Overview
Kaposvár megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy megye és a Kaposvári járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb közigazgatási területű települése, valamint a kaposvári Egyházmegye székvárosa. A Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja, egyetemi város. A Kapos folyó mentén, a Somogyi-dombság területén fekszik. Körülbelül 60 000 fős lakosságával az ország tizenötödik és a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Vára és kolostora középkori eredetű, de a megyeszékhelyen a török és osztrák támadások következtében nem sok 19. századinál korábbi épület maradt fenn.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Kaposvár megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy megye és a Kaposvári járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb közigazgatási területű települése, valamint a kaposvári Egyházmegye székvárosa. A Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja, egyetemi város. A Kapos folyó mentén, a Somogyi-dombság területén fekszik. Körülbelül 60 000 fős lakosságával az ország tizenötödik és a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Vára és kolostora középkori eredetű, de a megyeszékhelyen a török és osztrák támadások következtében nem sok 19. századinál korábbi épület maradt fenn.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
A város neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra emlékeztet. A település neve először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.
A történelem során a város számos nyelven külön nevet kapott. Németül Kopisch, Ruppertsberg, Ruppertsburg; horvátul hivatalosan Kapošvar; szlovákul Kapošvár; szlovénül Rupertgrad; törökül Kapoşvar; szerbül pedig Капошвар, Kapošvar. Régen a lakócsai délszlávok Kapuš-nak, a hercegszántóiak Kapušar-nak, a szigetváriak Kapušvar-nak hívták.
Fekvése
Kaposvár a Külső-Somogy és a Zselic dombvidékét elválasztó Kapos folyó völgyében és a kettő tájegység szelíd lankáin terül el. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet.
A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült, név szerint: Kecel, Körtönye, Lonka, Iszák, Kapos, Róma és Ivánfa (de vannak, akik nem pont ugyanezt a hét dombot - a helyiek mindet hegynek nevezik - sorolják fel). Ezek ma Kaposvár déli városrészeit alkotják. A város legmagasabb pontja kb. 260 m-rel fekszik a tengerszint felett, Töröcskétől körülbelül 1 km-re délre, az úgynevezett Postakocsi-út mentén, amely egykor a legfontosabb útvonal volt Kaposvár és Szigetvár között.
A Zselicség Kaposvár felé eső részén öt vízfolyás torkollik a Kapos folyóba. A Ropolyi-erdőben eredő Berki-patak a Kecel-hegy lábánál, a Töröcskei-patak a Cser és a Donner városrészek találkozásánál ömlik a Kaposba. A Pölöskei-erdőben eredő Zselic-, vagy ahogy a helyiek hívták sokáig: Hódos-patak, míg a város keleti részén az Ivánfai- és a Nádasdi-patak is növeli a folyó vízhozamát. A város területén észak felől további négy – az előbbieknél kisebb vízhozamú – patak viszi vizét a folyóba, név szerint a Csörge-, a Füredi-, a Kisgáti-, valamint a Deseda-patak.
Kaposvár északi részén helyezkedik el a 8 kilométer hosszú Deseda-tó, a 30 hektáros arborétummal.
A Balaton 50 kilométerre, Pécs 60 kilométerre, Nagykanizsa 70 kilométerre, Szekszárd 90 kilométerre, Budapest 190 kilométerre fekszik a várostól.
Éghajlata
Kaposvár éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklete 11 °C, a csapadék éves mennyisége 651 mm.
Története

Időszámításunk előtt
Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.
A honfoglalás után
Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapítólevélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó (Atha), somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Kaposszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is részt vett. Az egyházi központot később gyakran keresték fel más királyok is, a látogatások siettették a település fejlődését.
A török időkben
A 13. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.
A város újjászületése
A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy vármegye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. Lakossága 1800-ban még alig haladta meg a 3000 lelket, addig 1900-ban már 18 218 főt vettek számba a felmérések. Az 1910-es népszámlálás már 24 124 lakosról szólt, míg az 1920-ban megtartott népszámlálás során Kaposvár lakóinak száma 29 470 fő volt. A kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak. A Budapest-Gyékényes-Zágráb-Fiume vasúti fővonal Kaposvár érintésével épült meg, ezzel párhuzamosan 1872-ben létrejött a Dombóvár-Zákány vasúti összeköttetés is Kaposváron keresztül haladt át. Ekkoriban kiépülő helyi vasúti vonalak, mint a fonyódi, a siófoki, barcsi, a szigetvári számára Kaposvár jelentette a végállomást, amely közlekedési szempontból jelentőssé tette a várost. Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 1891-ben 1443 ház állt a városban.
