Győr
Győr megyei jogú város Magyarországon.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Győr megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése, továbbá a Nyugat-Dunántúl legnagyobb és a Dunántúl második legnagyobb közigazgatási területű települése, gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Győr „a folyók városa” is, mivel a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Ez a folyómenti fekvés nagyban elősegítette a település létrejöttét és fejlődését.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Győr megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése, továbbá a Nyugat-Dunántúl legnagyobb és a Dunántúl második legnagyobb közigazgatási területű települése, gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Győr „a folyók városa” is, mivel a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Ez a folyómenti fekvés nagyban elősegítette a település létrejöttét és fejlődését.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete

A város neve régi magyar személynévből (Jewr – 1213-as előfordulás; Geur – 1221) keletkezett. Ez a személynév rokona az Algyő és Felgyő településnevekben rejtőző személynévnek.
Régi közismert neve: Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynek Rába a mai neve. A Győr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások a Geur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).
A város ókori kelta és latin neve Arrabona, középkori latinul Jaurinum, törökül Yanıkkale, németül Raab, szlovákul Ráb, szerbül Ђер / Đer, horvátul Jura / Đura / Vjura (az első kettő használata elterjedtebb; a kópházi horvátok Đurának, a kimleiek Jurának, a bezenyeiek Vjurának hívják a várost). 1824-ben Tubolyszegi Tuboly László (1756–1828) így ír Győr nevének értelmezéséről: „a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, városa állott."
Földrajz

A város a Kisalföld keleti felén, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.
A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig, amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.
Természeti értékek
Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen.
A Xántus János Állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.
Püspökerdő: a város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.
Története
A térségnek a történelem során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a Pannonia provinciát védő castrum mellé polgárváros is települt (Arrabona). 430 körül hun fennhatóság alá került, majd az avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárást követően. A török időben a Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban. 1594-ben a hatalmas török ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte és lefejeztette). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1809. június 14-én, a győri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, és Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.
A városhoz kapcsolható személyek
Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".
Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a 19. század utolsó harmadában az égető közlekedési gondok megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását.
Győrben született Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász.
A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató.
Boldog Apor Vilmos püspök itt végezte szolgálatát, és itt ölték meg őt szovjet katonák második világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt.
Markó Iván táncművész – a Győri Balett alapítója és egy évtizedig vezetője.
Itt született Bermann Miksa mérnök, feltaláló.
Itt született 1971-ben Fülöp Botond, a "vidéki prókátorként" ismert és a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd.
Kalmár Zsolt profi labdarúgó a Fehérvár fc játékosa itt született 1995-ben
Önkormányzata és közigazgatása

Térségi funkciói
Győr megyeszékhelyként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint megyei jogú város. Így területén – a megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörében látja el a megyei közigazgatási feladatokat. A megyei jogú státus a megyétől való formális függetlenséget jelenti. A kooperációt, illetve annak lehetőségét az egyeztetőbizottságban és a városnak a megyei fejlesztési tanácsban való tagsága nyújtja.
A hét magyarországi statisztikai régió egyike a Nyugat-Dunántúli, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három vármegye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, amelynek egyik központja Győr.
A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal központjának a városban van a székhelye.
Működésének célja, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban működő közigazgatási hivatal és kirendeltségei megalakításával a kormány területi államigazgatási szerveként működő, jogi személyiséggel bíró, a kormány által az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányított államigazgatási feladatokat ellátó szerv legyen.
Országgyűlési képviselők
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város három választókerülethez tartozott.
Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Győr két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Győr-Moson-Sopron megyei 1. sz. és a Győr-Moson-Sopron megyei 2. sz.-hoz
Városrészei

A megyei jogú város polgármesteri hivatalának alaptevékenysége az önkormányzati és államigazgatási döntések előkészítése és végrehajtása.
Korábban a várost kerületekre osztották, de ez a felosztás törvényileg megszűnt – azonban a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek rá. Ma a város ügyeit egységes hivatal végzi, de az ügyek nagy száma miatt több telephelyen. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, ide nem számítva az újonnan létrejött részeket. Több városrészben részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.
A település a következő nagyobb részekből áll:
Győr 2005-ben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybélit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.
