Miskolc
Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Miskolci járás székhelye. A megye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után, agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb, illetve a harmadik legnagyobb belterülettel/beépített területtel rendelkező város (54,21 km²) Magyarországon Budapest és Debrecen (68 km²) után, teljes terület szerint pedig az ország hatodik legnagyobb városa, 236,66 km² közigazgatási területével.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Miskolci járás székhelye. A megye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után, agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb, illetve a harmadik legnagyobb belterülettel/beépített területtel rendelkező város (54,21 km²) Magyarországon Budapest és Debrecen (68 km²) után, teljes terület szerint pedig az ország hatodik legnagyobb városa, 236,66 km² közigazgatási területével.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
Miskolc nevének eredete a kutatások szerint a középkori Miskóc nemzetséghez kapcsolódik. A város nevét valószínűleg erről a nemzetségről kapta, vagy fordítva, a nemzetség neve származhatott a település nevéből. A legkorábbi forrásokban a név különböző alakokban fordul elő, például Miscoucy, Myschouch vagy Miscovcy formában.
A név eredetére több magyarázat született. Az egyik nyelvészeti elmélet szerint a Miskóc nemzetség neve egy szláv eredetű személynévből, a Miško névből alakult ki, amely a Mihály név becézett formája volt. Ebből fejlődhetett ki a Miškovec alak, majd ennek magyarosodott formája lett a Miskolc név.
A név első említései a 12–13. századból származnak, ami arra utal, hogy a település már ekkor jelentős helyi központnak számított.
Fekvése, földrajz
Miskolc a Bükk-vidék keleti peremén, abba „beágyazódva”, a Miskolci-Bükkalja, a Tardonai-dombság és a Sajó–Hernád-sík természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál, a Szinva, a Hejő és a Sajó völgyében épült. A város kivételes szépségét e csodás fekvése miatt is köszönheti. A Sajó, a Bódva és a Hernád folyók Sajó–Hernád-sík nevet viselő kistája Miskolci-kapu kultúrtörténeti néven az ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere.
A területe 236,66 km², ebből 54,21 km² a belterület, 29,34 km² a zártkert és 153,11 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Mai felszíne – a kéregszerkezeti mozgások eredményeként – lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé 30 km kiterjedésű, amin belül négy „lépcső” figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert.
Legmagasabb területe a Borovnyák-tető (945 m). A legalacsonyabb terület a Sajó melléke (110–120 m), ez az alföldi táj része. Fiatal, pleisztocén–holocén üledékek (kavics, homok, agyag, iszap) építik fel.
A síksági tájat az Avas–Tetemvár vonalától Diósgyőrig egy 250–300 méter magas dombvidéki tájövezet, az Alacsony Bükk váltja fel. Geológiai felépítésében harmadkori tengeri üledék – homok, homokkő, márga, agyag, közbeépült szénrétegek – és miocén-kori vulkáni anyagok, főleg tufák vesznek részt. Felszínét patakok, vízfolyások tagolták fel.
Diósgyőrtől körülbelül Lillafüredig terjed a Középső Bükk 400–600 méteres rögsorozata, melyet túlnyomórészt triász mészkő, pala, alárendelt dolomit és egyéb kőzetek építenek fel. A tájövezet földrajzi sajátosságait a karsztos lepusztulásformák adják.
Lillafürednél kezdődik a miskolci táj legmagasabb lépcsője, a 600–900 méterre emelkedő Magas Bükk, vagy Bükk-fennsík. Felépítésében ó- és középkori tengeri üledékek (mészkő, pala, dolomit) és eruptív kőzetek (például diabáz és porfirit) vesznek részt. Keletről nyugat felé fokozatosan emelkedik, belsejében kisebb-nagyobb barlangok alakultak ki.
Éghajlat
A város sokévi átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve elmondható, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás 22,1 °C. Az évi átlagos felhőborítottság 60% körüli.
Miskolc átlagos évi csapadékösszege 533 mm, ami jellegzetes évi menetet mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónap pedig – közel négyszer akkora értékkel – a június.
A napsütéses órák éves összege átlagosan 1800 óra, de évenként nagy változékonyságot mutat. Megfigyelhető a napfénytartam jellegzetes évi menete, a nyári hónapokban van a maximuma (havi 230–250 óra), míg november-január időszakban a minimuma (havi 40–60 óra).
A nyári napok (Tmax ≥ 25 °C) éves száma 70 nap. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) éves száma 15 nap. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) átlagosan kétévente 1 nap. A fagyos napok (Tmin ≤ 0 °C) éves száma 105 nap. A téli napok (Tmax ≤ 0 °C) éves száma 30 nap. A zord napok (Tmin ≤ –10 °C) éves száma 10 nap.