Címere
Kaposvár címere álló, csücskös talpú katonai pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán kváderkövekből épült várkapu áll, felette három, lőrésekkel ellátott mellvédfallal. A kapu emelt félkör, melyben a zárkő, továbbá jobbról és balról a béllet három-három szimmetrikusan elhelyezkedő köve nagyobb. A kapuban felhúzott csapórács van. A bástyán három, azonos magasságú torony emelkedik egy-egy lőréssel és védőpártázatában három-három oromzattal. A pajzs felső élén természetes színű, enyhén jobbra forduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon, aranymedállal. Az arany sisakkorona ötágú, rubinokkal, smaragdokkal és gyönggyel ékesített. A sisakdísz ismétli a címerpajzs kapubástyáját. A foszlányok jobbról kék és arany, balról vörös és ezüstszínűek.
Népesség
Kaposvár lakónépessége 2011. január 1-jén 66 245 fő volt, ami Somogy megye össznépességének 21%-át tette ki. A város Somogy megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma átlagosan 583,2 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 21%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis 1000 férfira 1194 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,7, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3406 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük cigány, német és horvát nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben. A magukat vallási közösséghez tartozónak valló kaposváriak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház még a városban a református és az evangélikus.
A 20. század második felétől Kaposvár lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A legtöbben 1980-ban éltek a megyeszékhelyen, 72 377-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben élnek Kaposváron, mint 1980-ban.
Etnikai összetétel
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 68 697 fő volt, ebből a válaszadók száma 67 188 fő volt, 65 032 fő magyarnak, míg 1178 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 515 fő német, 170 fő horvát és 48 fő lengyel etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 66 245 fő volt, ebből a válaszadók száma 60 082 fő volt, 56 676 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül legjelentősebben a cigányok (1434 fő), a németek (755 fő) és az oroszok (71 fő) száma nőtt Kaposváron. A román (83 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött. A magukat horvátoknak vallók száma (141 fő) kismértékben csökkent az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Kaposváron él a legtöbb magát németnek, orosznak, románnak és lengyelnek valló nemzetiségi.
Közigazgatás
Országgyűlési képviselők
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város két választókerülethez tartozott. Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében az új Somogy megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület székhelye.
Önkormányzat
Polgármester: Szita Károly (Fidesz-KDNP)
Alpolgármesterek: Borhi Zsombor (Fidesz-KDNP), Dér Tamás (Fidesz-KDNP), Dr. Pintér Rómeó (Fidesz-KDNP)
Polgármesterei a rendszerváltás óta
Megjegyzés: Szita Károlyt az egyes választási években esetenként más közéleti szervezetek is támogatták a Fidesz mellett.
Városrészek

Korábban a várost kerületekre osztották, de ez a felosztás megszűnt – azonban a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek rá. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, kivéve az újabb területeket. Több városrészben részönkormányzat is segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.
A vármegyeszékhely kereskedelmi, idegenforgalmi, oktatási és államigazgatási központja a Belváros, amelynek vonzáskörzete a városon és a vármegyén túlnyúlik. A szocializmus évtizedeiben a városközponttól északnyugatra eső területeken jelentős lakótelepek épültek (itt található például a Dunántúl legnagyobb lakóépülete, a 330 lakásos Sávház), ezen a részen él a város lakosságának harmada. A városközpontban és a lakótelepeken rengeteg zöldterület található (fasorok, parkok, virágágyások). Kaposvár – akárcsak az ókori Róma – hét dombra épült, ezek ma a megyeszékhely déli városrészeit alkotják, ahol elegáns villanegyedek, családi házas és kertvárosias övezetek alakultak ki. A város déli részein a Zselic lankái húzódnak.
Kaposvár területe az elmúlt évszázadok alatt folyamatosan nőtt, így elérte a környező települések határát. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot (keletről), 1970-ben Kaposfüredet és Toponárt (északról), valamint 1973-ban Töröcskét (délről). Ezek ma is családi házas övezetek. Toponár és Kaposfüred között, a város északi részén húzódik a kaposváriak kedvelt pihenőhelye, a 8 km hosszú Deseda tó.
