Overview
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése. 1990 óta megyei jogú város. Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése. 1990 óta megyei jogú város. Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
Neve az 1400-as évekből származik, és két szó összetételéből ered: a „Nyír” a környékbeli nyírfákra utal, míg a „háza” eredetileg egy kisebb település vagy házcsoport jelentésű szó volt. Így a név jelentése nagyjából „a nyírfák közötti házak” vagy „nyírfás helyen lévő település”. Ez a földrajzi elhelyezkedésből és a természetes környezetből fakadó névadás tipikus a magyar településnevek között.
A név első írásos említése 1271-ből származik, amikor „Nyreg” alakban szerepelt oklevelekben. A későbbi évszázadokban a név alakja változott, mígnem a 19. században kialakult a mai formája, Nyíregyháza.
Fekvése
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után).
A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.
A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljára, Románia északi részébe menet jóformán elkerülhetetlen.
Története
Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.
Népesség
Nyíregyháza lakónépessége 2022. október 1-jén 116 282 fő volt, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye össznépességének 22%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3464 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 424 ember volt. Nyíregyháza népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 20% volt. 2022-ben a férfiaknál 71, a nőknél 77,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 35 446 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 29 033 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 86%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,1%-a, mintegy 7040 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, ukrán és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A trianoni határváltozások miatt Nyíregyháza sokáig a megye egyetlen városa volt, mivel a megyehatár közelében levő központok a határon kívülre rekedtek (Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly). Mindezek miatt a város hosszú évtizedeken át magához vonzotta a népesség költözésre kész rétegét. A beköltözések mind a mai napig fontos szerepet játszanak a népesség alakulásában. Nyíregyháza népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. A kilencvenes évektől azonban új jelenség tanúi vagyunk, mivel Nyíregyházát is elérte a szuburbanizáció, azaz sokan költöznek ki a környező településekre, az agglomerációt adó falvakba (Nyírpazony, Nyírtura, Napkor, Kótaj, Kemecse, Nyírtelek). Ezzel egyidejűleg a megye távolabbi területeiről (főként az értelmiségiek körében) továbbra is erősnek mondható beköltözéseket regisztrálnak. A város lakossága a 100 000 főt 1978-ban lépte át. A város történetében csak a II. Világháború idején akadt meg a fejlődés. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 119 746-an. 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Nyíregyházán, mint 2011-ben. Nyíregyháza gyermekvállalási adata rendkívül produktív, hiszen azon megyeszékhelyek közé tartozik ahol továbbra is magas a születések száma. Kecskemét után Nyíregyháza gyermekszületési számai a legjobbak. Napjainkban említésre méltó népességnövekedési tényező, az ukrajnai emigránsok városba való letelepedésük, ez a jelenség nem csak Nyíregyházára jellemző, hanem szinte az egész vármegyére.
Gazdaság
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelye a térség legellátottabb települése, hiszen a rendszerváltást követően több külföldi érdekeltségű cég jelent meg a városban. A 2000-es évek elején Nyíregyháza legnagyobb munkáltatói a Hübner, a Flextronics és a Hirsch Kft.-k voltak, azonban a gazdasági recesszió időszaka alatt több cég is megszűnt, elbocsátva több ezer dolgozót. Ma a megyeszékhely két legnagyobb dolgozói létszámmal rendelkező cége a Lego manufacturing Kft. és a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft, amelyek mintegy 3000 embernek biztosítanak állást.
Legnagyobb munkáltatók
1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:
500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:
300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:
200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:
Munkanélküliség
Nyíregyháza sokáig az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhelye volt a munkanélküliek rendkívül magas arányát tekintve. A következő táblázat szemlélteti, miként változott a város munkanélküli személyeinek létszáma és aránya 2000-től napjainkig.[forrás?]
Látnivalók

Belváros
Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorlás-kori leletekkel.
Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház (Kossuth tér)
Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
Görög katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
Szent Atanáz Görög katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény
Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén – Sóstói út)
Sóstó
Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek.
A Sóstói Állatpark (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között a komodói varánusz az (indonéziai sárkánygyík) és sok más trópusi állat (krokodil, különböző kígyó, illetve rovarfajok stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül.