A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahová a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1%), Szabadhegy (19,3%), Ménfőcsanak (16,8%) és a József Attila lakótelep (16,5%). A válaszokból kiderült az is, hogy a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.
A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9%) és Marcalváros II. (30,6%) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0%), Gyárváros (23,1%) és Adyváros (19,3%). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.
Népessége
Győr lakónépessége 2011. január 1-jén 129 527 fő volt, ami Győr-Moson-Sopron megye össznépességének 28,9%-át tette ki. A város Győr-Moson-Sopron megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 741,8 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 23% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1118 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73,3, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 5261 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Győr lakossága fokozatosan növekedett, egészen 1990-ig, majd utána stagnálni kezdett. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 129 527-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Győrben, mint 2011-ben.
Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása. Az alacsonyabb halandóság is közrejátszik a lakosság országos átlagnál kisebb csökkenésében. Amíg a halálozások száma nem változik jelentősen, addig nagymértékben csökken az élve születések száma. A házasságkötések fogyatkozó száma és a korfa azt mutatja, hogy a csökkenő születésszámot a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okozza. A rendszerváltási időszak döntő változásokat hozott az ország, és így a város társadalmi szerkezetében is. A változás oka a tulajdonszerkezet megváltozása, az állami tulajdon visszaszorulása. A magántulajdon részben az állami tulajdon intézményeinek privatizálásával, részen új beruházások létrehozásával jött létre. Az új beruházások jelentős része külföldi. A gazdasági szerkezet megváltozása, benne a tulajdonosi kör átalakulása, a piaci szereplők körének gyors megváltozását is okozta. A folyamatok kedvezőtlen eredménye, a munkanélküliség gyors kialakulása és tartósan magas szintje Győrt kevésbé érintette. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A folyamat az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A növekedésben a falusi lakosság városba költözésén túl a környező községek városhoz csatolása (Révfalu, Pataháza, Bácsa Kisbácsa, Sziget, Pinnyéd, Győrszentiván, Kismegyer, Ménfőcsanak, Gyirmót) is szerepet játszott.
Gazdasága

Győr Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, amely a Bécs-Pozsony-Győr Aranyháromszögben helyezkedik el.
Győr Gyárvárosának fejlődése, jelentősebb gyártók a térségben
Győr ipara és gazdasága a 20. század elején hatalmas fejlődésnek indult a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár létrehozásával. A rendszerváltozás után Közép-Európa első ipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen. Egyetlen ipari parkkal rendelkezik. Több multinacionális vállalkozás Győrt választotta közép-európai központjának. Ilyenek például az Audi Hungaria Zrt., a Hägleitner Büchl, a Philips. Gazdaságát erősíti, hogy autópályáról minden városrész elérhető. Fejlesztik a vízi szállítás kirakódóállomását (Győr-Gönyű kikötő), amelynek jelentősége folyamatosan növekszik a Rajna–Majna–Duna-csatorna hajózhatóvá tételével, és a légi szállítás lehetőségeit (Győr–Pér repülőtér). Itt van a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza is. Egyebek mellett itt található Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb buszgyártó üzeme, a Kravtex-Kühne csoport is, akik Credobus néven évi 200-300 autóbuszt gyártanak, ami szintén jó hírét viszi a városnak.
A gyáregységek (Audi, Rába, Kravtex.. stb.) időközben körbeépültek, a terület Győr-Gyárváros névre változott, ahol a vasút is megáll. Ez az ipari körzet ma több, mint 500 munkavállaló megélhetését biztosítja.
Vízellátás, csapadék és szennyvíz elvezetése, tisztítása
A vezetékes vízellátásra a városban 1883-ban részvénytársaság alakult. A következő évben megkezdte működését a kiskúti vízmű, amely napjainkban már csak tartalék szerepet játszik. Ma a város közműves vízzel való ellátottsága 100%-os, a vízfelhasználást illetően pedig szabad kapacitásokkal rendelkezik. A kilencvenes években a csatornahálózat fejlesztése volt soron. 1992-ben kezdődött meg az elmaradott területek és a peremkerületek csatornázása. 2000-ben a város 233 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezett. A mai fő feladat az elöregedett és a vegyes hálózat cseréje, ugyanis jelenleg a város közel egyharmad területén a szennyvíz főgyűjtőcsatornába vezetik a belvízelvezető csatornákat. Így folyamatos esőzés esetén a főgyűjtőcsatornák nem tudják elnyelni a csapadékvizet, és a keveredett szennyvíz sok helyen visszafolyik az utcákra. A Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál van a városi strandfürdő, rendkívüli szép természeti környezetben. Első medencéi 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján készültek el.
