Érd
Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye. A település 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen ilyen magyarországi város. Budapest központjától kb. 21 km-re található délnyugati irányban, közel a Dunához, közvetlenül érintkezve a XXII. kerület gyártelepével.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye. A település 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen ilyen magyarországi város. Budapest központjától kb. 21 km-re található délnyugati irányban, közel a Dunához, közvetlenül érintkezve a XXII. kerület gyártelepével.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Fekvése
A Duna jobb partján elterülő város Budapest XXII. kerületének szomszédjában délnyugatra, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra-délnyugatra. Érd központjától északra és északkeletre húzódik a Tétényi-fennsík (a rajta nyújtózkodó Parkvárossal), a nyugati szélén hozzá kapcsolódó Érd-Sóskúti-fennsík és déli irányból az Érd–Ercsi-hátság dombokkal tagolt vidéke, illetve Diósddal teljesen egybeépült. Érdliget és Ófalu pedig a Duna egykori árterén helyezkedik el.
A Kádár-korszak idején a várost kerületekre osztották. (Ez különösen a postai irányítószámok 1973-as bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosság számára.) A kerületeket 1990-ben felváltó városrészek különböző tematikájú utcaneveket kaptak. Azóta a helyiek a nevük alapján azonosítják a városrészeket. (A méretük és a határaik számos esetben különböznek a rendszerváltáskoritól).
Az érdi utcák rendszere
Az 1930-as évek parcellázásai az utcák elnevezésében nagy zűrzavart okoztak. Előfordult, hogy négy Honvéd, három Hajnalka nevű utcát kellett megkülönböztetnie a levélhordó postásnak, s a helybeliek se tudtak eligazodni.
Az első utcanévrendező bizottság már 1940-ben megalakult. Később, 1944-ben az elöljáróság Rege Gyula érdi lakost bízta meg, hogy készítsen átfogó rendezési javaslatot Érd közigazgatási beosztásáról és utcaneveiről.
Közlekedése
A korábban a városközponton keresztülhaladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főutak itt találkoznak és ágaznak el. A két főút közös déli elkerülő szakasza 1992-ben készült el. A vele párhuzamosan futó M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszát 2006. június 11-én, az M0-s autóút és Érdi-tető közötti szakaszát pedig 2008. szeptember 23-án adták át a forgalomnak. Érdet három csomóponttal érinti és Diósd és Nagytétény között torkollik az M0-s körgyűrűbe. Érd-Parkvárost szeli át az M7-es autópálya, amelynek ezen részén 1966. június 17-én indult meg a közlekedés. Törökbálint központjával egy mellékút, a 8103-as út is összeköti a várost. Számos helyközi Volánbusz-járattal érhetőek el a környező települések.
A város közigazgatási határain belül öt vasútállomás üzemel, ezek (az átadás időpontjának megjelölésével) a következők:
Érd alsó (korábban Érd-Hamzsabég, majd Érd-Déli Vasút), 1900. május 1.
Érd felső (korábban Érd megálló), 1901. május 11.
Tétényliget (a felújítás előtt Nagytétény-Érdliget), 1933. január 15.
Autóbuszjáratok
700-as Budapest, Budatétény vá. (Campona)–Budapest, Nagytétény–Érd, aut. áll.
710-es Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, aut. ford.
715-ös Budapest–Diósd–Érd-Budapest–Érd–Dunafüred–Százhalombatta, Régészeti Park
722-es Budapest–Diósd–Érd–Sóskút–Pusztazámor
731-es Budapest–(Bp., Sasadi út)–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd
732/733-as Budapest–Érd, Bem tér–Érd, Iparos út.–Érd, Szövő u.–Érd, Bem tér
735-ös Budapest–M7–(Érd, Riminyáki u.)–Érd
738-as Érd, aut. áll.–Bem tér–Favágó utca (Teleki iskola)–Érd, aut. áll.
744-es Érd, aut.áll.–Kossuth L. u.–Fehérvári út–Érd, aut.áll.
746-os Érd, Tesco/Érd, aut. áll.–Érd-Ófalu, Minaret
756-os Budapest–Budaörs–Törökbálint–Érd–Százhalombatta
Története
Őskor, ókor
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgyben tárták fel 1963−64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ember vadásztelepét. A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A korabeli állatcsont és fog feldolgozását Kretzoi Miklós végezte, aki megállapította, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.