Abszolút minimum-hőmérséklet: –35,0 °C (1940. február 16.) Miskolc-Görömbölytapolca (országos rekord)
Abszolút maximum-hőmérséklet: 38,6 °C (1952. augusztus 16.) Miskolc Repülőtér, (2007. július 20.) Miskolc Avas
Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1554,9 mm (2010.) Miskolc-Lillafüred-Jávorkút (országos rekord)
A város története

A régészeti leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott, s ez a mai Magyarország legrégebben lakott területe is. A több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben lakott területeinek. Első ismert lakói a kelta gotinok, talán hozzájuk köthető a Miskolctapolcától délre fekvő Leányvár építése is. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken, akik a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt.
A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül („que nunc uocatur miscoucy”). A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király a rimaszécsi Széchy-családnak adományozta a birtokot. Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.
Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. Zsigmond király 1435. október 2-ai oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.
Népesség
Miskolc lakónépessége 2022. október 1-jén 147 533 fő volt, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megye össznépességének 23,7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 20 221 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 623 ember volt. Miskolc népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2022-ben a férfiaknál 70,1, a nőknél 77,3 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 51 012 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 34 543 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 85%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,6%-a, mintegy 9709 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ruszin nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától Miskolc lakosságszáma fokozatosan növekedett, egészen 1980-ig. A II. világháború rövid időre megakasztotta a fejlődést, majd a háború után robbanásszerűen növekedni kezdett Miskolc lakosságszáma, ez főleg az ipar erőteljes fejlesztésének köszönhető. Népességének történelmi csúcsa 1985-ben volt amikor is 211 645 fő élt Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén. Azóta azonban folyamatosan fogy a nagy múltú iparváros népessége, aminek a fő oka a helyi gazdaság, főleg az ipari termelés hanyatlása. Ma már csak annyian élnek Miskolcon, mint 1960-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló miskolciak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még a református.
Iskolai végzettség
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 55 032 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 44 891 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 26 160 fővel, a szakmunkás végzettségűek 23 494 fővel, végül a diplomások 22 936 fővel.
Közigazgatása
Országgyűlési képviselők
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város négy választókerülethez tartozott.
A 2011. évi CCIII. törvény értelmében Miskolc két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz.-hoz.
Városrészek

Az Avas Miskolc „hegye”, a város fölé magasodó domb, melynek tetején a város jelképe, az avasi kilátó és tévétorony áll, a belváros felé eső részén pedig a gótikus avasi templom, melynek harangjátéka negyedóránként hallható. Az Avas északi részén hangulatos utcácskák és borospincék találhatók, a déli részen pedig a város legnagyobb lakótelepe. A lakótelepen belüli tájékozódást az építési sorrendet tükröző felosztás segítheti, három „ütemre” van osztva.
A Bábonyibérc Városház tértől északra a belvároshoz közeli kertvárosi negyed. Egykoron jellemző volt rá a szőlőtermesztés, de most már kertes házas környék. Két dombot foglal magába, köztük egy mély völgy, amit régen egy gáttal egészítettek ki, de erre ma már nincs szükség. Gyönyörű a kilátás a Bükk-vidék hegyeire, valamint az Avasra. 2006-tól már mindkét dombra jár fel helyi busz, a 11-es.
Miskolc történelmi belvárosa műemlék jellegű épületekben kevésbé gazdag, mint más városoké, a 19. század hangulatát tulajdonképpen csak a sétálóutca jellegű főutca (Széchenyi István utca) és az ennek folytatásában elterülő Városház tér őrzi. Itt található a bevásárlóközpontok, hivatalok és irodák többsége, valamint a Búza téri autóbusz-pályaudvar, a városi buszok egy részének és a vidéki buszok többségének végállomása.
A belváros felől dél felé vezető Csabai kapu nevű út és annak környezete. Az út a tapolcai elágazásig tart. A terület főleg lakóövezet, az út két oldalán családi házas utcák vannak, illetve kórház. A Park utcában az 1950-es években épült ún. „Petneházy-bérházak” találhatóak.
Diósgyőr a Nagy-Miskolcot alkotó másik történelmi település, itt található a diósgyőri királyi vár és a futballcsapat stadionja. A tulajdonképpeni Miskolccal Újdiósgyőr köti össze, amelynek központja az Újgyőri főtér. A két központ között fekszik a Bulgárföld és a Kilián városrész. Miskolc belvárosát a Győri kapu nevű városrész kapcsolja össze a Felsővároson keresztül Újgyőrön át Diósgyőrrel.