Szellemi élete

A győri szakemberek hisznek a nemzeti kultúra megőrzésének fontosságában, és abban, hogy a városban folyó, és a megyére is kiható tudományos kutatás színvonala éppúgy meghatározó, mint a művészi alkotómunka helyi megjelenítése. Sőt még e kettő különös találkozására is találni példát: a Magyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja évek óta helyt ad a Nemzetközi Mobil MADI Múzeum kiállításainak. A megyei feladatkörű, közgyűjteményi tevékenységet végző intézmények szolgáltató-bemutató tevékenysége ismert a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség előtt.
Hitélete
A város egyben fontos vallási központ is. A katolikus egyház és az evangélikus egyház egyik püspöki székhelye a magyar református egyház pápai egyházmegyéjének esperesi hivatala található Győrben, s Győr észak-dunántúli unitárius egyházközség központja. A városban más vallások hívei is megtalálhatók. A rendszerváltás kezdetekor 1992-ben az egyházak által visszaigényelt ingatlanokat és a rajta lévő építményeket az önkormányzat többségében visszaadta jogos tulajdonosainak. A város egyházi épületei olyan kultúrkincsek, amelyek Szent István koráig visszavezetik az itt élők vallástörténetét.
A lakosság vallásosságát a kereszténység jellemezte és jellemzi most is. Legnagyobb számban a katolikusok vannak. Tíz esperesi kerület működik a városban. 1997-ben II. János Pál pápa a székesegyházat bazilika rangra emelte. 1997. november 9-én volt Rómában Apor Vilmos püspök boldoggá avatása. 2001-ben a győri Hittudományi Főiskola csatlakozott a római Lateráni Egyetemhez, ezzel magasabb tudományos fokozatot ad a papnövendékeinek.
A Győri Görögkatolikus Egyházközség Nyugat-Magyarország egyetlen görögkatolikus egyházközsége. Temploma a Szent Miklós-templom.
450 éves múltra tekint vissza a városban élő kereszténység protestáns ágához tartozó hívek közössége. Hét templomuk és egy imaházuk van. A Győri Evangélikus Egyház 1991-ben újraindította intézményeit. 2000-től Győr lett a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület székhelye.
Oktatása

A városban és vonzásterületéről közel 50 000 gyermek, ifjú és felnőtt tanul a mintegy 100 intézményében. Közel 5000 dolgozó segíti a tanulást, a továbbtanulást, sikeresen felkészítve őket az életre.
Az elmúlt évtizedekben kiszélesedett a nevelési-oktatási intézmények alapítóinak és fenntartóinak köre. Erőteljesen csökkent a születésszám és ennélfogva az alkalmazható oktatási dolgozók száma is. Az óvodák és iskolák irányításában tért hódítottak a szülői szervezetek, a társadalmi igényeket, a gyermekek érdekeit jobban kiszolgáló szakmai, módszertani kezdeményezések. Részben az állami normatíva elégtelensége, és az önkormányzat integrációs törekvéseinek következtében átalakult a győri oktatás szerkezete.
Felsőoktatási Intézmények
Győr és Mosonmagyaróvár felsőoktatási intézménye. A Győrben 1968-ban megalakult Közlekedési és Távközlési Műszaki főiskola 1986-ban vette fel a Széchenyi István nevet, majd 2002-ben egyetemi rangot szerzett. 2016 januárjában a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar és a korábbiakban soproni székhelyű Apáczai Csere János Tanítóképző Kar is az egyetemhez csatlakozott.
Látnivalói, turizmusa

Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (93 ezer), Románia (14 ezer) és Ausztria (10 ezer).
A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezeréves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.
A város lakossága 2003-ban felállíttatta a lengyel katonák emlékművét (1939-1945).
Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.
A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.