Városrészek
Az újranépesített Nyíregyháza területét 1759-ben négy részre, úgynevezett palétákra osztották: az északnyugati rész lett az Orosz, az északkeleti a Pazonyi, a délkeleti a Debreceni, a délnyugati a Szarvas paléta. Később ezeket kerületekké alakították, I-től IV-ig sorszámozva, az óramutató járása szerint. Bár közigazgatási funkciójuk ma már nincs, a belső városrészek utcanévtáblái továbbra is őrzik ezt a területi beosztást.
Oktatás
Felsőfokú intézmények
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
Kultúra
Intézmények
Móricz Zsigmond Színház: Épült Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben, társulata van 1981 óta
Jósa András Múzeum; alapítva 1868-ban, alapítója nevét 1918-tól viseli
Váci Mihály Kulturális Központ: épült 1981-ben (Váci Mihály Városi Művelődési Központ néven), jogelődje 1974-től működött
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár: alapítva 1952. november 22-én a Nyíregyházi Körzeti és a Városi Könyvtár egyesítésével, jogelődje az 1898-ban alapított Szabolcs Vármegyei Törvényhatósági Könyvtár
Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára: alapítva 1950-ben Nyíregyházi Állami Levéltár néven, a korábbi vármegyei levéltárak egyesítésével. 1968-ban Szabolcs-Szatmár megye, 1989-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye levéltára lett.
VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár – alapítva 1916-ban. Olyan közösségi tér, ahol az oktatás, a művészeti nevelés együttesen segíti az egész életen át tartó tanulást, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra. Akadálymentesített és Baba-barát Terület.
Rendezvények
Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja – minden év augusztus-szeptemberében
Nyírségi ősz 2003-ig minden év szeptember 2. hetében megrendezésre került gyümölcsfesztivál
Gyümölcskarnevál 2003-ig minden szeptember 1. szombatján megrendezésre került karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon.
Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni Magyarországról, és a környező országokból.
Cantemus Fesztivál, a kétévente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.
Vallások, egyházak

római katolikus – A 2011-es népszámlálás során 25 132 fő, a lakosság 20,1%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 8365 fős csökkenés). A város a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye társszékhelye. Templomok a városban: Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, Szent Antal-templom, Kertvárosi Fatimai Szűz templom, Örökösföld lakótelepi Isteni irgalmasság templom, Kamilliánus rendházi Szent László-templom (Borbánya), Szent István király templom (Nyírszőlős), Sóstói Szent József-templom (Sóstóhegy), Szent Kereszt templom (Oros), Jósa András Kórház Szent Lázár-kórházkápolnája és Sóstói úti misézőhelye. Az egyház által fenntartott iskola a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, amelynek tagóvodája is van.
görögkatolikus – A 2011-es népszámlálás során 12 742 fő, a lakosság 10,6%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 6303 fős csökkenés). A város a 2015-ig egyetlen magyarországi görögkatolikus püspökség, a Hajdúdorogi főegyházmegye tényleges székhelye volt, 2015 óta az újonnan létrejött Nyíregyházi egyházmegye székhelye. A székesegyház a Szent Miklós görögkatolikus székesegyház, további templomok a városban: Jósavárosi görögkatolikus templom, Nyíregyháza-Örökösföldi Szentháromság görögkatolikus templom, Nyíregyháza-Borbányai Istenszülő templomba vezetése, Rókahegyi Szent István-kápolna (Sóstóhegy), Nyírszőlősi Istenszülő születése görögkatolikus templom, Nyíregyháza-Orosi Istenszülő oltalma görögkatolikus templom, rozsrétszőlősi görögkatolikus imaház. Itt található az ország egyetlen görögkatolikus felsőoktatási intézménye, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola. További egyházi oktatási intézmények: Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola (Huszártelep).
Temetők
Nyíregyháza, megyei jogú városnak jelenleg 9 temetője van. Ezek pedig a következők:
Orosi „református” II. Temető – Magyar utca 82.
Kijelölt temetkezési hely még a Jósavárosi görög katolikus templom urnatemetője.
Helytörténeti kiadványok
A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.