Városkapuk

Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Csak ezeken keresztül lehetett a városba bejutni, mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták az ide látogatókat. 1940 körül még 13 fő- és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő- és mellékúton lehetett Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől, végül már pusztán elméleti határt jelentettek. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu, a Szentpéteri kapu, a Csabai kapu és a Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca, illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett.
Különleges a Sötétkapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.
Gazdaság

Lásd még: A diósgyőri kohászat története
Bár Miskolc a köztudatban iparvárosként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban.
Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A Fazola Henrik által 1770 körül épített kohó nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma Őskohó néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is (Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett.
A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet, részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagy kohászati üzem épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre, fejlődött a barnakőszén-bányászat is. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, illetve 1950). Ez csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, amely az 1980-as években tetőzött, a több mint 18 000 főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint 200 000 lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát. Ezek legismertebbike volt a miskolci vasgyár, teljes nevén a Lenin Kohászati Művek, melyről a város az azóta elhíresült Acélváros elnevezést kapta.
Közlekedés

A Szinva-patak szűk völgyében fekvő Miskolc közlekedés-földrajzi adottságai nem kifogástalanok. A Tiszántúl és a Felvidék keleti részét összekapcsoló két forgalmi tengelytől (Sajó és Hernád völgye) némileg távolabb eső város a 18. században nem volt a postakocsi-útvonalak metszéspontjában. A városban 1790-ben nyílt meg a postaállomás, 1859-ben érkezett meg Szerencs irányából a vasút. 1862-ben omnibuszok jártak a belváros és Tapolcafürdő, valamint a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. Az első pormentes járdát a Széchenyi utcában építették 1879-ben. 1925 és 1929 között jelentős útépítési programot hajtottak végre. 1948-ban három viszonylatban 22 km vonalhosszon jártak a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat autóbuszai.
Helyi közlekedés
Ma Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 43 autóbusz- és 3 villamosvonalat tart fenn. Az első villamos 1897. július 10-én indult el, az országban harmadikként, míg a menetrend szerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon, 1903. június 8-án. A 2007-es átalakításokig és járatcsökkentésekig a miskolci tömegközlekedés volt az egyik legjobban szervezett az országban. A 2010-es években a Zöld Nyíl program keretében felújították és bővítették a villamospályát, és 2014–2015-től új, Škoda gyártmányú villamosok váltják a régi szerelvényeket. 2016-ban 40 darab szóló és 35 darab csuklós, környezetkímélő, CNG üzemű, új autóbuszt állítottak forgalomba. A városban több taxitársaság működik.
Távolsági közlekedés
A távolsági és helyközi közlekedést Miskolcon és környékén a Volánbusz és a MÁV-START Zrt. végzi. A város hosszútávú közlekedése viszonylag jónak mondható. A belváros keleti részén, a Búza téren található az autóbusz-pályaudvar, mely a helyközi autóbuszjáratok többségének és a helyi autóbuszjáratok egy részének végállomása.
Vasúti közlekedés
A városnak két pályaudvara van, a Tiszai pályaudvar, mely a Baross Gábor úton közelíthető meg és a Gömöri pályaudvar, melynek kiszolgálója a Zsolcai kapui felüljárótól induló Állomás utca. Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), ami turisztikai szempontból jelentős.
Kultúra

Lásd még: Miskolc képzőművészete, Miskolc zenei élete, A miskolci színjátszás története.
Oktatás
Miskolc első ismert iskolája már a 15. században létezett. Legrégebbi múltra a Földes Ferenc Gimnázium tekint vissza, amely két, több évszázados múltú intézmény, a református és a katolikus gimnázium összevonásával jött létre. Ezen a két felekezeten kívül még több másiknak is volt iskolája már a 18–19. században: az ortodox görögkeletieknek és a zsidóknak is. A fiúiskolák mellett a 19. században létrejöttek leányiskolák is.
Egy másik neves iskola Miskolcon a Herman Ottó Gimnázium, amely 2019. május 11-én, Miskolc város napján, másodszor kapott Nívódíjat.A gimnázium az elmúlt években számos alkalommal felhívta magára a figyelmet. Ezek közül a legismertebb az a produkció, mely a Herman nevére ismét felhívta a figyelmet a közelmúltban. Az intézmény diákjai és tanárai közösen dolgozták fel az 1985-ös „We Are The World” című dalt. A diákok és tanárok összefogása példa értékű sikert ért el ezzel az országban.
A kitüntetést a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett ünnepi közgyűlésen vette át Madarász Péter igazgató úr.