Az Ófalu feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr. e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn. Kissé távolabb, Százhalombatta felé kora vaskori (Kr. e. 650-550 táján épült) ún. hun-halmok néven ismert halomsírmező található. Hunoknak tulajdonítása Luczenbacher János (1796–1871) régész nevéhez fűződik, aki 1847-ben hét halmot ásatott meg, és itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította vezetéknevét Érdyre. Példáján fellelkesedve Érd első helytörténetírója, Kereskényi Gyula (1835–1911) plébános is végeztetett ásatást a halmokon. A mai általános régészeti felfogás szerint a sírhalmokba az ún. hallstatti kultúra népessége előkelőinek hamvait helyezték. Bemutatásával a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Az ófalusi Római út a hajdani légiók által járt hadiútra (limes) utal.
Az Árpád-ház idejében
Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosai majorságokat létesítettek.
Látnivalók

Kakukk-hegy
A Kálvária-hegy – Kakukk-hegy vonulata az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a bevezetőben ismertetett löszerdős sztyepp a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. A két dombot a Római Birodalom idejéből fennmaradt hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor választja el egymástól. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdős sztyeppnek leggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található. A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érdi Ófalut Százhalombatta óvárosától elválasztó Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival – sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai löszvölgyrendszer lejtői – a mezsgyék, illetve a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van. A növényzet fennmaradásának kulcsa, hogy ez az ökológiai folyosókon keresztül megvalósuló kapcsolat a jövőben is meglegyen. Ezért szükséges lenne a a hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között, a Duna parton álló Sánc-hegy jelenleg nem védett vagy eltérő szintű oltalom alatt álló lösznövényzetfoltjainak egységes védelme is. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.
Az Érdi-magaspart
„Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 172 méteres Kakukk-hegy Ófalu, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.
A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai, sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények.” Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.
Fundoklia-völgy
Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. (Szidónia-völgy) Az M7-es autópályától északra 1962 végén a völgyfő közelében véletlenül bukkant felszínre az „érdi paleolitikus telep”, amely a „mounstérien műveltség, tágabb értelemben a neandervölgyi ember kultúrájának világhírű magyarországi lelőhelye”.
Közélete
Polgármesterei
1994–1998: Harmat Béla (Érdi Közéleti Társaskör)
1998–2002: Harmat Béla (Érdi Közéleti Társaskör-Érdi Ipartestület)
2002–2006: Döcsakovszky Béla (MSZP-SZDSZ)
2006–2010: T. Mészáros András (Fidesz-KDNP)
2014–2019: T. Mészáros András József (Fidesz-KDNP)
2019–2024: Dr. Csőzik László (LMP-Jobbik-DK-Momentum-MSZP-CÉL-Mindenki Magyarországa-Párbeszéd-MLP)
2024– : Dr. Csőzik László (Szövetség Érdért)
Önkormányzata
A települési önkormányzatok saját ügyeikben önálló döntési joggal rendelkező, közvetlenül választott közjogi testületek, melyek a közfeladatok ellátásában vesznek részt. A helyi önkormányzatok működésének alapjait az országgyűlés 1990-ben az Alkotmányban fektette le, biztosítva a helyi önkormányzatok három legfontosabb jogát: az autonómiához valójogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, továbbá az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.
Érdet az Országgyűlés 82/2005. (XI.10.) számú határozatával nyilvánította megyei jogú várossá. A település ténylegesen a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, azaz 2006. július 11-étől megyei jogú város. Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata; székhelye: Érd, Alsó u. 1-3., működési területe: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe.
Az önkormányzat feladatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint:
A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
Gazdaság
A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.
A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja a 6500-at.
Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.
Az Érdre látogatót közel 35 éttermet és cukrászdát, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.
A lakásszám meghaladja a 25 000-et és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.
Címere
A címer motívumai a település történelmének régmúltját idézik fel. A címerpajzs vízszintesen elválasztva két mezőre oszlik. A téglalap alakú, arany színezetű felső mezőben egy ötkaréjos zöld fa látható, mely a tervezők szerint az Árpád-kori Erdő/Erdu nevére és királyi erdőőr lakóira utal. (Más vélemény szerint az Érd név a vízfolyás, patak jelentésű "ér" főnév -d képzős származéka.)
A zöld lombsátor közepén egy aranyló korona helyezkedik el, három ága a település történetében kiemelkedő szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és Illésházy családokra emlékeztet, míg a koronaágak szirmai Érd kilenc ősi településmagját szimbolizálják.
