Kecskemét
Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a második legnagyobb település. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 23%-a él Kecskeméten. Félúton fekszik a főváros Budapest és az ország harmadik legnagyobb települése, a Dél-Alföld központja, Szeged között, mindkettőtől 86 kilométerre.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a második legnagyobb település. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 23%-a él Kecskeméten. Félúton fekszik a főváros Budapest és az ország harmadik legnagyobb települése, a Dél-Alföld központja, Szeged között, mindkettőtől 86 kilométerre.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
A földrajzi nevek etimológusa szerint a szó eredeti alakja Kecskemed lehetett, amiből a med utótag száraz medret, időnként kiszáradó eret jelentett (hasonlóan a Homokmégy, Nemesmedves, Medina helységnevekhez).
Más nyelvészek szerint a mét pedig járást, menetet jelent. (Bolgárul a „kozicska meta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.
Kecskemét horvát neve két alakban létezik. A hercegszántóiak Kečkemerac-nak, a felsőszentivániak Kečkemit-nek nevezik, míg bolgár nyelven Кечкемет a város neve.
Fekvése
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén, a Kiskunsági löszös hát közepén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
Története

Kezdetek
Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak.
Középkor
Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1369-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította. Ekkor kun szállásterületnek számított, a Kecskemét-szék központja.
Újkor
A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.
Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként – akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé – övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz – már a sáncárkokon belül – kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag.
Leírás a településről a 18. század végén:
19–20. század
A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.
Közélete
Országgyűlési képviselők
Kecskemét jelenlegi országgyűlési képviselői:
Csőszi Attila (TISZA) – Bács-Kiskun vármegye 1. választókerület
Molnár János (TISZA) – Bács-Kiskun vármegye 2. választókerület
Kecskemét országgyűlési képviselőinek listája
Címere, zászlója
Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint „csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag balra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: »Sem magasság, sem mélység nem rettent« olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része.”
Kecskemét város zászlaja téglalap alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös színű függőleges sávból áll, a fehér sáv közepén a város címerével. (A díszzászlón a város címerének ünnepi változata van, szabad széleit aranyrojt szegélyezi.)
Városrészek
Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, illetve 8 lakókörzetre, amelyek önmagukban nem rendelkeznek helyi önkormányzati jogkörrel, bár a városban több részönkormányzat is működik, melyek a kerületi beosztáson alapulnak. Kecskeméthez tartozik több szatellit-település is, illetve egy kiterjedt tanyavilág. Kecskemét város belterületének lakossága 84.648 fő volt 2001-ben míg külterületén 23.101 fő élt.
Jelene

Kecskemét 1950 óta az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna–Tisza köze egyik regionális központja.
A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. 1989. április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult.
Kecskemétet eddig (2009) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.
Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.
Kecskeméten található a Magyar Cserkészszövetség 11 kerülete közül a 8. kerület központja. A városban kb. 500 fiatal cserkészkedik, a város három csapatában: a Piarista Iskola keretein belül, azonban tagságát tekintve azon jóval túlmutató 118. sz. Kalazancius Cserkészcsapatban, a Református Gimnáziumban működő 121. sz. Vetéssy Géza Cserkészcsapatban, valamint a Szent Imre Iskolához kötődő 878. sz. Hatvani Pál Cserkészcsapatban.
Népesség
Kecskemét lakónépessége 2011. január 1-jén 111 411 fő volt, ami Bács-Kiskun megye össznépességének 21,4%-át tette ki. Kecskemét a megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma átlagosan 345,4 ember volt. Kecskemét népesség korösszetétele kedvező. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya Kecskeméten kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 138 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,4, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,5%-a, mintegy 4 976 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
Kecskemét népessége 1983-ban érte el a 100 000 főt, napjainkban az ország 8. legnépesebb városa, népességszáma évről évre növekszik. Ennek oka az, hogy a születéseknél nagyobb számú halálozás okozta népességfogyást ellensúlyozza a városba irányuló bevándorlás. Kecskemét népességének csökkenése 1950 és 1952 között volt a legjelentősebb amikor is 9 szatellittelepülés (Városföld, Hetényegyháza, Bugac, Lakitelek, Nyárlőrinc, Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Szentkirály) vált ki a megyeszékhely területéből. A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 35%-a (kb. 170 ezer fő) él. A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 000 fős népességre terjed ki. A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekszik.