Miskolc egyeteme országos viszonylatban a fiatalabbak közé számít – egy 1949-es törvény rendelkezett az alapításáról –, de jogelődje, a selmecbányai főiskola révén múltja 1735-ig vezethető vissza. Az egyetem három karral eredetileg ipari képzéseket nyújtott, az 1980-as évektől kezdve azonban gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi, illetve egészségügyi karokkal is bővült. 2015-ben hét karral, illetve egy intézettel rendelkezik.
A zeneoktatás több intézményben folyik, legfontosabb a Zenepalota, melynek épületében középiskolai és egyetemi képzés is történik. Ezen kívül Miskolcon még két zeneiskola található, az egyik az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola, a másik pedig az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Tagiskola. Ezek testvériskolák
Média
Rádió, Televízió
Rádió 1 Miskolc- FM 96,3 MHz Archiválva 2021. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Európa Rádió – FM 90,4 MHz Archiválva 2013. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
Internet
Borsod24 Archiválva 2020. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Észak-Magyarország Archiválva 2019. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Turizmus
2014-ben összesen 145 101 vendég 315 135 vendégéjszakát töltött Miskolc kereskedelmi szálláshelyein a KSH-adatok szerint. A külföldi vendégéjszakák száma éves szinten 8,2%-kal, a belföldi forgalom 24,7%-kal nőtt. A látogatószámok azt mutatják, hogy Miskolc a családos vendégek és a kisebb baráti társaságok paradicsoma. 2014-ben a legnagyobb növekmény a diósgyőri várban volt, azonban a Barlangfürdőben, a Pannon-tenger Múzeumban és a Miskolci Állatkertben is megérezték a vendégforgalom növekedését. A LÁEV kisvasúton 2014-ben közel negyedmillió vendég utazott. A külföldi küldőterületek közül a legnagyobb növekmény 2014-ben Ukrajna területéről volt tapasztalható – az ukrán vendégéjszakák száma több mint 70%-kal nőtt 2014-ben, 4777 vendégéjszakát realizáltak, ami 1998 vendégéjszakával több, mint az előző évben volt. A Szlovákiából érkező vendégek 1309 (29,9%), míg a Lengyelországból érkezők 839 vendégéjszakával (15,6%) töltöttek többet Miskolcon, mint az előző évben. A cseh vendégéjszakák száma 20%-kal nőtt, innen 701 éjszaka a növekmény. A csehek tekintetében a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő a városban, az éves átlag 3,2 vendégéjszaka.
A 2015. év legnagyobb feladata turisztikailag a Miskolc Pass Turisztikai Kártya bevezetése, amely még komfortosabbá teszi a miskolci pihenést, hiszen az ingyenes közösségi közlekedésen túl 16 attrakcióhoz biztosít ingyenes belépést, s több mint 80 turisztikai szolgáltatást kaphatnak a vendégek 10–50% kedvezménnyel.
Látnivalók
Turisztikai szempontból Miskolc legjelentősebb látványosságai közé tartozik Miskolctapolca a Barlangfürdővel és az azt körülvevő parkkal, amelyben csónakázótó, strand és kalandpark is található; a Bükk-vidék központi részén fekvő Lillafüred, ahol a Palotaszálló, a vízesés (az ország legmagasabb vízesése), a Hámori-tó, az Anna- és a Szent István-barlang található; a 2014-ben újjáépített diósgyőri vár, valamint a Csanyik-völgyben lévő Miskolci Állatkert és Kultúrpark. Emellett számos múzeum található a város területén, amelyek közül is kiemelkedő a 2013-ban megnyitott Pannon-tenger Múzeum, amely a Bükkábrányban megtalált hétmillió éves mocsárciprusok korát mutatja be, illetve a Herman Ottó Múzeum Papszeri épülete, ahol a 2015-ben Az év kiállítása díjat nyert Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című kiállítás is megtekinthető. Kiemelkedő ugyanakkor a szintén a belvárosban található Magyar Ortodox Múzeum is.
Sportélete

A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban. Két nagy múltú focicsapata van Miskolcnak. A Diósgyőri VTK az NB I-ben játszik, az MVSC a megyei első osztályban. A város élvonalbeli női kosárlabda-csapata, az Aluinvent DVTK kétszer nyerte meg a Magyar Kupát. Anyagi gondok miatt a klub megszűnt, egy ideig az NB I/B-ben játszott egy főleg ifjúsági játékosokból álló csapat, MISI-DKSK néven. A csapat – 2013-tól Aluinvent DVTK néven – ismét az első osztályban szerepel.