Média
Tévéstúdiók
Nyíregyházi TV – városi televíziócsatorna
Rádióállomások
Sunshine FM 99,4 MHz – kereskedelmi rádióadó
Rádió 1 – Nyíregyháza – FM 91,1 MHz Archiválva 2021. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – kereskedelmi rádióadó
Európa Rádió 100,5 MHz – közösségi rádióadó
Mustár FM 89,6 MHz – kisközösségi rádióadó
Hírportálok, és újságok
Kelet-Magyarország – független megyei napilap
Nyíregyházi Napló – ingyenes önkormányzati hetilap
Műsorkalauz – ingyenes kulturális programmagazin havilap
Sportélete
Sportegyesületek
Blue Sharks Nyíregyháza (férfi kosárlabda)
NYVSC (atlétika, ökölvívás, súlyemelés, tájfutás, tollaslabda, úszás, vívás)
Nyíregyháza Tigers AFC (amerikaifutball)
Nyíregyházi Polgári Lövész Egyesület (sportlövészet)
Nyíregyházi Főiskola SE (atlétika, férfi és női kézilabda, férfi és női kosárlabda, női röplabda, lovassport, természetjárás, torna, úszás)
Spirit SE (a Spirit Sport Egyesület egy harcművészet (Északi Hét Csillag Imádkozó Sáska Kung-fu, I Chuan, Tai Chi) és MediBall oktatásával foglalkozó egyesület)
Nyíregyházi Eskrima és Chikung Egyesület (Eskrima, Zhineng Chikung)
ALBATROSZ Vitorlázórepülő Egyesület (vitorlázórepülés)
Létesítmények
Continental Aréna (korábban Bujtosi Szabadidő Csarnok)
Nyíregyházi Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Intézet létesítményei: tornacsarnok, atlétikai csarnok és szabadtéri pálya, fedett uszoda (25 m, 5 sáv), aerobikterem, fitneszterem, lovarda, kézilabdapályák, streetballpálya, teniszpálya
a volt Mezőgazdasági Főiskola labdarúgópályája
Közlekedés

Közúti közlekedés
Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az 2007-ben elkészült M3-as autópálya, továbbá négy országos főút (4-es, a 36-os, a 38-as, a 41-es főutak) és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Volánbusz indít távolsági járatokat.
Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagy terhelés hárul. A belvárost egy irányonként két forgalmi sávos sávos Nagykörút veszi körül, a szűk városközpontot pedig a Kiskörút határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését. Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad arra, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest vagy Debrecen felé tartóknak se kelljen áthaladniuk a városon.
A Nyíregyháza-körgyűrű első elemeként 2006-ban adták át az autópálya déli elkerülő szakaszát és a keleti szektort képező 403-as főútat, a nyugati része a 2019-ben átadott 338-as főút. Az északi szektor még hiányzik.
Néhány alsóbbrendű út is érinti a város területét. Ilyen például a 3317-es út, amely Hajdúdoroggal, a 3822-es út, amely Kótajjal, a 3834-es út, amely Nagyhalásszal, a 4101-es út, mely Nyírpazonnyal, a 4911-es út, mely Nyírbátorral teremt összeköttetést, vagy a 4925-ös út, mely Butyka és a déli ipari park elérését szolgálja. Nyírszőlős városrész elérését segíti, a városközpont elkerülésével a 3813-as út. Épp csak érinti nyugati határszélét a Nyírtelek-Nagycserkesz közti 3636-os út.
Vasúti közlekedés
Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100, Szolnok – Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú, a Mátészalka felé vezető 113-as számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. Nyíregyháza a végállomása a Ohat-Pusztakócs–Görögszállás-vasútvonal vonatainak, melyen Tiszalökig van személyforgalom. Az állomás mellől indultak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. A kisvasúti vonalakon 2009 decemberében szűnt meg a közlekedés. A nyíregyházi egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja. A város központi vasútállomása közvetlenül az autóbusz-pályaudvar mellett helyezkedik el.
Közösségi közlekedés
Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a Volánbusz által üzemeltetett buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszjáratok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal.
Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyébe is.
Neves emberek
Itt éltek
Itt élt Jósa András (Nagyvárad, 1834. november 30. – Nyíregyháza, 1918. szeptember 6.) régész, orvos és antropológus.
Itt élt Cserhát József (1915–1969) Batsányi-díjas és József Attila-pályadíjas költő, újságíró. Az ő nevét viseli a Batsányi-Cserhát Művész Kör Budapesten.
Itt tanult Zenthe Ferenc (1920–2006) színművész (a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium − a mai Szent Imre Gimnázium elődje − tanulója volt 1931-től 1938-ig).
