Pécs
Pécs megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után, a Dunántúlon pedig a legnagyobb település.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Pécs megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után, a Dunántúlon pedig a legnagyobb település. Baranya megye, a Pécsi egyházmegye és a Pécsi járás székhelye, a Dél-Dunántúl központja.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Pécs megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után, a Dunántúlon pedig a legnagyobb település. Baranya megye, a Pécsi egyházmegye és a Pécsi járás székhelye, a Dél-Dunántúl központja.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.
A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magányos szikla” jelentést őrzi (lásd még: Pest nevének eredetét). Némelyek török vonatkozásokra gondolnak, ebben az esetben a beş szó merül fel, amely törökül ötöt jelent. Ha a beş szót vesszük alapul, akkor feltehetőleg már a honfoglalást megelőző időkben ott élt avar esetlegesen volgai bolgár népeken keresztül kerülhetett a magyarba, akik szintén türk nyelveket beszéltek. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve szintén Peć.
A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt.
A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.
Horvátul a város hivatalos neve Pečuh. Több faluban más alakokban használták Pečuj (nagyhajmási), Pečuv (hercegszántói), Peču (kökényi), Petocrikva (szentpéterfai) A város neve németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj.
Földrajza
Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország legdélebbi megyéje, Baranya megye központjában található, északról a Mecsek magasodik a város fölé, délkelet felől a Baranyai-dombság lankái övezik, délnyugati irányban pedig a Pécsi-síkság terül el. Jelentős ásványkincs lelőhely. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A mecseki karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.
Fekvése
Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található, a Dunától 45–50 km-re nyugatra. Viszonylag közel fekszik a városhoz Magyarország, Horvátország és Szerbia hármas határa. Budapesttől 200 km-re délre található, a legközelebbi nagyobb város a 66 km-re található Kaposvár, míg a legközelebbi másik megyeszékhely a 60 km-re fekvő Szekszárd. A legközelebbi nem Baranya megyében található település a Bács-Kiskun megye délnyugati részén található Dávod. Déli fele sík, míg az északi része a Mecsek-hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be.
A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 593 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 534 m. A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. A Mecsek erdei általában 300 méter magasságban kezdődnek. A hegyvidéket több völgy tagolja, az onnan érkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, az pedig a Drávába torkollik.
Éghajlata
Pécs a 46. földrajzi szélességi és a 18. hosszúság fokon helyezkedik el, a tengerszint feletti átlagosan 201 méteres magasságban. A várost három éghajlati hatás éri: kontinentális, mediterrán, és óceáni. Nyugat felől az óceáni, északkelet felől a száraz kontinentális, és dél felől a mediterrán éghajlat fejti ki hatását, ennek köszönhetően Pécs három éghajlattípus ütközőzónájában található. Az átlagos évi középhőmérséklet 8,9 Celsius-fok, az átlagos évi csapadékmennyiség 624 mm, az éves napsütéses órák száma 2081. Földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is számottevő arányban erdővel borított Mecsek határán. A fülledt nyári napokon esténként a hegyek irányából meginduló hűvös légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.
Története
A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, a Makár-hegy körülbelül hatezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszer állt. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117–138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak.
A 4. század első felében terjedt el a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll. A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.
A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, amelynek Orseolo Péter magyar király építtetett székesegyházat. 1065-ben a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.
A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. Szívesen tartózkodott a városban Mátyás király, s fia, Corvin János herceg is. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés, majd 1485-ben II. Ulászló magyar király és a török porta 3 évi fegyverszünetet kötött a városban. A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost. 1543 júniusában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították, török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze) és a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja.
Politikai élete