Miskolc város jégkorongcsapata, a DVTK Jegesmedvék az első osztályban játszik, és a 2006-os idénytől a Miskolci Jégcsarnokban fogadják az ellenfeleiket. A 2014/2015-ös bajnokságban mindhárom fronton 1. helyezett lett a csapat (Magyar Bajnokság, Magyar Kupa, Mol Liga). A DVTK keretén belül több más sportág is jelen van a városban, például az első osztály élvonalában szereplő női labdarúgók, a női röplabdázók, a sakkozók, vagy az e-sportolók. A DVTK-nak kerékpáros szakosztálya is van, a DVTK Cycling Team (korábban DVTK-Freeriderz), mely a Freeriderz SC. integrálásával jött létre. A sportolók eredményesen szerepelnek hegyikerékpározásban, országúti kerékpározásban, downhill-ben, enduro-ban és triatlonban is.
Miskolcnak két amerikaifutball-csapata is van: a Miskolc Steelers és a Miskolc Renegades. Előbbi 2016-ban magyar bajnoki címet szerzett. A salakmotor terén is nagy múlttal rendelkezik a város, de 2013-tól átmenetileg szünetel a sportág Miskolcon. Több szakosztállyal is rendelkezik az MVSI (Miskolc Városi Sportiskola), például úszás, atlétika.
Miskolc legnagyobb sportlétesítménye az újjáépített, 2018-ban átadott DVTK-stadion és a hozzá tartozó edzőpályák. A stadion 14 655 férőhelyes, a labdarúgó pálya alácsövezett, automata locsoló berendezéssel rendelkezik, és alulról fűthető. A DVTK híres fanatikus szurkolóiról és a szurkolók kitartásáról, a klub szurkolói bázisa egész Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére kiterjed. A 2005-ben felújított Miskolc Sportcsarnokban 1488 ülőhely található (teljes befogadóképessége 3000 fő), a mellette lévő Jégcsarnokban pedig 2334 ülőhely van.
Nemzetközi kapcsolatok
Miskolcon Finnországnak és Uruguaynak van konzuli képviselete.
Testvérvárosok
Kassa nevét utca, Katowice és Vologda nevét utca és városrész, Tamperéét park és városrész viseli Miskolcon. Katowicében tér viseli Miskolc nevét (Plac Przyjaciół z Miszkolca w Katowicach). A másik három visegrádi ország városai, Kassa, Katowice és Ostrava egymásnak is testvérvárosai.
Források
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. 65. o., Miskolc írásban és képekben 8. 133–134. o. ISBN 963-02-9759-0
A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1.
Csanálossi Béla: Miskolc – várostörténeti kalauz. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. ISBN 963-9466-29-8
Csíki Tamás: A miskolci zsidóság a holocaust időszakában in: A Herman Ottó Múzeum évkönyve 40. (2001) (HOM_Evkonyv_40_335-345-1.pdf)
További információk

Webkamera – Városház tér Archiválva 2008. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (interaktív)
Miskolc és környéke hivatalos turisztikai portálja
Miskolc Pass – Miskolc Turisztikai Kártya
Kaynak: Wikipedia – Miskolc · CC BY-SA 4.0
Tarih
Alan antik çağlardan beri yerleşim alanı olmuştur. Arkeolojik bulgulara göre Paleolitik dönemine ait kalıntılara göre 70000 yıldır insan yerleşimi görülmüştür. Bilinen ilk sakinleri Kelt kökenli Cotiniler'dir. 9. yüzyılın sonlarına doğru bölgeye Macar toplulukları yerleşmeye başladı. Yerleşim, 1365 yılında Louis I of Hungary (I. (Nagy) Lajos) tarafından "Pazar Kasabası" statüsüne yükselterek yakınlarda bulunan Diósgyőr kalesini yeniden inşa ettirdi. 1544 yılında kasaba Osmanlı kuvvetlerinin saldırısına uğradı ve hasar gördü. 1596 yılında Eğri'nin fethinden sonra 1686 yılına kadar Eğri beylerbeyliğine vergi ödeyerek Osmanlı İmparatorluğu denetiminde kaldı. II. Ferenc Rákóczi önderliğinde Avusturya İmparatorluğu' na karşı oluşturulan anti-Habsburg kuvvetlerinin karargahı oldu. 1706 yılında Habsburg kuvvetlerinin saldırısında kasaba yandı. 1710-1711 yıllarında yaşanan veba salgınında nüfusun yarısı öldü. Savaşlar ve salsın hastalıkların ardından 18. yüzyılın ortalarından itibaren kasaba yeniden inşa edilmeye başlandı. 19. yüzyılda yerleşim endüstri ve ticaret yönüyle gelişti. 1848-1849 yıllarında Macar bağımsızlık savaşında önemli bir rol oynayan yerleşim Habsburglar'a yardım eden Rus İmparatorluğu kuvvetlerince 1849 yılında geçici olarak işgal edildi. 1878 yılındaki sel sonucu hasar gören yerleşim yeniden düzenlendi. I. Dünya Savaşı'ndan sonra 1918-1919 yılları arasında Çekoslovakya egemenliğinde kaldı. Triyanon Antlaşması sonrasında Macaristan topraklarının önemli oranda azalmasıyla şehrin nüfusu mültecilerin yerleşmesiyle artmaya başladı. II. Dünya Savaşı'nda yerleşim 1944 yılında Kızıl Ordu tarafından ele geçirildi.