Média
Újság
Győr+ Hetilap (2011 és 2026 között megjelenő ingyenes hetilap, kiadója az önkormányzat)
Győri Közélet (ingyenes hetilap, kiadója az önkormányzat)
Városi Tükör (ingyenes hetilap, kiadója a Népszava)
OFF Média Archiválva 2016. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
Alexay Zoltán dr.: A természet világa 2002.04.16 (folyóirat)
Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980
László-Bencsik Sándor, Nagy magyarok idegenben, Budapest, Móra, 1971, 56–62.o.
Magyarország útikönyv (Panoráma Budapest 1975) ISBN 963-243-015-8
Alexay Zoltán: Szigetköz (Budapest, 1989) (a kiadáson hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-7222-66-7,
Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 877–878. o. ISBN 963-85433-5-3
Baross Gábor. Szerk. Frisnyák Zsuzsa. BKIK Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány-Dinasztia Kiadó, 2000. 131.o.
Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1961
CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
Cenner Mihály dr. (színháztörténész)-Belicska Scholtz Hedvig (színháztörténész)-Cserhalmi György (színházigazgató)-Vincze Kálmán (építészmérnök): Győr színészetének vázlatos története (Győr, (Kisfaludy Színház) 1978) (az új színház megnyitására kiadott alkalmi kiadványból)
Ciglényi László: Győr (Budapest, 1986) ISBN 963-243-334-3
Czére Béla: Baross Gábor közlekedéspolitikája. Közlekedéstudományi Szemle, 1992. 404.o.
Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó, 1974 ISBN 963-243-007-7
Cserhalmi Imre: Horváth Ede: Én volnék a vörös báró?, Pécs, 1990 ISBN 963-316-295-5
Dusza András: A birodalom végnapjai, Győr, 2003
Fekete Mátyás dr. CEBA Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
Fodor Miklós: Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve (Veszprém, 2000) 48.o. – 5*
Göcsei Imre: Az ismeretlen vándorai, Fejezetek a föld felfedezésének történetéből, Budapest, 1990
Meződy Ö. István – Z. Szabó László: Nyugat kapujában (Budapest, 1986) ISBN 963 3161738
Mikszáth Kálmán: Az ország halottjáról. Pesti Hírlap, 1892. május 12.
További információk
A Vasilescu-gyűjtemény otthona – a győri neológ Zsinagóga cikk
Bedy Vince: A győri székeskáptalan története
Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása (MEK)
Részletes honlap Győr modern kori építészetéről
Lebontott emlékek, elvesztett épületek – megyeszékhelyek, kistelepülések
Kapcsolódó szócikkek
Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda (Győr)
Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ
Kaynak: Wikipedia – Győr · CC BY-SA 4.0
Tarih
Yerleşim, Tuna nehri civarındaki elverişli konumu ile antik çağlardan beri çeşitli kültürlere ev sahipliği yapmıştır. MÖ 5. yüzyılda Keltler tarafından ilk yerleşim kurulurak Arrabona adı verildi. Roma tüccarlar MÖ 1. yüzyılda Arrabona'ya taşındı. MS 10 yılında Roma İmparatorluğu Pannonia adı verilen Batı Macaristan'ın kuzey kısmını içeren bölgeyi işgal etti. Burada kurulan yerleşim 400 yıl boyunca devam etti. İnşa edilen yol ağıyla ticaret yolları için önemli bir kavşak noktası oldu. Cermen kabileleri ve sonrasında Hun saldırıları sonucunda 4. yüzyılda Romalılar bölgeyi terk etmek zorunda kaldı. 5. yüzyılda bölgeye Slavlar yerleşmiş, sonrasında Lombardların ele geçirdiği yerleşimde 6. yüzyıl sonları ile 9. yüzyıl başları arasında Avarlar egemen olmuştur. 900 yılında Macarlar tarafından ele geçirilen yerleşimde terk edilmiş Roma kalesi yeniden düzenlendi. Macaristan Krallığı' nın ilk kralı I. István tarafından burada piskoposluk kuruldu. Yerleşim Macarca Győr adını aldı. 1241-1242 yıllarında, Moğolların Avrupa'yı istilası sırasında ele geçirildi. Mohaç Muharebesi sonrasında I. Ferdinand tarafından Habsburg topraklarına katıldı.