Gazdaság

Jelentősebb ipari hagyományokkal nem rendelkezik Kecskemét. Nagyipara – a földrajzi adottságoknak köszönhetően – az élelmiszer-feldolgozásra épült (konzervipar, szeszfőzés, malomipar stb.). Az első konzervüzemet a századfordulón, a másodikat az 1920-as évek elején alapították. E kettő 1957-ben egyesült, a ma már több tízezer vagon nyersárut dolgoz fel. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Zománc- és Kádgyár alapítása is több mint száz évre nyúlik vissza. 1945 után nemcsak bővítették, és korszerűsítették ezeket az ipartelepeket, hanem új objektumok egész sorát hozták létre. Így született meg a Szerszám- és Gépelemgyár, a Reszelőgyár, a Magnetofongyár, a hidroglóbuszairól nevezetes Fémmunkás Vállalat, a mezőgazdasági gépeket előállító nagyüzem, az Irodagépipari és Finommechanikai, a Szék- és Kárpitosipari, az épületasztalos- és Faipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Petőfi Nyomda, valamint a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁCSÉP) házgyára. 1990 óta új gyárak is alakultak: Csokoládégyár, Smack... stb.
Kecskemét ipari övezetei zárójelben a park legnagyobb cégeivel:
Nyugati Ipartelep – (Agroker, Zwack pálinkamanufaktúra)
Keleti Ipartelep – (Phoenix Mecano, Hilti , Univer-Product Zrt., Kecskeméti Konzerv Kft., CabTec)
Déli Ipartelep – (Kefag Zrt., Petőfi Nyomda, Univer-csoport Kereskedelmi Kft.)
Kecskeméti ipari park I. ütem – (Mercedes-Benz Manufacturing Hungary, Duvenbeck Imo Kft., Johson Controls Inc. Kft., SMP Lökhárító Kft.)
Kecskeméti ipari park II. ütem – (Fornetti Kft. Knorr-Bremse-fékrendszerek, Axon Kábeltechnikai Kft.)
Profil: élelmiszeripar, elektronika, finommechanika, szolgáltatás
A tizennégy eddig betelepült cég közül járműipari szolgáltatással 6, élelmiszeripari termeléssel, raktározással 5, környezetvédelmi szolgáltatással 2, elektronikai termékek gyártásával 1 cég foglalkozik.
Közlekedés

Közúthálózat
Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata több alföldi városra jellemző módon gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. Legfontosabb útja az 5-ös főút, ami összeköti a fővárossal, Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös főutat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, melynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében: Kecskemét-Észak, Kecskemét-Nyugat és Kecskemét-Dél. Az autópálya a Kecskemétet elkerülő szakaszon (Kecskemét-Észak és Kecskemét-Dél között) díjmentesen használható volt 2014. december 31-ig, azóta díjköteles. Az autópálya 1988-ban érte el a várost Kecskemét-Északnál, ekkor még csak fél pályán. 1996-ra készült el a 2x2 sávra bővítés, valamint a várost elkerülő szakasz. 1998-ban épült tovább Kiskunfélegyháza felé. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájárult az autópálya megépülése.
Kecskemétről indul ki a kelet-nyugati iránya miatt jelentős forgalmat lebonyolító 44-es és 52-es főút, valamint az átlós, délnyugat-északkeleti irányú 441-es és 54-es főutak. A 44-es és 54-es főutak ma már, elkerülő szakaszok megépülésével (445, 541) nem térnek be a városba.
Számos kisebb jelentőségű út is húzódik még a város területét érintően, ezek jellemzően a környező településekkel vagy a külsőbb fekvésű városrészekkel kötik össze a központot. Ilyenek például a Szentkirályra vezető 4622-es, a Taksonytól Ladánybene érintésével idáig húzódó 5202-es, a Hetényegyháza felé vezető 5218-as, az Izsákra vezető 5301-es, vagy a Kiskőrösre vezető [egyes szakaszain földútként húzódó] 5303-as utak. Területére nem lép be, csak keleti határvonalán húzódik a Nagykőrös-Kiskunfélegyháza közti, mai állapotában nagyrészt csak mezőgazdasági útként szolgáló 4614-es út. Egyik belső útja, a Belvárost körülvevő többgyűrűs körútrendszer egy részlete, a Könyves Kálmán korút egy rövid szakasza is országos közútnak minősül, 5314-es útszámozással.