Kaynak: Wikipedia – Mişkofça · CC BY-SA 4.0
Etymology
The name derives from Miško, Slavic form of Michael. Miškovec → Miskolc with the same development as Lipovec → Lipólc, Lipóc. The name is associated with the Miskolc clan (also Miskóc or Myscouch, Slovak Miškovec, plural Miškovci) named after the settlement or vice versa. Earliest mentions are que nunc vocatur Miscoucy (around 1200), de Myschouch (1225), Ponyt de genere Myscouch (1230), in Miscovcy (1245).
Geography

The city lies at the meeting point of different geographical regions – east of the Bükk mountains, in the valley of the river Sajó and the streams Hejő and Szinva. According to the 2001 Census the city has a total area of 236.68 km2 (91.38 sq mi). The ground level slopes gradually; the difference between the highest and lowest area is about 800 m (2,600 ft).
The lowest areas are the banks of the river Sajó, with an altitude of 110–120 m (360–390 ft). The area belongs to the Great Plain region and is made up of sedimentary rocks. Between the Avas hill and Diósgyőr lies the hilly area of the Lower Bükk (250–300 m or 820–980 ft) consisting of sandstone, marl, clay, layers of coal, from the tertiary period, and volcanic rocks from the Miocene.
The Central Bükk, a gently sloping mountainous area with an altitude between 400 and 600 m (1,300 and 2,000 ft), is situated between Diósgyőr and Lillafüred; the area is made up of limestone, slate, dolomite and other rocks from the Triassic period. The surface was formed mostly by karstic erosions.
The highest area, the 600–900 m (2,000–3,000 ft) high Higher Bükk bore Bükk Highlands begin at Lillafüred. This mostly consists of sea sediments (limestone, slate, dolomite) from the Paleozoic and Mesozoic, and volcanic rocks like diabase and porphyry. Several caves can be found in the area. The city is also known for the lowest temperature ever recorded in Hungary at−35 °C (−31 °F).
Climate
Summers are fresh but sometimes warm and humid in Miskolc. Daytime temperatures of 20–30 °C (68–86 °F) or higher are commonplace. Snow and ice are dominant during the winter season. Miskolc receives about 120 centimetres of snowfall annually. Days below freezing and nights below −20 °C (−4 °F) both occur in the winter.
History

The area has been inhabited since ancient times – archaeological findings date back to the Paleolithic, proving human presence for over 70,000 years. Its first known dwellers were the Cotini, one of the Celtic tribes. Hungarians have settled the area since the conquest of the Carpathian Basin in the late 9th century. It was first mentioned by this name around 1210 AD. The Miskóc clan lost their power when King Charles I centralized his power by curbing the power of the oligarchs.
Following the devastating Mongol invasion of 1241–1242, which left the original local fortifications in ruins, Miskolc was elevated to the rank of oppidum (market town) in 1365 by King Louis I. He also had the castle of the nearby town Diósgyőr, now a district of Miskolc, transformed into a Gothic fortress. The city developed in a dynamic way, but during the Ottoman occupation of most of Hungary the development of Miskolc was brought to a standstill. The Ottomans under Suleiman the Magnificent took Miskolc in 1544 and the city prospered further until 1687. It was also ruled by Ottomans after Battle of Mezőkeresztes in 1596 as part of Eyalet of Egir until 1687. It was during these years that Miskolc became an important centre of wine-growing. By the end of the 17th century the population of the city was as large as that of Kassa/Košice, and 13 guilds had been founded.
During the war of independence against Habsburg rule in the early 18th century, Prince Francis II Rákóczi, the leader of the Hungarians, put his headquarters in Miskolc. The imperial forces sacked and burnt the city in 1707. Four years later half of the population fell victim to a cholera epidemic. Miskolc recovered quickly, and another age of prosperity began again. In 1724, Miskolc was chosen to be the city where the county hall of Borsod county would be built. Many other significant buildings were built in the 18th and 19th centuries, including the city hall, schools such as Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, churches, the synagogue, and the theatre. The theatre is commonly regarded as the first stone-built theatre of Hungary, although the first one was actually built in Kolozsvár (then a part of Hungary, now Cluj-Napoca, Romania). According to the first nationally held census (1786) the city had a population of 14,719, and 2,414 houses.