Itt fejezte be középiskolai tanulmányait Rákos Sándor (1921-1999) Kossuth- és József Attila-díjas költő
Itt élt és tanított Sára Jenő (Brassó, 1939. április 11. – Nyíregyháza, 2009) zongoraművész, zenepedagógus.
Itt nőtt fel Balczó András (1938–) olimpiai bajnok öttusázó.
Itt él Bodnár István (1943–) költő, újságíró.
Itt végezte főiskolai tanulmányait Oláh András (1959-) József Attila-díjas költő, író, szerkesztő
Dr. Danku Csaba jogász, címzetes egyetemi oktató, volt helyettes államtitkár, a Nemzeti Választási Iroda alapító elnökhelyettese
Itt nőtt fel Kapu Tibor (1991) gépészmérnök, űrhajós.
További információk
A nyíregyházi dohánybeváltó és fermentáló
Kaynak: Wikipedia – Nyíregyháza · CC BY-SA 4.0
Tarihi
Şehrin sakinleri 1848-1849 bağımsızlık mücadelesinde devrim yapılması ve savaşta aktif rol aldı ve devrimin bastırılması sonrasında birkaç vatandaş ve belediye başkanı, Márton Hatzel hapse atıldılar. 19. yüzyılın ikinci yarısında Nyíregyháza daha kentleşmiş bir şehir oldu ve 1876 yılında şehir Szabolcs'un ilçe merkezi oldu. 1858 yılında demiryolu hattı Nyíregyháza'ya ulaştı; birçok yeni binalar, bir telgraf ofisi, ana postane ve tiyatro da dahil olmak üzere çeşitli binalar inşa edildi. 1911 yılında tramvay yapımı tamamlandı.
I. Dünya Savaşı'nda birçok sıkıntılar yaşandıktan sonra, Nyíregyháza on ay boyunca Romanya'nın işgali altında kaldı. İki dünya savaşı arasındaki kent, feodal toprak sahipleri tarafından 100. yıldönümünü kutladı.
II. Dünya Savaşı sırasında kentteki 6.000 'den fazla Yahudi sınır dışı edildi ve Yahudi olmayan diğer 2.000 vatandaş Rus çalışma kamplarına gönderildi.
2004 yılında Holokost kurbanları anısına bir anıt inşa edilmiştir. 20 Kasım 2011 tarihinde şehirdeki Holokost anıtına bilinmeyen kişi tarafından saygısızlık yapıldı. Yerel polis olayda soruşturma başlattı.
1960'larda şehir büyüdü ve hızlı bir şekilde gelişti. Günümüzde Nyíregyháza, bir eğitim ve popüler bir turizm merkezi ve de Macaristan'ın en zengin şehirlerinden biridir.
Kaynak: Wikipedia – Nyíregyháza · CC BY-SA 4.0
Geography
Nyíregyháza is located in Szabolcs-Szatmár-Bereg County in the northern Plain region, which also comprises Hajdú-Bihar County and Jász-Nagykun-Szolnok County. It is located in the center of Nyírség as an agricultural town. The boundaries of the city are often understood as a very broad frame, because generally the near suburbs are included in them. It is located at the intersections of routes 4, 41, 36, and 38, making the city easy to reach, lying at the crossroads to Sub-Carpathia and Transylvania.
Climate
Nyíregyháza's climate is classified as humid continental climate (Köppen Dfb). Among them, the annual average temperature is 10.7 °C (51.3 °F), the hottest month in July is 21.4 °C (70.5 °F), and the coldest month is −1.2 °C (29.8 °F) in January. The annual precipitation is 546.0 millimetres (21.50 in), of which July is the wettest with 67.9 millimetres (2.67 in), while January is the driest with only 26.5 millimetres (1.04 in). The extreme temperature throughout the year ranged from −19.2 °C (−2.6 °F) on 28 December 1996 to 39.3 °C (102.7 °F) on 20 July 2007.
History
The first written mentions of Nyíregyháza date back to 1209, although it was then called simply Nyír ('birch'), after the Nyírség, the greater region in which the city lies. A source from 1326 mentions that by then the city already had a church, hence the second part of the name, egyház (meaning 'church'). By the middle of the 15th century, the town had about 400 inhabitants. In the 16th century, during the Turkish occupation of Hungary, Nyíregyháza became deserted; it was resettled only in the 1630s–1640s.