A címerpajzs kék színű alsó mezeje a település életében hajdan sokkal nagyobb jelentőségű Dunát (rév, kikötő, vízimalmok) jelképezi. Középen egy kerekre görbült vörös sárkány a hurkot formáló farkával latin keresztet döf a saját torkába. Horváth Lajos szavai szerint ez "utalás arra, hogy a Sárkány család tagjai a 15–16. században a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend vitézei voltak, mely rendnek feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országunkat rontó gonosz elleni küzdelem volt."
Korábbi címere

Kádár-korszakbeli címere 1981-től egészen 1990-ig képviselte Érdet. A címer jelképei között a minaret, a Duna-part, napfény – melyek Érd kertvárosias jellegét ábrázolják –, valamint egy vörös csillag volt látható. Eredetileg pályázati kiírás alapján hirdették volna ki a címert, melyre 20 beküldött pályamű érkezett, végül mégis az érdi művészeti alap tervezte meg a három megszavazható tervet, amelyek közül a lakók szavazással választhatták ki a győztest. A lakosok kérdésére az alap kijelentette, hogy a címertervezés az ő monopóliumuk.
Sokaknak egyáltalán nem tetszettek a választható tervek, ugyanis címertanilag szabálytalan volt, színei nem odavalóak voltak, és az sem tetszett a hozzáértőknek, hogy a minaretet ábrázolja, – egy másik idegen hatalmakra emlékeztető jelképet, amely a vörös csillag mellett nem felelt meg az akkori rendszer világképnek.
Az akkori vezetőség így fogalmazott: „Érdnek még sohasem volt igazi címere. Most az is lesz.”
1981-ben, mikor a címer megjelent, képeslapokon árulták egy nemes cél érdekében: a helyi mentőállomás felépítésének egy részét az ebből befolyt összeggel támogatta az akkori vezetés.
Népesség
Érd lakónépessége 2019. január 1-jén 69 014 fő volt, ami Pest vármegye össznépességének 5,47%-át tette ki. A város Pest vármegye tizedik legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 1140 fő volt. A népesség korösszetétele kedvező. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1069 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3328 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Érd lakossága fokozatosan növekszik. Népességnövekedése az 1950-es évektől kezdve a szocializmus évei alatt felgyorsult. Az urbanizáció a második világháború után öltött komolyabb mértéket, többek közt ennek eredményeképpen a város lakossága megnégyszereződött. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 63 631-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Érden, mint 2011-ben.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló érdiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
2022-ben vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 8,2% református, 1,2% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,4% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).
Etnikai összetétel
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 56 567 fő volt, ebből a válaszadók száma 54 203 fő volt, 52 821 fő magyarnak, míg 573 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 334 fő német, 103 fő román és 43 fő horvát etnikumnak vallotta magát.
Média a városban
2014 februárjában alakult meg az Érd Médiacentrum, amely önkormányzati fenntartású intézményként irányítja a város médiumait. Főszerkesztője Kling József, aki egyben az Érdi Újság felelős szerkesztője, ebbéli minőségében vette át Kövesdi Péter feladatait.
Érd TV
A városi televízió igen kezdetleges arculattal és technikai felszereltséggel, a városi közgyűlés élő közvetítésével indult 2005. október 20-án 09 óra 10 perckor (bár a tesztadások már nyáron elkezdődtek). Ezt megelőzően a százhalombattai Halom TV számolt be a város fontosabb eseményeiről. A Telekom hálózatán kezdettől fogva, a Digi kábeltévén 2016. június 23. óta fogható az egész járás területén. Potenciális nézőszáma 2007-ben kb. 40 ezer fő volt, ma azonban már meghaladja a 100 ezret, de egyes adásai az interneten is elérhetőek. Nettó adásideje nagyjából napi 10-11 óra. 2022 szeptemberétől adása csak az interneten elérhető.
Érd FM
A magát "a szomszéd hangja"-ként fémjelző adó 101,3 MHz-en fogható Érd vonzáskörzetében a hajdani Rádió Junior, majd Rádió6 frekvenciáján. Formálisan egyidőben indult magával a médiacentrummal, 2014. február 23-án éjfélkor. Főleg mainstream könnyűzenét, városi és saját szerkesztésű (olykor az MTI-től átvett) országos híreket, magazinműsorokat sugároz napi 24 órában. Élő reggeli műsora a Bundáskenyér, minden hétköznap 06:00 – 10:00 óra között foglalkozik helyi és közéleti aktualitásokkal. Élő kívánságműsorral és délutáni hazakísérő műsorral jelentkezik munkanapokon. Péntek délután a Majdnem szombat című műsor foglalja keretbe a hetet. 2022-től a kitelepülésre is nagy hangsúlyt fektetnek, így a város több pontján és a környéken gyakran személyesen is megjelennek. A médiacentrum weboldalán is online hallgatható, műsorai visszakereshetők.