Demographics
The population (around 1910) is multidenominational and multiethnical, and the differences in the level of education mirrors the stratification of society, following these facts. http://mek.oszk.hu/16900/16992
Religion
Dominant religion in Miskolc is Roman Catholicism followed by Calvinism and Greek Catholicism.
Economy

Miskolc is generally thought of as an industrial city, and the largest boost to its economy was indeed provided by the industrialization during the Socialist era; in fact industry (including metallurgy) has a long history in the city.
Miskolc was already an important market town in the Middle Ages, mostly due to its proximity to the main trade routes of the region. In regards of the economy, real development started only after the Ottoman occupation. In the 18th century, the town already had a lumber mill, a paper manufacture, a brewery, a gunpowder factory and fifteen mills on the Szinva stream. The glass works manufactures and iron furnaces appeared in the late 18th and early 19th centuries. The first iron furnace, built by Henrik Fazola around 1770, did not survive, but the second one, built in 1813, can still be visited. Several new settlements were formed in the Bükk mountains to provide dwellings for the workers of glass works manufactures and furnaces. Many of them – including Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa and Bükkszentlászló – are now parts of Miskolc.
Development quickened from the second half of the 19th century, partly because of the political situation (after the Ausgleich) and partly because of the newly constructed railway line. A large furnace (second largest in the country) was built in Diósgyőr, and several other factories were built. The mining industry became more and more important, too. Within forty years the population doubled. The industrialization led to the forming of Greater Miskolc with the unification of Miskolc and Diósgyőr (1945) and several nearby towns and villages (between 1950 and 1981). The unification was only the first step in Miskolc being developed into an industrial centre. Development reached its highest point in the 1980s, when the metal factory had more than 18,000 workers and production was over one million tons per year. The population hit all-time record (over 200,000 inhabitants), two-thirds of the working people worked in heavy industry.
Sports
The most popular sport in Miskolc is football. The leading club of the city is Diósgyőri VTK (short name: DVTK). They have won the Hungarian Cup several times and represented Hungary many times in Europe. The capacity of the stadium, DVTK Stadion, is 14 655 and the stadium has under-soil heating and fully covered stands.
The other team, Miskolci VSC, plays in the county division. Miskolc has got other former first division representatives, namely Miskolci Attila (seven seasons at the highest level), and Perecesi TK (one).
Football teams
Miskolc's most successful women's basketball team, DKSK Miskolc MISI, has won the National Cup twice.
The DVTK Jegesmedvék ice hockey team plays in the Slovak-based Tipsport Liga. The team's home rink, Miskolc Ice Hall, is in the People's Garden downtown. It has 1 304 seats, a total capacity of 2 200, and opened in 2006.
The women's volleyball team of MVSC also plays at the highest Hungarian level.
Former motorcycle speedway team Speedway Miskolc (8 times champions of Hungary) joined the Team Speedway Polish Championship from 2006 to 2010. They won the 2007 European Speedway Club Champions' Cup with world champion Jason Crump. They were based at the Borsod Volán Stadion.
City parts of Miskolc

Avas
The Avas is a hill (234 m or 768 ft) in the heart of Miskolc. On the hilltop stands the Avas lookout tower, the symbol of the city. On the northern part of the hill, close to downtown Erzsébet Square, is the Gothic Protestant Church of Avas, one of the two oldest buildings of Miskolc (the other is the Castle of Diósgyőr.) The limestone caves of Avas are used as wine cellars; the narrow, winding streets give a Mediterranean atmosphere to this part of Avas Hill. The southern part of Avas, also called Avas-South, is where the largest housing estate of the city stands, with 10-story Socialist-style concrete buildings providing homes for about one-third of the city's population.
Belváros (City centre)
Miskolc's city centre is not as rich in monuments as that of other cities; only the Main Street (Széchenyi St.), Városház tér (City Hall Square) and Erzsébet tér (Elizabeth Square) have preserved the 19th-century style of the town. There are not only historical buildings but also modern shopping malls and offices in the city centre.
Csanyik
The Csanyik Valley, or simply Csanyik (48°07′23″N 20°38′59″E), is a valley in Miskolc, near. With an area of 105.801 m2 it is the second largest green area of the city after Tapolca-Hejőliget. The Csanyik Valley stream is a tributary of the Szinva. The underlying geology of the valley is largely limestone. Oak and hornbeam forest covers the slopes while alder and beech grow alongside the stream.
The valley got its name after the mediaeval village of Csenik, which was first mentioned in documents in 1313, when Palatine István donated it to the Pauline monastery of Diósgyőr that he founded. The inhabitants of the village were mainly winegrowers. The village became extinct in the late 15th to early 16th century.