Közlekedés
Közúthálózat
Kaposvár Somogy vármegye központjaként az országos és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. Budapestről közúton két irányból érhető el: az M7-esen és Balatonszemestől a 67-es főúton; illetve az M6-oson és Dunaföldvártól a 61-es főúton. Pécs a 66-os főúton, Nagykanizsa és Dombóvár a 61-es főúton, a Balaton és Szigetvár pedig a 67-es főúton közelíthető meg. A városnak közvetlen közúti összeköttetése van Barccsal, Fonyóddal (6701-es út) és Szántóddal (6505-ös út) is. A 61-es főút északról elkerüli a várost, valamint Kaposújlakot és Kaposmérőt is, így mindhárom települést keletről és nyugatról a 610-es főúton lehet elérni. Kaposvárról a somogyi és a dunántúli településekre, az ország megyeszékhelyeire és a fővárosba menetrend szerinti autóbuszjáratokkal is eljuthatunk.
2017-ben megkezdődött a 67-es főút Kaposvár és a Balaton közti szakaszának négysávos gyorsforgalmi úttá való alakítása, a tervek szerint pedig később a Szombathelyt Szegeddel összekötő M9-es autóút is érinteni fogja a várost. Kaposfüred városrészt már most is elkerüli a 67-es főút, a régi nyomvonal ma a 65 146-os számozást viseli. 2020 körül mellékúttá sorolták vissza, 6548-as útszámmal a régebbi Kaposfüred–Somogyaszaló-szakaszt is.
A város közigazgatási területét néhány további alsóbbrendű, de országos közútként számozódó útvonal is érinti. Ilyen például a Kaposfüred-Juta közti 6709-es út.
Vasúthálózat
Kaposvár a fővárosból a Budapest–Pécs-vasútvonalon, majd Dombóvártól a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el. A két város között közvetlen InterCity járatok is közlekednek (Rippl-Rónai, Somogy, Kresz Géza). Gyékényes és Nagykanizsa irányába, illetve Dombóvárra gyakori a vonatközlekedés, innen lehet eljutni vasúton Pécsre is, pénteken és hétvégente pedig napi egy pár InterRégió vonattal is közvetlenül el lehet érni Pécset. A Balaton a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon és a Kaposvár–Fonyód-vasútvonalon keresztül közelíthető meg. Kaposvárról a 20. század elején hat irányba indultak vonatok, azonban a Kaposvár–Barcs-vasútvonal és a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal 1970-es évek végén történt megszüntetésével mára négy irány maradt.
Gazdaság
Kaposvár ipara és gazdasága a 19. században indult fejlődésnek, majd a két világháború közti időszakban kibővült, és egyfajta átalakuláson esett át az országhatár megváltozása miatti piaci zsugorodás következtében. Az ipar és kereskedelem változása, növekedése nagymértékben kihatott a város fejlődésére. A lakosság nagyarányú számbeli gyarapodása a város területi bővülése mind az ipar és kereskedelem első világháborút követő változásaival állt összefüggésben.
A hagyományos, már korábban meglévő iparágak mellett a nehézipart olyan cégek képviselték, mint az 1905-ben létesített Első Kaposvári Vasöntöde, Gép- és Pénzszekrénygyár és Kútfúró Vállalat, amely elsősorban mezőgazdasági gépek, valamint malomipari berendezésekre és eszközökre specializálódott. Alkalmazottainak száma 100-150 fő volt, amely létszám az első világháború után kezdetben visszaesést mutatott. A gyár közvetlen a Kapos-csatorna mellett működött 4800 négyszögöl területen.
Épületek vasmunkáit, kovácsoltvas szerkezeteket állított elő, az 1903-ban alapított Rózsa Ignác Lakatosárugyára, amely olyan helyi nagy munkákban vett részt, mint a Somogy-megyei és Gazdasági Pénzintézetek megépülő palotája, vagy a Korona, majd a Turul Szálloda, vagy a felépülő polgári iskolák vasmunkái.
Kaposvár iparának másik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) cukorgyára volt. A gyár 1894-től üzemelt, elsősorban Észak-Olaszország porcukor, cukor ellátására alapozva a gyártást. A cukorgyár megtelepedése elindítójává vált a Pécsi utcai városrész fejlődésének. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a Balkán országaiba, valamint Angliába exportálta termékeit. A gyár 1929-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött. A MIR cukorgyár a termelésének kapacitásait 1935-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. 1936-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését 1943-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.