Ismert emberek
Kecskeméten született több híres művész, tudós, sportoló és történelmi személy is, közülük kiemelhető Katona József, Kodály Zoltán és Latabár Kálmán.
Építészet

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Kiemelkedő építmény az Öregtemplom, más néven Nagytemplom, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete az eredetileg román stílusban épült Barátok temploma. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban épült. A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református templom, továbbá a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Fellner és Helmer cég tervezett.
A kor lenyomata
Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (ma a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Központ – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt. A Kádár-korszak idején megvalósuló nagyszabású városrendezési terv keretében a városközpontban a helyi és a szegedi házgyár elemeiből panelházak épültek. A Belváros rekonstrukciójának sok régi, 19. századi polgárház és utca áldozatául esett.
Kultúra
Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt.
Kecskeméten született Kelemen László (1762–1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat.
1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.
1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.
1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő „hírös városnak”, míg Móricz Zsigmond „a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte Kecskemétet.
Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet.
1889-ben adják ki Mikszáth Kálmán török időkben játszódó romantikus regényét, A beszélő köntös címmel, amelynek helyszíne Kecskemét.
1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824–1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
Vendéglátóhelyek, szórakozás
Kecskemét vendéglátóipari illetve szórakoztató szolgáltató helységei az utóbbi években hatalmas teret foglaltak el a történelmi városközpontban. Míg a 2000-es évek elején a városban 48 egység volt bejegyezve, addig napjainkban (2023) 225 vendéglátóipari egységgel büszkélkedhet a megyeszékhely.
Oktatás
Kecskeméten jelenleg 9 bölcsőde, 42 óvoda, 27 általános iskola, 12 középiskola, 8 gimnázium, valamint a Neumann János Egyetem négy kara folytat itt képzést. A 2017/2018-as tanévben összesen 2920 pedagógus és oktató dolgozott a megyeszékhely oktatási intézményeiben. Az általános iskolákban 1144 tanár a középiskolákban 943 pedagógus valamint 273 oktató volt regisztrálva Kecskemét felsőoktatási intézményeiben. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzati kezelésű óvodák, általános iskolák és szakközépiskolák több csoportba összevontan működnek. Jelentősek az egyházi tulajdonú oktatási intézmények, de mellettük találhatunk a városban magánkézben lévő óvodát és iskolát is.
Neumann János Egyetem – Gazdaságtudományi Kar
Neumann János Egyetem – GAMF Műszaki és Informatikai Kar
Neumann János Egyetem – Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar
Neumann János Egyetem – Pedagógusképző Kar
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zenepedagógiai Kar
Sportélete
Labdarúgás
A város nevezetes labdarúgócsapata a Kecskeméti TE, amely 2022-es újbóli feljutása előtt 2008-tól 2015-ig szerepelt az élvonalban, a 2010-11-es szezon végén Magyar Kupát nyert. Otthona a Széktói Stadion, mely a város Felsőszéktó kerületében található, a máriavárosi vasútállomás közvetlen közelében.
Az 1992. novemberében alapított Kecskeméti Labdarúgó Club (Kecskeméti LC) a Bács-Kiskun megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel. Színei: lila-sárga.
Szintén 2008-ban került fel az első osztályba a Hírös Futsal Club SE, ma a város teremlabdarúgását a ScoreGoal Kecskemét csapata képviseli. Otthona a stadion tőszomszédságában található Messzi István Sportcsarnok.
Egyéb sportágak
A város több élvonalbeli csapattal is büszkélkedhet más sportágakban is. 2008-ban jutott fel az első osztályba a BB Kecskeméti KSE kézilabdacsapat. A város férfi kosárlabdacsapata, a Kecskeméti KSE 2006-ban megnyerte a Magyar Kupát. Az ország egyik legjobb rögbicsapatának számít a KARC, ugyanez a röplabdában a Kalo-Méh Kecskeméti SE-ről mondható el. Fontos megemlíteni, hogy a kosár-, kézi-, és röplabdacsapat egy egyesített sportegyesület keretein belül működik. A város női kézilabdacsapata a Kecskeméti NKSE, mely a másodosztályban játszik. Asztaliteniszben a Kecskeméti Spartacus SK női és férfi csapata egyaránt az Extraligában szerepel. A Hírös Vízilabda SE a férfiak, míg a Villanó Fókák a nők vízilabdacsapata, mindkettő a másodosztályban játszik. Egyelőre amatőr státuszú a város amerikaifutball-csapata, mely a Kecskemét Goats névre hallgat. Fallabdában, a kecskeméti Etalon SE 2016-ban megnyerte az országos csapatbajnokság másodosztályát, majd a tíz csapatos élvonalban kétszer is az ötödik helyen végeztek, ezzel az ország négy osztályának 43 csapata közül meghatározó csapatnak számít a kecskeméti egyesület.