ÉrdMost
Érd hivatalos hírportálja, amely 2014 novemberében indult ezen a néven (korábban rövid ideig erdmediacentrum.hu weblapon volt elérhető). Elsőszámú tájékozódási pont az érdiek számára, innen tudhatják meg, mi történt is mi fog történni a városban. Helyi hírek, programok, közüzemi és utazási információk, állásajánlatok, fotógalériák, valamint a tévé és rádió felvett adásai gazdagítják az oldal kínálatát.
Érd sportélete
Egyesületek
Budapesti Honvéd: érdi utánpótlás vízilabda szakosztály
ÉTC: vívó szakosztály, akrobatikus torna szakosztály, cheerleader szakosztály, balett szakosztály
ÉSWS: shaolin wushu szakosztály, akrobatikus torna szakosztály
Érdi VSE: kosárlabda szakosztály, úszó szakosztály, szinkronúszó szakosztály, labdarúgó szakosztály, jégkorong szakosztály, jégkorcsolya szakosztály, floorball szakosztály
Masters SE: akrobatikus rock'n'roll szakosztály
Kárpáti Farkasok: jégkorong szakosztály (korábban Hargitai Farkasok)
Ismert emberek, akik a városhoz kötődnek
Érd nevezetes szülöttei
Borovszky Ambrus vasöntő, politikus, a Dunai Vasmű első vezérigazgatója (1912−1995)
Endrődy János piarista áldozópap, egyházi költő és író (1756)
Lázár Ödön (született Schwarz) színházi titkár, rendező, színházigazgató (1873)
Dr. Romics László belgyógyász, az MTA rendes tagja (1936)
Ferencz Vilmos, a budapesti Székely Kör vezetője
Sárosi Laura, Magyarország 1968 óta első tollaslabdázó olimpikonja, Érdi VSE-nevelés
Tímár Ferenc magyar bajnok, európai kupagyőztes asztaliteniszező (Budapest Spartacus)
Wichmann Tamás világ- és Európa-bajnok kenus
Érden lakó hírességek
Cooky, a Rádió 1 műsorvezetője és lemezlovasa, hivatásos pilóta
Nagy Alekosz, a Való Világ 4. szériájának győztese
Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok úszó
Erdélyi Mónika tévés műsorvezető, vlogger
Fiola Attila magyar válogatott labdarúgó
Gergely Róbert eMeRton-díjas zeneszerző, színész
Gidófalvy Attila zenész, rádiós műsorvezető
Gundel Takács Gábor kvízmester, olimpiai nagykövet, hajdani sportkommentátor
Krajnyák Zsuzsanna paralimpiai érmes kerekesszékes vívó
Lajsz András mixer-bartender, vendéglátós
Novák Péter zenész, előadóművész, műsorvezető
Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező
Érd nevezetes halottai
Bogner Mária Margit szent életű apáca (1933)
Bányai Sándor evangélikus lelkész (1975)
Csuka Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész (1984)
További információk
Kereskényi Gyula - Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám) MEK online.
Kaynak: Wikipedia – Érd · CC BY-SA 4.0
Tarihçe
Alana antik zamanlardan beri yerleşime başlandı. Arkeolojik buluntular tarih öncesi insanların burada 50.000 yıl önce yaşadığını göstermektedir.
Érd'nin kendisinden 1243 yılı dokümanlarında bahsedildi. İsim, ya erdő ("orman") ya da ér ("ırmak") kelimesinden gelir.
Osmanlı Döneminde Érd, Türkler tarafından 1543 yılında Székesfehérvár kalesinin düşmesi sonrası fethedildi. Osmanlı, burada bir her köşesinde yarım daire tabyası bulunan ve hendekle çevrelenmiş tipik bir palanka inşa etmiştir. Evliya Çelebi seyahatnamesinde kale içerisinde 20 ev ve cami olduğu belirtilmiştir. 1684 yılında Lorraine Dükü V. Charles tarafından yönetilen ordu Türkleri Érd yakınlarında yendi ve yerleşim yaklaşık 150 yıllık Osmanlı egemenliğinden çıktı.