1594 yılında Sadrazam Koca Sinan Paşa tarafından fethedilen kale, düşmanın çekilirken kaleyi yakmasından dolayı "Yanıkkale" olarak adlandırıldı.
1598 yılında Habsburglar tarafından yeniden ele geçirildi. 1683 yılındaki II. Viyana Kuşatması sırasında Osmanlı ordusu yerleşim civarında kısa süre bulunmuş, ancak fethedilmeden Viyana üzerine hareket edilmiştir. Daha sonraki dönemde refah içerisinde bulunan yerleşim 1743 yılında "Serbest Kraliyet Şehri" statüsünü aldı. 14 Temmuz 1809 tarihinde meydana gelen "Raab Muharebesinde" Napolyon Bonapart, burada Avusturya İmparatorluğu ordularını yenilgiye uğrattı. 19. yüzyılda Tuna Nehri üzerindeki vapur trafiği sayesinde ticaret gelişti ve yerleşim büyümeye başladı. 1861 yılında Budapeşte-Kanije arasındaki demiryolu hattının açılmasıyla nehir trafiği azalmış ve kentin ticaret ekonomisi zayıflamıştır. Daha sonra kent liderlerinin çalışmalarıyla, yüzyıl sonlarında önemli sanayi şehirlerinden biri haline geldi. II. Dünya Savaşı'na kadar olan sürede zenginleşen şehir, savaş döneminde ağır hasar gördü. Nazi yönetiminde, 1910 sayımında nüfusun %12,6 sını oluşturan Yahudi topluluğu gettolarda tutulmuş ve bazıları toplama kamplarına gönderilmiştir. 1970 yıllarında eski eserler restore edilmiş ve şehir yeniden inşa edilmiştir.
Kaynak: Wikipedia – Győr · CC BY-SA 4.0
History

The area along the Danube River has been inhabited by varying cultures since ancient times. The first large settlement dates back to the 5th century BCE and its inhabitants were Celts. They called the town Ara Bona 'good altar', later contracted to Arrabona, a name which was used until the eighth century. Its shortened form is still used as the German (Raab) and Slovak (Ráb) names of the city.
Roman merchants moved to Arrabona during the 1st century BCE. Around 10 CE, the Roman army occupied the northern part of Western Hungary, which they called Pannonia. Although the Roman Empire abandoned the area in the 4th century due to constant attacks by the tribes living to the east, the town remained inhabited.
Around 500 the territory was settled by Slavs, in 547 by the Lombards, and in 568 – c. 800 by the Avars, at that time under Frankish and Slavic influence. During this time the city was called Rabba and later Raab. Between 880 and 894, it was part of Great Moravia, and then briefly under East Frankish dominance.
The Magyars occupied the town around 900 and fortified the abandoned Roman fortress. Stephen I, the first king of Hungary, founded an episcopate there. The town received its Hungarian name Győr, which likely derives from Old Hungarian personal name Győr, who could be the county's first count. The town was affected by all the trials and tribulations of the history of Hungary: it was occupied by Mongols during the Mongol invasion (1241–1242) and then was destroyed by the Czech army in 1271.
After the disastrous battle of Mohács, Baron Tamás Nádasdy and Count György Cseszneky occupied the town for King Ferdinand I while John Zápolya also was attempting to annex it. During the Ottoman occupation of present-day central and eastern Hungary (1541 – late 17th century), Győr's commander Kristóf Lamberg thought it would be futile to try to defend the town from the Turkish army and chose instead to burn it down. The Turkish forces found nothing but blackened ruins, hence the Turkish name for Győr, Yanık kale ('burnt castle').
Climate
Győr's climate is classified as oceanic climate (Köppen Cfb) closely bordering on a humid subtropical climate (Köppen Cfa). Among them, the annual average temperature is 11.1 °C (52.0 °F), the hottest month in July is 21.6 °C (70.9 °F), and the coldest month is 0.3 °C (32.5 °F) in January. The annual precipitation is 569.6 millimetres (22.43 in), of which July is the wettest with 64.8 millimetres (2.55 in), while February is the driest with only 26.9 millimetres (1.06 in). The extreme temperature throughout the year ranged from −22.1 °C (−7.8 °F) on December 28, 1996, to 40.6 °C (105.1 °F) on August 8, 2013.