Oktatás

Közoktatás
Kaposvár iskolaváros. A vármegyeszékhelyen 5 bölcsőde, 25 óvoda, 20 általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik, ezekben 20 000 diák tanul. Az állami és önkormányzati oktatási intézmények mellett megtalálhatók a magán, alapítványi és egyházi fenntartásúak is, akárcsak a művészeti, sport- és nyelviskolák.
A város legnagyobb általános iskolája a Kodály Zoltán Központi Általános Iskola, legnagyobb középiskolái a Táncsics Mihály Gimnázium, a Munkácsy Mihály Gimnázium, az Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola. A középiskolások lakhelyigényének kielégítésére épült Magyarország egyik legmodernebb kollégiuma Kaposvárott, a Klebelsberg Középiskolai Kollégium.
Felsőoktatás
Kaposvár egyetemi város. A 20. század közepe óta működnek felsőoktatási intézmények a megyeszékhelyen. 2000. január 1-jén az itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye lett. 2021. február-jén beolvadt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe. Ezenkívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban.
Kulturális élet

Kaposvárott élénk kulturális élet zajlik. Itt működik az ország egyik legnevesebb színháza, a Csiky Gergely Színház, amelyben évtizedek óta nemzetközileg elismert alkotómunka folyik. A város művészeti és néptáncegyüttesei országhatáron túl is ismertek. Kaposvár minden évben rangos kulturális rendezvényeknek ad otthont: Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzának eseményeit dolgozza fel a februári farsangi felvonulás. A márciusi Kaposvári Tavaszi Fesztivál magas művészi színvonalú zenei, színházi előadásokkal és képzőművészeti kiállításokkal várja az érdeklődőket. Minden májusban megrendezik a Rippl-Rónai Fesztivált (korábban: Festők Városa Hangulatfesztivál) – Kaposvár a festők városa: Rippl-Rónai József, Vaszary János és Galimberti Sándor szülővárosa, ezenkívül a városhoz köthető Kunffy Lajos, Zichy Mihály, Bernáth Aurél és Szász Endre is. A kaposszentjakabi bencés apátság romjainál minden nyáron megrendezésre kerül a Szentjakabi Nyári Esték elnevezésű rendezvénysorozat. A Nemzetközi Ifjúsági Sportfesztivál során az egész világról érkeznek focicsapatok a megyeszékhelyre. A Kaposfest zenei és művészeti fesztivál (korábbi nevén Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál) pár év alatt európai hírűvé vált. A kínálatot színesítik a regionális, országos és nemzetközi tudományos konferenciák, találkozók, vásárok, bajnokságok és a lovas világversenyek is. Nagy múltú rendezvény volt az elmúlt évtizedekben a külföldi és magyar kiállítók százait, üzletemberek és látogatók ezreit vonzó Kaposvári Nemzetközi Tavaszi Vásár, az Alpoktól az Adriáig Nemzetközi Kiállítás és Vásár, valamint a Kapos Expo is.
Kulturális intézmények, egyesületek
Takáts Gyula Vármegyei Hatókörű Városi Könyvtár
Somogy Táncegyüttes (a Somogy Megyei Népi Együttes jogutódja)
Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar
Kaposvári Egyetem Kulturális Központ (Németh Antal Kulturális Központ)
Városarculati stratégia

2016-ban Kaposvár a magyar városok közül elsőként egységes városmárkázási, városarculati stratégiát dolgozott ki, amelynek lényege, hogy a település megpróbálja magát minél több helyen ugyanazokat a színeket és jelképeket használva megjeleníteni. Ezen új stratégia szerint Kaposvár logója a Kossuth tér négy legfontosabb épületének stilizált alakjából kialakított K betű, a város fő színei pedig az élénk sárga és a sötétkék: ezekben a színekben készülnek reklámplakátok, üdvözlő és útba igazító táblák, ezeket a színeket használja az önkormányzat hivatalos dokumentumain, és ilyen például az új Kaposvár Kártya is.