After the War for Independence led by Prince Francis II Rákóczi, the town's population increased. Most new settlers were Slovaks from the area of Békéscsaba. In 1786, Nyíregyháza was granted the right to hold four market days a year; by this time the town was the biggest in the county, with 7,500 inhabitants. In the early 19th century, Nyíregyháza was wealthy enough to secure freedom from its feudal lords, the Dessewffy and Károlyi families. During these prosperous years, the town got a new town hall, a hospital, several schools, and a restaurant by nearby Sóstó lake ("Salty Lake").
The town's inhabitants took an active part in the revolution and war for independence in 1848–49, and after the suppression of the revolution, several were imprisoned, among them the mayor, Márton Hatzel.
In the second half of the 19th century, Nyíregyháza became more and more urbanized, and in 1876, became the seat of Szabolcs County (now part of the larger integrated county Szabolcs-Szatmár-Bereg). In 1858, the railroad line reached Nyíregyháza; several new buildings were built, including a telegraph office, the main post office, and the theater. In 1881 the population consisted of 24,102 people, of which 13,534 were Hungarians, 8,678 Slovaks, 389 Germans and 1,501 of other ethnicities. In 1911, the tramway network was complete. After the grim years of World War I and the Hungarian–Romanian War, Nyíregyháza remained under Romanian occupation for ten months. Between the two world wars, the city celebrated the 100th anniversary of its independence from feudal landowners.
Jewish Community of Nyiregyhaza
As of the Act of 1840 Jews began to live in Nyiregyhaza. According to the 1941 Census, out of close to 60,000 residents, 5000 were Jewish.
During World War II, Jews were used as forced laborers by Hungarians and sent to labor camps. After the German invasion, in April1944, more than 6,000 of the city's Jewish inhabitants and inhabitants of nearby villages were placed in ghettos. In June the ghetto was liquidated and the Jews were sent by cattle cars to concentration camps, primarily, deported to Auschwitz. Only 600-800 of the Jews survived the death camps. Details of the expulsions and lists of the residents who were deported are provided in the Nagy book.
Several buildings were destroyed, too, including the Status Quo Synagogue, whose front wall was preserved and is now displayed in Nyíregyháza's Jewish Cemetery.
A monument in the memory of the Holocaust victims was constructed in 2004 at the Jewish cemetery.
After the war
After the war, 2,000 Hungarians were sent to Soviet labor camps (colloquially called malenky robot, or "little work").
From the 1960s, the city grew and developed quickly. Today, Nyíregyháza is one of the most prosperous cities in Hungary, serving as both a center of education and a popular tourist destination. It is known for having a bar in every street.
Nyíregyháza is the birthplace of Israeli artist Zeev Kun (1930-2024).
Population
With a population of 118,001, Nyíregyháza is the seventh-largest city in Hungary.
Economy

After the fall of Communism, several foreign-owned companies appeared in the city. In the early 2000s, the largest employers were Hübner Flextronics Ltd. and Hirsch's, but during the period of economic recession, many companies eliminated several thousand jobs. Today, the largest public companies are the Lego Manufacturing Kft. and the Michelin Hungaria Abroncsgyártó Kft., providing employment for about 3,000 people.
Religion
Roman Catholic: During the 2011 census, 25,132 people, or 20.1% of the population, identified themselves as being Roman Catholic (8,365 fewer than in the 2001 census). The city is co-seat of the Diocese of Debrecen-Nyíregyháza. The church owns St. Emeric Catholic High School, Primary School and College and a kindergarten in the city.
Greek Catholic: During the 2001 census, 12,742 people, or 10.6% of the population, identified themselves as being Greek Catholic (6,303 less than in 2001). The city is the seat of the only Hungarian Greek Catholic bishopric, the Diocese of Hajdúdorog. The Co-Cathedral of the Nyíregyháza St. Nicholas Greek Catholic Cathedral, other churches in the city: Jósaváros Greek Catholic Church, Nyíregyháza-Örökösföld Holy Trinity Greek Catholic Church, Nyíregyháza-Borbánya Mother of God Greek Catholic Church, Fox Mountain St Stephen's Chapel (Sóstóhegy), Nyírszőlős Birth of the Mother of God Greek Catholic Church, Nyíregyháza-Oros Protection of the Theotokos Greek Catholic Church, Rozsrétszőlősi Greek Catholic chapel. Here you will find the country's only Greek Catholic institution of higher learning, the St. Athanasius Greek Catholic Theological College. Other religious educational institutions include St. Nicholas Greek Catholic Kindergarten, Primary and Secondary School, Nicholas Soja Greek Catholic Primary School and Nursery (Huszar Colony).