A csapatsportokon kívül színvonalas a kecskeméti birkózás, búvárúszás, cselgáncs, lovassport, rally, sakk, súlyemelés, úszás, vívás és a több különféle irányzathoz tartozó távol-keleti küzdősport. A város három olimpiai bajnok szülötte Polyák Imre és Bóbis Gyula birkózók, valamint Földi Imre súlyemelő, a Nemzet Sportolója. A kecskeméti sportélet legfontosabb helyszínei a Széktói Stadion, a Messzi István Sportcsarnok és a Kecskeméti Fedett Uszoda. A városlakóknak az egyesületeken kívül is sokféle lehetőségük van a szabadidősport gyakorlására, például a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, a főtéri fedett sakkasztaloknál vagy a Belvárosban rendszeresen megrendezett futóversenyeken. A Kecskeméti Gokart Stadionban gokart- és motorkerékpárversenyeket rendeznek.
Testvérvárosai
Sepsiszentgyörgy, Románia (partnerváros)
Helyi intézmények
Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Nonprofit Kft.
Kecskeméti művésztelep, amely 1912 óta működik
Országos jelentőségű intézmények
Vidékfejlesztési Államtitkárság – 2015.01.01. óta
Hagyományos kecskeméti rendezvények
Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)
Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató
Média
Rádió
Rádió 1 Gong – FM 96,5 MHz, Megyeháza, 1 kW
Kossuth Rádió – FM 104,9 MHz, Szolnokihegy, 1 kW
Elektronikus sajtó
Hiros.hu – Kecskemét és a régió hírportálja
Kecskeméten.hu – Kecskemét közösségi hír és programajánló portálja
Kecsup.hu - Kecskeméti független online médium
Kecskerégen.hu - Kecskeméti független online helytörténei magazin
Turizmus
Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark: termálfürdő, élményfürdő, uszoda. Vadaspark.
Élményfürdő, gyógyfürdő és uszoda: 2011. december 22-én adták át az ország egyik legmodernebb fürdőkomplexumát, az új Kecskeméti Fürdőt. A 2800 négyzetméter fedett vízfelülettel rendelkező wellness fürdő az ország egyik legrangosabb versenyuszodáját is magában foglalja.
Helyi honlapok
Kecskeméti Szuperinfó – Ingyenes információs hetilap minden héten.
Családinfó Archiválva 2019. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Porta Egyesület – Környezetvédő, Városvédő Közhasznú Egyesület
Karol Wojtyła Barátság Központ – szociális szolgáltató ház
VÁKUM – Kecskemét kétszeres Goldenblog-helyezett blogja
Kesport – Kecskemét legnagyobb sportoldala
Kecskemét Blog – Kecskemét blog: a kecskemétiek blogja
Kecskemét. Pont ma! – Kecskemétre fókuszáló hírgyűjtő portál
Hírös.Index – Az Index.hu Bács megyei mutációja
Bács-Kiskun MAGAZIN – Bács-Kiskun megyei hírportál
Petőfi Népe Archiválva 2006. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – Bács-Kiskun megyei napilap
Forrás : szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirat online
Hírös Naptár – értékőrző helytörténeti havilap
Zsenge-mét – a kecskeméti fiatalok blogja
Kmet.hu -> „Csak röviden…” – Kecskeméti Információs Portál
Források
Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet. [Budapest]: Urbino. 2000. 270. o. ISBN 963-00-3490-5
↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
Somorjai Ferenc: Kecskemét. (hely nélkül): Medicina. 2007. 271. o. = Panoráma: Magyar városok, ISSN 0134-1812, ISBN 978-963-24-3933-4
További információk
Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap honlapja
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára
Google Panoramio Fényképalbum Kecskemétről
Kaynak: Wikipedia – Kecskemét · CC BY-SA 4.0
Etymology
The name of the city stems from the Hungarian word kecske, meaning 'goat', and -mét, meaning 'pass'.