Nevezetességek
Lakóházak, paloták
Bereczk-ház, más néven Csipkerózsikás ház (1887)
Középületek
A kórház első épülete (1846) – jelenleg informatikai központ
Hotel Dorottya (1911) – szecessziós szállodaépület
Arany Oroszlán Gyógyszertár (1774) – eleinte barokk stílusú, később romantikus stílusúra átalakítva
Az egykori polgári fiúiskola épülete (1832)
Festetics-kastély (Toponár) (18. század) – jelenleg általános iskola
Szobrok, emlékművek
Takáts Gyula mellszobra (2020), Takáts Gyula tér
Áldozati oltár (Kling József alkotása, 2011, anyaga gránit), Csokonai utca (Agóra előtt)
Rippl-Rónai József mellszobra (Horváth Balázs alkotása, 2011, anyaga bronz), Rippl-Rónai-villa
Üvegkocka (Sörös Rita alkotása, 2010-2011, anyaga üveg), Dr. Kaposváry György utca
Floretin (Weeber Klára alkotása, 2010, anyaga bronz), Szivárvány Kultúrpalota előtt
Játszó gyerekek (Szabó Éva és Sörös Rita alkotása, 2010, anyaga bronz), Ady Endre utca 10. előtt
Lamping emlékoszlop (Horváth Balázs alkotása, 2010, anyaga bronz), Szivárvány Kultúrpalota előtt
Rippl-Rónai József és Ady Endre találkozása (Gera Katalin alkotása, 2010, anyaga bronz), Ady Endre utca 2.
Medve gyermekkel (Putnoki Sándor alkotása, 2010, anyaga gipsz, cizellált üvegkerámia), Toponár, Mikes Kelemen utca
Díszkönyv (Szabó Éva és Sörös Rita alkotása, 2010, anyaga bronz), Táncsics Mihály Gimnázium
Trianon (Párkányi-Raab Péter alkotása, 2010, anyaga kő), Berzsenyi park (délkeleti sarok)
Rippl-Rónai József (Trischler Ferenc alkotása, 2009, anyaga bronz), Fő utca 15.
Tótágas (Weeber Klára alkotása, 2008, anyaga bronz), Európa park
Bene Ferenc (Sörös Rita alkotása, 2007, anyaga bronz), Cseri utca 14.
Szabadság Angyala – 56-os emlékmű (Gera Katalin alkotása, 2006, anyaga kő, bronz), Berzsenyi park (délnyugati sarok)
II. világháborús emlékmű (Horváth-Béres János alkotása, 2006, anyaga fa), Szentjakabi park
Kereszt (Farkas Ibolya alkotása, 2006, anyaga kő és vas), Nádasdi utca
Sport

Kaposvár sportélete sokrétű, a megyeszékhely a Nemzet Sportvárosa és a Lovassportok települése címekkel is büszkélkedhet. A várost körbefogják a lovasbázisok, ahol lovassportokat oktatnak, Európa-szintű versenyeket rendeznek évente több alkalommal. Az ország legnagyobb alapterületű fedett lovardája működik a Kaposvári Egyetemhez tartozó Pannon Lovasakadémián. A város legnagyobb sportlétesítménye a Rákóczi Stadion, amely a helyi elsőosztályú futballcsapatnak is otthont ad; valamint a Kaposvár Aréna, a Kaposvári Városi Sportcsarnok és Létesítményei (ahol a Kaposvári Sportközpont és Sportiskola, illetve a Kaposvári Jégcsarnok is működik) és a Csik Ferenc Versenyuszoda. A városban kiemelkedő az uszonyosúszók sporttevékenysége is, az Adorján SE egyesület két világbajnokot nevelt ki.
2022-ben Kaposvárról indult a Giro d’Italia világhírű kerékpárverseny harmadik szakasza.
Sportcsapatok
Az alábbi táblázat Kaposvár jelentős sportcsapatait tartalmazza:
Híres emberek

Kaposváron születtek
1805. május 23-án Záborszky Alajos ügyvéd, országgyűlési képviselő
1837. október 23-án Kaposi Mór bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Kaposi-szarkóma első leírója
1842. október 9-én Kónyi Manó gyorsíró, publicista, az országgyűlés állandó gyorsíróhivatalának megszervezője 1865-ben Fenyvessy Adolffal
1861. május 23-án Rippl-Rónai József festőművész, grafikus
1864. szeptember 10-én Szalay Fruzina költő
1865. május 13-án Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő, 1257 db-os hagyatéka 1990-től állandó kiállításon látható
1867. július 9-én Csillag Terka, született Stern Rézi magyar származású német színésznő.
1867. november 30-án Vaszary János festőművész, grafikus
1872. július 10-én Sebestyén Károly, született Schosberger, színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).