Reformed: During the 2011 census, 19,662 people, or 16.4% of the population, identified themselves as belonging to this religion (5,956 less than in 2001). The city is part of the East Hungarian Reformed Church District. Churches in the city are the Nyíregyháza City Reformed Church Temple, Nyíregyháza-Garden City Reformed Church Church of Nyíregyháza-Sóstói Reformed Church church Orosi Reformed Church Temple. Also maintained by the Church are the Jókai Reformed Primary School, Magdaléneum - Reformed Disability Nurse, Nursing Home, Mustard Seed Nursery, Kálvineum Nursing Home.
Transportation
National road traffic to Budapest goes through the M3 motorway and four national highways (4, 36, 38, 41) and the lower state roads, other cities of the country and the settlements of Szabolcs-Szatmár-Bereg county. Szabolcs Volán Zrt. Launches long-haul flights to major cities in the region and to larger towns in the country.
Due to the nature of the city junction, Nyíregyháza's road network is heavily loaded. The city center is surrounded by a 2X2-lane "highway". And the narrow city center is bordered by the "small boulevard", the northern, eastern and southern parts of which have already been completed. The M3 motorway, which recently reached the city, will hopefully reduce traffic and congestion on roads passing through the city center. At the same time the motorway reached the city, the east bypass (main road 403) was opened, allowing those traveling between Budapest and Záhony to avoid the city. Those coming to Debrecen no longer have to cross the city. The Nyíregyháza ring road includes the already completed 403 road and the M3 motorway south of the city. The missing parts of the ring road are Highway 338 (already authorized, but with an unknown construction date) in the west and the northern sector.
The most important of its railway connections is the 100 electric tram line between Szolnok and Záhony, from where the number 80 line to Tokaj, 113 line to Mátészalka and 116 line to Vásárosnamény branch out. Nyíregyháza is the final stop of the Ohat-Pusztakócs-Nyíregyháza railway line, which provides passenger traffic to Tiszalök. Next to the station are the Nyírvidék small railway to Dombrád and Balsa, which closed in December 2009. Nyíregyháza is one of the busiest railway stations in the country. There are InterCity flights to Budapest every hour to Debrecen and Miskolc. Nyíregyháza welcomes visitors to the city in a new and modern station building.
Tourist sights

Nyíregyháza also has several museums and exhibitions, showing the city's rich cultural heritage.
Collection of the International Medallion Art and Small Sculpture Creative Community of Nyíregyháza-Sóstó – periodic exhibitions of works of contemporary artists
Politics
The current mayor of Nyíregyháza is Ferenc Kovács (Fidesz-KDNP).
The local Municipal Assembly, elected in the 2019 local government elections, is made up of 22 members (1 mayor, 15 individual constituency MEPs and 6 compensation List MEPs) divided into the following political parties and alliances:
Sport
The city is home to Hübner Nyíregyháza BS, a First division basketball team that plays its home games at the Continental Arena. Football club Nyíregyháza Spartacus play in the country's top tier (in 2024-25) and their stadium is the Városi Stadion.
The Rally Hungary is a rally race headquartered in Nyíregyháza that is part of the European Rally Championship since 2019.
The Volán Sporttelep (Entrance on Czuczor Gergely utca) is an association football venue and former motorcycle speedway track. It has been a significant venue for speedway and has hosted many events, including qualifying rounds of the Speedway World Championship (the first in 1990) and a qualifying round of the Speedway World Team Cup in 1989. The last speedway is believed to have take place in 1997.
Notable residents
Márton Fucsovics - professional tennis player
Jozef Markuš (1944–2025), Slovak politician; born in Nyíregyháza
Gábor Nógrádi - author, screenwriter, playwright, essayist, publicist and poet
Alex Pongrass (Sándor Pongrácz) - businessman and football administrator
Broadcasting
Near Nyíregyháza, at 47°56′12.17″N 21°45′28.35″E, stands the radio mast. Built in 1952, it is a 115-metre (377 ft) tall guyed mast radiator, used for broadcasting on 1251 kHz (AM).
Kaynak: Wikipedia – Nyíregyháza · CC BY-SA 4.0