The Hungarian Young Communist League established a school in the valley, which was later repurposed as a sanatorium after the fall of communism. Following the closure of the health facility, plans for a recreation centre or football academy were suggested but in 2020 the buildings were lying abandoned and falling into a state of ruin.
Main sights
Downtown
Main street and City Hall Square with the atmosphere of Hungarian towns of the 19th century
Gothic Protestant Church of the Avas Hill
Greek Orthodox Church with the largest iconostasis in Central Europe
Kós House (designed by Károly Kós in Art Nouveau and folk style, 1931)
Diósgyőr
Castle of Diósgyőr (built in the 13th century, had its prime during the reign of Louis the Great; medieval castle plays are held in every August)
Protestant church of Diósgyőr (Baroque, built on the ruins of a mediaeval monastery)
Lillafüred
There is a narrow-gauge railway that connects Lillafüred to Miskolc known as the Lillafüredi Állami Erdei Vasút (Lillafüred Forest State Railway). It winds through scenic forests, and takes between a half hour and 45 minutes for the train to go between the two major stops. The Miskolc stop is located in Diósgyőr.
Festivals
Diósgyőr Castle Plays (every May and August)
International Soldiers and Military Bands Festival (every two years in August)
Miskolc International Film Festival (every September)
Schools
Kossuth Lajos Lutheran Grammar School and Pedagogical Secondary School
Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon
Berzeviczy Gergely School of Trade and Catering
Public transport

Public transport in Miskolc is provided by the company MVK Zrt., owned by the local government. There are 36 bus lines and 2 tram lines. The first tram entered service on 10 July 1897 (making Miskolc the third city in Hungary to have a tram line), the first scheduled bus line started on 8 June 1903 (first in the country as well.) Today the public transport of Miskolc is one of the best ones in Hungary. There are several taxi companies too.
The Lillafüred Forest Train connects Diósgyőr to Lillafüred. It is mainly a tourist attraction.
The city has two railway stations (Tiszai and Gömöri) and a small unpaved airport, which is not open to the public, used mainly as a sports facility and has no role in public transport since 1963.
Politics
The current mayor of Miskolc is Pál Veres (Independent).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 28 members (1 Mayor, 19 Individual constituencies MEPs and 8 Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Notable individuals

Including people born in Miskolc as well as in Diósgyőr and other city parts that were independent towns at the time of their birth.
Bela Borsody Bevilaqua (1885–1962) Cultural historian
Péter Biros (born 1976) water polo player
Gizella Bodnár, "Airplane Gizi" (1926-2019) thief
Sándor Ferenczi (1873–1933) psychoanalyst
Dezső Földes (1880–1950) 2x Olympic champion saber fencer
Lili Hajdú Gimesné (1891–1960), psychiatrist and psychoanalyst
Alexander Grossmann (1909–2003) Swiss writer, journalist
Károly Grósz (1930–1996) politician, president
Dezső Gyarmati (1927–2013) water polo player
Szabolcs Huszti (born 1983) football player
Márk Jedlóczky (born 1999) racing driver
István Jónyer (born 1950) table tennis player
Máté Kamarás (born 1976) singer and actor
Tamás Pál Kiss (born 1991), racing driver
Julius Leopold Klein (1810–1876) German writer
László Lehoczki (1958–2025) civil defense rescuer
Regina Margareten (1863–1959) businesswoman
Emeric Pressburger (1902–1988) Academy Award–winning movie director/writer/producer
Sándor Puhl (1955–2021) football referee
Ladislau Raffinsky (1905–1981), Romanian football player
Attila Repka (born 1968) wrestler, Olympic champion
Sándor Rónai (1892–1965) politician, president
Anna Rudolf (born 1987) chess player, international master, evangelist and reporter, a.k.a. Miss Strategy
Andrei Șaguna (1809–1873) Romanian political leader, Orthodox Metropolitan bishop of Transylvania
Vera Schmidt (born 1982) singer-songwriter
Júlia Sebestyén (born 1981) figure skater, European champion
Lived in Miskolc
Ferenc Bessenyei (Hódmezővásárhely, 1919 – Lajosmizse, 2004) actor
Béni Egressy (Sajókazinc, 1814 – Budapest, 1851) composer
Ottó Herman (Breznóbánya, 1835 – Miskolc, 1914) ornithologist, archaeologist, ethnographer
Pavol Országh Hviezdoslav (Felsőkubin, 1849 – Dolny Kubín, 1921) Slovak poet
Margit Kaffka (Nagykároly, 1880 – Budapest, 1918) writer
Kaynak: Wikipedia – Miskolc · CC BY-SA 4.0