1776 yılında Érd oppidum (kasaba) haline geldi. Burasının Osmanlı işgalinden önce halihazırda oppidum olmuş olduğu olasıdır. 20. yüzyıl başlarında Érd, Károlyi ailesinin mülkü oldu. Kasaba gelişti fakat esas itibarıyla 1972 yılına kadar bir tarım kasabası olarak kaldı. Birçok yeni tesis yapıldı ve Érd'in turistik değeri gelişti.
Érd, Macaristan'da 1991 ve 2001 (%30.6 yukarı) sayımlarında en hızlı gelişen yöreydi. 7 Kasım 2005 tarihinde Parlamento Érd'in 2006 yılı sonbaharında yapılacak olan meclis seçimi tarihinden sonra vilayet haklı şehir derecesini garanti etti.
Ulaşım
Toplu ulaşım 5 otobüs hattıyla Volánbusz tarafından işletilir. Birçok otobüs, Sóskút, Pusztazámor, Százhalombatta ve ayrıca Budapeşte gibi yakın şehirlere hareket eder.
Şehirde beş demiryolu istasyonu (Érd, Érd alsó, Érd felső, NT-Érdliget, Érdliget) vardır. Yolcular, Budapeşte, Pécs, Nagykanizsa, vs. seyahat edebilir.
Nüfus
2001 yılı verilerine göre nüfusun; %93,4'ü Macar, %1,0' i Romanlar %0,6'sı Alman, %0,2'si Slovak, %0,2'si Rumenler ve diğer etnik unsurlardan oluşmaktadır.
Görülecek yerler
Macaristan Coğrafya Müzesi, coğrafyacı Dénes Balázs tarafından kuruldu.
Saint Michael Church (Aziz Michael Kilisesi)
Érd Minaresi (17. yüzyıl; ülkede var olan üç minareden biri)
Fundoklia Vadisi, ender bitki türleriyle
Kaynak: Wikipedia – Érd · CC BY-SA 4.0
History
The area has been inhabited since ancient times. Archaeological findings indicate that prehistoric humans lived here 50,000 years ago.
Érd itself was first mentioned in documents in 1243. The name comes either from the word erdő ('forest') or from ér ('stream').
During the Ottoman occupation of Hungary, Érd was captured by the Turks in 1543, after the castle of Székesfehérvár fell. The Turks built a motte castle and a mosque here. During this time, the area was called Hamzsabég (Hamzabey). In 1684, the army led by Charles V, Duke of Lorraine defeated the Turks near Érd.
In 1776, Érd became an oppidum (town). It is possible that it already had been an oppidum before the Ottoman occupation. In the early 20th century, Érd became the property of the Károlyi family. The town grew, but remained mainly an agricultural town until 1972, when several new facilities were built and the tourist value of Érd grew.
Érd was the fastest-growing locality in Hungary between the 1991 and 2001 censuses (up 30.6%). On November 7, 2005, the Parliament decided that Érd would be granted the rank of city with county rights from the next council election in autumn 2006.
Coat of arms
The coat of arms of Érd (designed by the local sculptor Emil Eőry and librarian Lajos Horváth in mid-1991) is a shield, rectangular with a conical base and a cut in the optical bisector. In the upper field of gold is a green tree with a black outline and an open, three-branched lily crown set in a five-armed canopy, the lilies of which have three petals each, making a total of nine.
The tree and the crown refer to the name of the Árpád-period forest of Érd and the royal forest ranger. The three branches of the crown are reminiscent of the Ákos-házy Sárkány, Illésházy and Batthyány families, who were vital in the history of Érd. The nine petals of the three lily branches represent the nine districts of the present-day city.
Transport
Mass transit is operated by Volánbusz, with five bus lines. Many buses depart to nearby cities, such as Sóskút, Pusztazámor, Százhalombatta, and Budapest.
In the city, there are five railway stations (Érd, Érd alsó, Érd felső, Tétényliget, and Érdliget). Passengers can travel to Budapest, Pécs, Nagykanizsa, etc.
Tourist sights
Hungarian Geographical Museum, founded by geographer Dénes Balázs
Turkish Érd minaret (17th century; one of only three existing minarets in the country)
Fundoklia Valley with rare plant species
Politics
The current mayor of Érd is László Csőzik (Alliance for Érd).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 18 members (one mayor, 12 individual constituencies MEPs and five Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Kaynak: Wikipedia – Érd · CC BY-SA 4.0