1874. április 4-én Marton Manó újságíró, szerkesztő, költő
1883. május 31-én Galimberti Sándor festőművész
1884. augusztus 7-én Réthi Aurél orvos, fül-orr-gégész, az orvostudományok doktora
1890. november 5. Ligeti Sándor, Auer magyar szociológus, író, bankigazgató.
1893. szeptember 25-én Oszlányi Kornél vezérőrnagy, a Katonai Mária Terézia-rend Lovagkeresztjének és a Tiszti Arany Vitézségi Érem kitüntettje
1894. május 23-án Somogyi Pál (1949-ig Steiner) költő, író.
1896. június 7-én Nagy Imre miniszterelnök, az 1956-os forradalom mártírja
1899. június 10-én Martyn Ferenc szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus
1912. április 14-én Király Béla vezérezredes, Kaposvár első országgyűlési képviselője az 1-es választókörzetben, az MTA külső tagja
1912. október 21-én Juan Gyenes (Gyenes János), magyar származású fotóművész
1913. december 12-én Csik Ferenc olimpiai bajnok úszó
1915. január 17-én vitéz Merész László, Magyar Vitézségi Éremmel kitüntetett második világháborús hős
Testvér- és partnervárosai
Saint-Sébastien-sur-Loire, Franciaország
További információk
Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál Archiválva 2014. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kaynak: Wikipedia – Kaposvár · CC BY-SA 4.0
Tarih

Efsaneye göre, şehir Roma gibi yedi tepe üzerine kuruldu. Bu sahaya M.Ö. 5000 yıllarından itibaren yerleşime başlanmıştı. M.Ö. yaklaşık 400 yıllarında Keltler buraya yerleşti.
Şehirden ilk defa, 1009 tarihinde bulunan Pécs’in Piskoposlar sınıfı dökümanında Kapos olarak bahsedilir. 13. yüzyılda nehir bataklığının üzerinde kale inşa edildi. Yerleşim, Budin Beylerbeyi Toygun Paşa komutasındaki ordu tarafından 1555 tarihinde beş günlük kuşatma sonrasında Osmanlı topraklarına katıldı. 1686 yılında Avusturya kuvvetlerince ele geçiriline kadar Osmanlı egemenliğinde kaldı. Yerleşim 1690 yılında Esterházy ailesinin mülkü oldu. Kale, 1702 tarihinde I. Leopold’un emriyle tahrip edildi. 1712 yılından itibaren kasaba yenide inşa edildi ve ailelerin kasabaya yerleşmesi desteklendi. 1800 lerde şehir Budapeşte ve Zagreb arasındaki demiryolu hattı nedeniyle önemli derecede gelişti. 1894'te Şeker Fabrikası inşa edildi. 1942 yılına kadar kasaba olan yerleşim ilçe oldu. 1950 yılından itibaren meydana gelen endüstriyel gelişme ile yerleşimin nüfusu arttı. 1950 yılında Kaposszentjakab köyü şehre eklendi, bunları 1973 yılında Kaposfüred, Toponár ve Töröcske takip etti. 1993 yılından beri piskoposluk ikametgâhına sahiptir. Kapoşvar Üniversitesi, 1 Ocak 2000 yılında kuruldu.
Görülecek yerler
Vaszary Galerisi (eski Somogy Galersisi)
Aziz Donat Şapeli (Barok, erken 18nci yüzyıl)
Kaposszentjakab Benediktin Manastırı harabeleri (Romanesk ve Gotik)
Kaynak: Wikipedia – Kapoşvar · CC BY-SA 4.0
Etymology and names
The name Kaposvár is a compound of the name of the Kapos, a nearby river – which comes from the Hungarian word kapu (gate) – and the word vár (castle). Variants of the city's name include Ruppertsburg / Ruppertsberg / Kopisch (German), Kapoşvar (Turkish), Rupertgrad (Slovene), and Kapošvar (Croatian).
Symbols
The shield of Kaposvár features a castle with a rounded arch port surmounted by three battlements with loopholes on a hill of green grass. The flag of Kaposvár consists of the coat of arms placed over a yellow background.
Geography
Kaposvár is surrounded by the hills of the outer Somogy area around the Kapos river and the forests of Zselic. It lies 186 km (116 mi) southwest of Budapest.
Historically, Kaposvár was a crossroads for trade which arrived by the Kapos river. The river also posed a hazard to the river valley region, and flood defense mechanisms were constructed to reduce the threat. Today, the city is a growing junction for railways and other transportation, such as the European Railway line from Budapest towards the Mediterranean Sea.
