Matthias Church is one of the jewels of Budapest, it is in neo-Gothic style, decorated with coloured shingles and elegant pinnacles. Next to it is an equestrian statue of the first king of Hungary, King Saint Stephen, and behind that is the Fisherman's Bastion, built in 1905 by the architect Frigyes Schulek, the Fishermen's Bastions owes its name to the namesake corporation that during the Middle Ages was responsible of the defence of this part of ramparts, from where opens out a panoramic view of the whole city. Statues of the Turul, the mythical guardian bird of Hungary, can be found in both the Castle District and the Twelfth District.
Infrastructure and transportation
Airport
Budapest is served by Budapest Ferenc Liszt International Airport (BUD) (named after Franz Liszt, the notable Hungarian composer), one of the busiest airports in Central and Eastern Europe, located 16 kilometres (9.9 mi) east-southeast of the centre of Budapest, in the District XVIII. The airport offers international connections among all major European cities, and also to North America, Africa, Asia and the Middle East. As Hungary's busiest airport, it handles nearly all of the country's air passenger traffic. Budapest Liszt Ferenc handled around 250 scheduled flights daily in 2013, and an ever-rising number of charters. London, Brussels, Frankfurt, Munich, Paris, and Amsterdam are the busiest international connections respectively, while Toronto, Montreal, Dubai, Doha and Alicante are the most unusual in the region. Today the airport serves as a base for Ryanair, Wizz Air, Budapest Aircraft Service, LOT Polish Airlines and Smartwings Hungary among others. The airport is accessible via public transportation from the city centre by the Metro line 3 and then the airport bus 200E and 100E.
As part of a strategic development plan, €561 million have been spent on expanding and modernising the airport infrastructure until December 2012. Most of these improvements are already completed, the postponed ones are the new cargo area and new piers for terminal 2A and 2B, but these development are on standby also, and will start immediately, when the airport traffic will reach the appropriate level. SkyCourt, the newest, state-of-the-art building between the 2A and 2B terminals with 5 levels. Passenger safety checks were moved here along with new baggage classifiers and the new Malév and SkyTeam business lounges, as well as the first MasterCard lounge in Europe.
Public transportation
Public transit in Budapest is provided by the Centre for Budapest Transport (BKK, Budapesti Közlekedési Központ), one of the largest transportation authorities in Europe. BKK operates 4 metro lines (including the historic Line 1, the oldest underground railway in continental Europe), 5 suburban railway lines, 33 tram lines, 15 trolleybus lines, 264 bus lines (including 40 night routes), 4 boat services, and BuBi, a smart bicycle sharing network. On an average weekday, BKK lines transports 3.9 million riders; in 2011, it handled a total of 1.4 billion passengers. In 2014, the 65% of the passenger traffic in Budapest was by public transport and 35% by car. The aim is 80%–20% by 2030 in accordance with the strategy of BKK.
Culture and contemporary life

The culture of Budapest is reflected by Budapest's size and variety. Most Hungarian cultural movements first emerged in the city. Budapest is an important centre for music, film, theatre, dance and visual art. Artists have been drawn into the city by opportunity, as the city government funds the arts with adequate financial resources.
Budapest was named "City of Design" in December 2015 and has been a member of UNESCO Creative Cities Network since then.
Museums and galleries
Budapest is packed with museums and galleries. The city glories in 223 museums and galleries, which presents several memories, next to the Hungarian ones as well those of universal and European culture and science. Here are the greatest examples among them: the Hungarian National Museum, the Hungarian National Gallery, the Museum of Fine Arts (where can see the pictures of Hungarian painters, like Victor Vasarely, Mihály Munkácsy and a great collection about Italian art, Dutch art, Spanish art and British art from before the 19th century and French art, British art, German art, Austrian art after the 19th century), the House of Terror, the Budapest Historical Museum, the Aquincum Museum, the Semmelweis Museum of Medical History, the Memento Park, Museum of Applied Arts and the contemporary arts exhibition Palace of Arts Budapest. In Budapest there are 837 monuments, which represent most of the European artistic styles. The classical and unique Hungarian Art Nouveau buildings are prominent.
Libraries
Many libraries have unique collections in Budapest, such as the National Széchényi Library, which keeps historical relics from the age before the printing of books. The Metropolitan Szabó Ervin Library plays an important role in the general education of the capital's population. Other libraries: The Library of the Hungarian Academy of Sciences, Eötvös University Library, the Parliamentary Library, Library of the Hungarian Central Statistical Office and the National Library of Foreign Literature.
Sports

Budapest hosted many global sporting events in the past, among others the 1994 IAAF World Cross Country Championships, 1997 World Amateur Boxing Championships, 2000 World Fencing Championships, 2001 World Allround Speed Skating Championships, Bandy World Championship 2004, 2008 World Interuniversity Games, 2008 World Modern Pentathlon Championships, 2010 ITU World Championship Series, 2011 IIHF World Championship, 2012 European Speed Skating Championships, 2013 World Fencing Championships, 2013 World Wrestling Championships, 2014 World Masters Athletics Championships, 2017 World Aquatics Championships, and 2017 World Judo Championships, only in the last two-decade. Besides these, Budapest was the home of many European-level tournaments, like 2006 European Aquatics Championships, 2010 European Aquatics Championships, 2010 UEFA Futsal Championship, 2013 European Judo Championships, 2013 European Karate Championships and was the host of 2023 World Championships in Athletics and 4 matches in the UEFA Euro 2020, which was held in the 67,215-seat new multi-purpose Puskás Ferenc Stadium, to mention a few.
In 2015, the Assembly of the Hungarian Olympic Committee and the Assembly of Budapest decided to bid for the 2024 Summer Olympics. Budapest has lost several bids to host the games, in 1916, 1920, 1936, 1944, and 1960 to Berlin, Antwerp, London, and Rome, respectively. The Hungarian Parliament also voted to support the bid on 28 January 2016, later Budapest City Council approved list of venues and Budapest became an official candidate for the 2024 Summer Olympic Games. However, they withdrew their bid later on.
Numerous Olympic, World, and European Championship winners and medalists reside in the city, which follows from Hungary's 8th place among all the nations of the world in the All-time Olympic Games medal table.
Education

Budapest is home to over 35 higher education institutions, many of which are universities. Under the Bologna Process, many offered qualifications are recognised in countries across Europe. Medicine, dentistry, pharmaceuticals, veterinary programs, and engineering are among the most popular fields for foreigners to undertake in Budapest. Most universities in Budapest offer courses in English, as well as in other languages like German, French, and Dutch, aimed specifically at foreigners. Many students from other European countries spend one or two semesters in Budapest through the Erasmus Programme.
International relations
Budapest has quite a few sister cities and many partner cities around the world.
Like Budapest, many of them are the most influential and largest cities of their country and region, most of them are the primate city and political, economical, cultural capital of their country. The Mayor of Budapest says the aim of improving sister city relationships is to allow and encourage a mutual exchange of information and experiences, as well as co-operation, in the areas of city management, education, culture, tourism, media and communication, trade and business development.
Partnerships around the world
Some of the city's districts are also twinned to small cities or districts of other big cities; for details see the article List of districts in Budapest.
Kaynak: Wikipedia – Budapest · CC BY-SA 4.0