Geography
Kecskemét was established at the meeting point of a large sandy region and a sandy yellow soil. Its elevation is 120 m (394 ft) above sea level. The territory west of the city is covered by wind-blown sand and is characterised by the almost parallel northern-southern sand dunes and the plain between them. In the late 18th and the early 19th centuries, the pastures become depleted. Overgrazing by cattle had destroyed natural vegetation cover, and the movement of sand seriously endangered the town. The concentrated reforestation and planting of fruit and vines were carried out to restabilise the soil.
Kecskemét is in the centre of Kiskunság, one of Hungary's famous regions. The Kiskunság National Park was established in 1975 to preserve the many different regional species of plants and animals. It is a 'mosaic'-type national park and has units that are not connected.
Climate
The weather in the Kecskemét region of Kiskunság is characteristically continental warm and dry and is sometimes extreme. The amount of sunlight makes allows the region to produce agricultural products such as wheat, apricots, red peppers, and tomatoes. The warmest month in Kecskemét is July, with an average temperature of 22.2 °C (72.0 °F); the coldest is January, at −0.3 °C (31.5 °F).
Early spring and late autumn frosts are frequent on the Great Hungarian Plain. The possibility of frost usually ends only in mid-April. After the third week of October, the temperature is frequently below 0 °C (32 °F).
History

The first archaeological trace of a human in the area is about 5,000 years old. The Sarmatians invaded the area in the 1st Anno century BC; since then, the area has been continuously inhabited by a variety of cultures. János Hornyik, the first town historian, believed that the settlement known as Partiskum of the Sarmatian Jazygian was here. The consensus among historians is now that it is more likely that permanent settlement occurred only after the Hungarian conquest. In the early 13th century, there were seven villages in the area, each with a population of 200–300, which were formed near the village church, a typical rural pattern. They were all destroyed by the First Mongol invasion. Some of the villages revived at the time of colonisation by the Cumans.
As Kecskemét was at an important trading route, it grew as a customs-house and market-place; in 1368, it was identified in one of King Louis I of Hungary's charters as an oppidium (town). The town's active economic life and relatively dense population attracted more traders, craftsmen and residents, including Jews, who became an important part of the town.
During the Ottoman conquest, settlers from neighbouring villages sought shelter in Kecskemét, which was protected by defensive palisades. They also were escaping the oppression of the spahi landlords. In addition to the protection of its setting, the town of Kecskemét had arranged to pay tax directly to the pasha in Buda, thus gaining his protection and enjoying a special situation.
Kecskemét gradually absorbed the lands of those who had taken refuge in the town. Residents created a large common field for the animals that they bred. By the early 18th century, residents held nearly 30,000 cattle, which grazed on an almost 2,000-square-kilometre (770 sq mi) field.
In the late 18th century, animal breeding started to decline in economic importance, as the fields had become overgrazed and denuded. It took nearly 100 years before the region developed its next major agricultural commodity. In the 19th century, Kecskemét was already part of an important wine district, but the city increased in importance after the vine-pest destroyed most vineyards in the hilly regions. The damage was less significant in the plains, areas of loose, sandy soil. In the 1870s, landowners planted large plantations of grapevines around the town, which were the basis of the 20th-century vineyards and wine industry of the 20th century in Kecskemét. Cottage-type settlements grew up at the vineyards to house workers, a pattern still characteristic of the rural areas around the town. The growth of the wine industry stimulated those of the food industry and trade. The city is still known for its barackpálinka, an apricot brandy.
Economy

In March 2012, the German automobile manufacturer Daimler AG opened a plant nearby Kecskemét to manufacture the new B-Class, A-Class and CLA-Class models. The Stuttgart-based company invested €800 million (US$1.24 billion) to build the new plant, which is expected to create 3,000 new jobs in the region. According to the plans, more than 100,000 vehicles will be produced annually at the factory.
Duvenbeck IMMO – logistics: 1,100 employees
ACPS Automotive – towbars: 1,000 employees
Phoenix Mecano – enclosures and mechanical components: 850 employees
Univer Product – canned goods: 800 employees
Over the last few years, thousands of jobs have been created, causing an extremely low unemployment rate. In 2024, unemployment was 2,70%.