Climate
Kaposvár's climate is classified as oceanic climate (Köppen Cfb) closely bordering on a humid subtropical climate (Köppen Cfa). Among them, the annual average temperature is 11.2 °C (52.2 °F), the hottest month in July is 21.8 °C (71.2 °F), and the coldest month is 0.6 °C (33.1 °F) in January. The annual precipitation is 664.7 millimetres (26.17 in), of which June is the wettest with 76.5 millimetres (3.01 in), while January is the driest with only 31.4 millimetres (1.24 in). The extreme temperature throughout the year ranged from −24.5 °C (−12.1 °F) on February 8, 2012, to 39.9 °C (103.8 °F) on July 20, 2007.
History

Pre-Hungarian conquest
According to legend, the area of Kaposvár has been inhabited since around 5,000 BCE and the city itself was founded on seven hills. By around 400 BCE, Celtic tribes populated most of the area. From around 9 AD to 433 AD, it was a part of the Roman province of Pannonia. After the Roman withdrawal, tribes of Germans, Illyrians, and other groups inhabited the area. By 900 AD, there were Slavic and German villages in the area.
Middle Ages
The name of the settlement was first recorded in 1009 as Kapos in Saint Stephen's memorandum of association, which established the borders of the Roman Catholic Diocese of Pécs. In 1061, Atha, the lord lieutenant of Somogy, founded a Benedictine monastery in the settlement. The first castle in Kapos was built in the 1200s by King Béla IV in response to the Mongol invasion of Hungary.
Ottoman Rule
In the decades after the Battle of Mohács, Ottoman troops of Suleiman occupied the area, capturing the city's castle in September 1555 after a five-day siege. The Ottomans occupied the city for 131 years, using it as a military camp and small administrative center. In 1686, Habsburg troops reconquered the castle, city, and its surrounding area from the Ottomans.
Habsburg Rule
At the beginning of the 18th century, the city entered into a period of decline. The castle of Kapos was razed by the Habsburgs in 1702, and the remaining structures were destroyed in Rákóczi's War of Independence.
The Esterházy family was responsible in part for the reconstruction and resettlement of the city. Kaposvár gained the right to hold markets in 1703, the first school was built in 1715, and a new church was built in 1748. In 1749, it was designated as the county seat and since then it has been the chief town of its county. Between 1710 and 1780, the population of the city doubled.
In the 1800s, Kaposvár developed into an industrial hub, in part because of its location on the railway line between Buda and Zagreb. Also during the 19th century, new medical and cultural institutions were founded in the city such as a pharmacy, general hospital, and county library. The city center also developed during this period, with the construction of the county hall and town hall.
Tourism
Kaposvár is home to numerous tourist sites, including:
Gergely Csiky Theatre – one of the biggest theatres in Hungary
Ruins of Zselicszentjakab Abbey (Romanesque and Gothic)
Demographics
Kaposvár is the most populous city in Somogy County and the second most populous city in Southern Transdanubia after Pécs.
The majority of its population is Hungarian (85.6%), according to the 2011 census. The largest minority ethnic group is the Roma (2.2%), the second largest are the Germans (1.1%) and third are the Croats (0.2%).
Religious affiliation of the citizens show a significant Roman Catholic (44.7%) and Greek Catholic (0.2%) and considerable Calvinist (5.4%) and Lutheran (1.5%) communities. 18.1% are non-religious.
Economy
Kaposvár is still an industrial city and is home to companies such as the Austrian house construction company Wolf System, the Hungarian agricultural company KITE, Turkish textile producer Metyx, and the only sugar factory in the country Magyar Cukor Zrt.
Politics
The current mayor of Kaposvár is Károly Szita (Fidesz-KDNP).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 18 members (1 Mayor, 12 Individual constituencies MEPs and 5 Compensation List MEPs) divided into these political parties and alliances:
Sports
Kaposvár is a "National City of Sport" in Hungary. The most popular sports in the city are football, volleyball, and basketball. The most popular sports team in the city is Kaposvári Rákóczi FC who play in the Stadion Kaposvár Rákóczi. Other notable teams are Kaposvári MTE Kaposvári Honvéd SE that played in the second and third divisions of the Hungarian league system.
Kaynak: Wikipedia – Kaposvár · CC BY-SA 4.0