Main sights

The ancient core of the city is Káptalan Hill at the confluence of three rivers: the Mosoni-Danube, Rába, and Rábca. Püspökvár, the residence of Győr's bishops, can be easily recognized by its incomplete tower. Győr's oldest buildings are the 13th-century dwelling tower and the 15th-century Gothic Dóczy Chapel. The cathedral, originally in Romanesque style, was rebuilt in Gothic and Baroque style.
Benedictine church of St. Ignatius of Loyola
The Pannonhalma Archabbey is located some 20 km (12 miles) outside the town.
Renovation
After the year 2000 the city started many big construction and renovation projects.
The Nádor-underpass, which relieved the Downtown's traffic infrastructure, and made the renovation of the Baross-Bridge possible.
Renovation of the old Soviet barracks and Bus Station by the company Leier.
Development of the Széchenyi István University, which is in close connection with AUDI Hungária ZRT.
Newly built Parking Houses which take off the high traffic load of the Downtown area. (e.g. József Attila and Dunakapu garage)
Renovation of the inner-downtown district. Széchenyi-square, Dunakapu-square, the territory next to the Moson-Danube and Rába.
Free City Bus which can be used by everyone to get anywhere in the Downtown Area.
The Kálóczy Square near the Széchenyi István University.
The Jedlik Bridge, which enabled traffic & transport between Sziget and Révfalu district.
Economy
Audi AG subsidiary company Audi Hungaria Zrt. has a large factory in Győr, where the Audi TT sports car, the A3 Cabriolet, A3 Limousine, and many engines (1,913,053 engines in 2007) are built. The factory opened in 1994, at first producing inline-four engines for the Audi marque. Business then grew to assembling the Audi TT Coupé and TT Roadster. Eventually, V6 and V8 engines were also included, and after the acquisition of Automobili Lamborghini S.p.A., Audi then began to build V10 engines. The V10s for Audi vehicles are fully assembled here, but only the cylinder blocks for the Lamborghini V10. Engines are also supplied to other Volkswagen Group marques, but over 90% of Audi vehicle engines are made here. By 2020, the factory has a 12 MW solar roof, producing 9.5 GWh/year.
Politics
The current mayor of Győr is Bence Pintér.
The local Municipal Assembly, elected at the 2024 local government elections, is made up of 23 members (1 Mayor, 16 Individual constituencies MEPs and 6 Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Transport
The city is a national hub for rail and road traffic. The transport-geographical position of Győr is excellent.
Győr railway station has important railway connections via the Eastern Railway and Budapest–Hegyeshalom lines (Vienna–Budapest, operated by Railjet), but the Győr-Sopron railway line owned by the Győr-Sopron-Ebenfurt railway company (GYSEV), as well as the Győr-Celldömölk railway line and the Győr-Veszprém railway run by MÁV
In Győr, several main transport routes meet each other (M1, M19, 1, 14, 81, 82, 83, 85), and the motorway is accessible from several parts of the city. Győr-Pér Airport can be reached from the city on Highway 81, 15 kilometers towards Székesfehérvár. At the 1,734 km (1,077 mi) section of the Danube lies the port of Győr-Gönyű with its fully equipped 25 hectare serving terminal. However, the airport is not currently operating any passenger flights. The nearest passenger airports are Bratislava Airport which is 90 km away and Vienna International Airport which is 117 km away from Győr. Budapest's Ferenc Liszt International Airport is also at a reasonable distance, it is located 159 km away from the city.
Sports
Győr is the home of the Győri ETO Sport Club, which has many sport divisions. The most popular sport in the city is handball, with the Győri ETO KC being the city's main team. ETO won the Champions League in 2013, 2014, 2017, 2018, 2019 and in 2024 and also reached the final in 2009, 2012 and in 2016. In addition, Győr reached the final of the EHF Cup Winners' Cup in 2006 and the final of the EHF Cup in 1999, 2002, 2004 and 2005. The men's handball team, ETO-SZESE Győr FKC also plays in the first division.
WKW ETO FC Győr is a football team, currently (as of 2024/2025) in the Hungarian first division. Other notable association football team is Győri Dózsa SE.
Kaynak: Wikipedia – Győr · CC BY-SA 4.0