Public transport

With the 1900s industrialisation of Hungary, Kecskemét developed public transportation by trams for a population of 50,000. Not until after the Second World War would bus travel begin in the city. In 2010, with competitive funding from the EU, the city launched a number of trolleybus lines and in 2011 completely rebuilt the town centre as a trolleybus and pedestrian tourist zone.
Currently, bus travel is the only public transportation to many destinations. Bus destinations (as of 2 November 2022):
1 Noszlopy park - GAMF - Homokbánya kollégium
1D Homokbánya kollégium - Mercedes gyár I. kapu
2D Noszlopy park - Mercedes gyár I. kapu
2S Noszlopy park - Déli Ipartelep - SMP gyár
3 Széchenyi tér - Műkertváros - Nyíri Úti Kórház
4 Margaréta Otthon - Széchenyi tér - Repülőtér
7 Noszlopy park - Knorr Bremse - Szilády Nyomda
11 Széchenyi tér - Petőfiváros - Kadafalvi út
11A Széchenyi tér - Petőfiváros - AUCHAN Kereskedelmi Központ
12 Margaréta Otthon - Belváros - Köztemető I. kapu
12D Hunyadiváros (Serleg utca) - Mercedes gyár I. kapu
13D Széchenyi tér - Mercedes-gyár I. kapu
14D Széchenyiváros (Margaréta Otthon) - Mercedes gyár I. kapu
15D Hetényegyháza - Mercedes gyár I. kapu
20 Széchenyi tér - Megyei Kórház - Széchenyiváros
20H Széchenyi tér - Köztemető II. kapu - Kórházak - Széchenyi tér
21 Noszlopy park - Széchenyiváros - Nagykörút - Noszlopy park
21D Noszlopy park - Kurucz körút - Mercedes gyár I. kapu
22 Noszlopy park - Csabay Géza körút - Nagykörút - Noszlopy park
23A Széchenyi tér - Hunyadiváros - Katonatelep
34 Kadafalva - Széchenyiváros - Kadafalva
34A Széchenyi tér - Széchenyiváros - Kadafalva
169 Széchenyi tér - Miklovicsfalu - Széchenyi tér
350 Máriaváros vasútállomás - Széchenyiváros
353 Hetényegyháza vasútállomás - Hetényegyháza központ
354 Hetényegyháza vasútállomás - Hetényegyháza központ
916 Széchenyi tér - Talfája köz - Széchenyi tér
Demographics
Kecskemét has 107,267 residents (as of 2001). The population is homogeneous, with a large Hungarian majority. A few thousand of the Romani minority live in the city; they formed their independent minority government in 1994. The demographics are 95% Hungarian, 0.8% Romani, 0.4% German, 0.2% Slovak; 4.8% other. The city had a thriving Jewish population before the Second World War, as represented by the grand synagogue. Most of the Jews were deported by the Nazi German forces in 1944 to concentration camps, where they were killed.
The vice president of the German minority in Kecskemet is Rozalia Neuendorf. Since 19 March 2007, there is also a minority self-government for Croats in Kecskemét.
Districts
Kecskemét is divided into 21+1 sections.
IX. Szent István-város (Műkertváros, Szolnoki-hegy) (Saint Stephen town)
X. Szent László-város (Rendőrfalu) (Saint Ladislaus town)
XII. Felsőszéktó (Petőfiváros, Sutusfalu)
Main sights

Co-Cathedral of the Ascension of the Lord, Kecskemét
Events
Csiperó - Future of Europe International childrend and youth meeting
Politics
The current mayor of Kecskemét is Klaudia Szemereyné Pataki (Fidesz-KDNP).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 21 members (one mayor, 14 individual constituencies MEPs and six compensation list MEPs) divided into the following political parties and alliances:
Notable natives and residents
Nicolas Abraham (1919–1975), French psychoanalyst
Tamás Adamik (born 1937), Hungarian linguist and professor
Zoltán Kodály (1882–1967), Hungarian composer, ethnomusicologist, educator, linguist and philosopher; a music conservatory was named in his honor; the train station was built on the site of his family's house
Kálmán Latabár (1902–1970), actor, comedian
Military
The MH 59th "Dezső Szentgyörgyi" Tactical Wing, the only jet fighter unit of the Hungarian Defence Forces, is based at Kecskemét air force base. The Kecskemét Air Show is held here every two years.
Sport
Kecskeméti TE, association football club
Kecskeméti LC, association football club
Kaynak: Wikipedia – Kecskemét · CC BY-SA 4.0