A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A 2024-es időközi önkormányzati választás eredménye
Országgyűlési képviselői
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város három választókerülethez tartozott.
Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Pécs két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Baranya megyei 1. sz. és a Baranya megyei 2. sz.-hoz.
További pécsi kötődésű országgyűlési képviselők a 2018–2022-es parlamenti ciklusban:
Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) – az LMP országos listáján szerzett mandátumot.
Dr. Tóth Bertalan (MSZP) – az MSZP országos listáján szerzett mandátumot.
Dr. Szakács László (MSZP, 2021-ig) az MSZP országos listáján szerzett mandátumot (a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson a Baranya megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületben nyert).
Polgármesterei (1990 óta)
1994–1998: Dr. Páva Zsolt (SZDSZ-MDF-Fidesz-FKgP)
2019–2024: Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület; később, 2021 júniusától Pécs Jövőjéért Frakciószövetség)
2024– : Péterffy Attila (Pécs Jövőjéért Egyesület-DK-Jobbik-Momentum-MSZP-Forum Sopianae)
Pécsett 2009. május 10-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző polgármester 2009. január 27-én elhunyt.
Nemzetiségi önkormányzatok
Pécsett a 2006-os választáson a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség közül kilenc választott saját kisebbségi önkormányzatot. (Az alábbi táblázat utoljára 2009-ben frissült, így elavult lehet!)
Városrészek
Pécs városrészeit öt nagy csoportra osztják. Belső városrészek (36 184), Mecsekoldal városrészei (31 421), Nyugati kereskedelmi övezet, Meszes és Uránváros részei (27 894), Pécs dél városrészei (59 662) és a csatolt falvak (6070). A sárga vonalak a főútvonalakat jelölik.
Népesség

Pécs lakónépessége 2011. január 1-jén 156.049 fő volt, ami Baranya megye össznépességének 40,4%-át tette ki. Pécs a Dunántúl legnagyobb lakónépességű települése, országos viszonylatban pedig az 5. (csak Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc előzik meg). A város Baranya megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 958,7 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen: A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1181 nő jut. 2019-ben a férfiaknál 73,02, a nőknél 79,53 év volt a születéskor várható átlagos élettartam, mely kedvezőbb az országos átlagnál. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 10%-a, mintegy 15 870 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és horvát nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század felétől Pécs lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 170.039-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Pécsett, mint 1970-ben.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló pécsiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
Etnikai összetétel
Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak. Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökken, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt, azonban a cigányokat kivéve csak statisztikailag. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A statisztikai adatokban a nemzetiségek számának növekedése főleg a megváltozott társadalmi légkörnek és az új népszámlálási kérdőívnek köszönhető. Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumig bezárólag. A Baranya és Tanac táncegyüttesek többek között horvát népi énekeket és táncokat adnak elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.
Gazdaság

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek legkülönlegesebb változata az eozin máz használatának köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén, díszítik a jelentős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsett a legszebb Zsolnay kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és a Zsolnay-mauzóleum. A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven. Szokás Pécset a hazai bőripar fővárosaként is említeni. A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.
Pécs város legnagyobb foglalkoztatói között van a Pécsi Tudományegyetem, a Hauni Hungária Gépgyártó Kft., illetve a British American Tobacco is. Az utóbbi pár évben újra felélénkült a befektetői aktivitás, melyet a repülőgépgyártó Magnus Aircraft és a japán autóipari Seiren jelentős beruházásai is fémjeleznek.
1773 – Klimó György papírmalmot és nyomdát alapított a tudományok támogatására.
1780 – Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától, ezzel felszabadult a püspökök földesúri hatalma alól, ami megindította a fejlődés útján. Sorban épültek a különböző gyárak.
1782 – Vasason megnyílt az első szénbánya.
1844 – Megalapították a Limberger-féle cukorgyárat.
1845 – Megalakult a Madarász-féle vasgyár, amely 1889-ben tönkrement, de helyén létrehozták az Első Pécsi Bőrgyárat.
1850 – Megépült az Első Pécsi Mész- és Téglagyár.
1852 – Megnyílt Zsolnay Ignác fazekasműhelye.
1853 – Scholz és Hirschfeld Sörgyárak alapításának éve.
1858 – Ekkor épült a Weidinger-féle gőzmalom, mely az új évezred elején tűz martalékává lett.
Közlekedés

Közúthálózat
Pécs a Dél-dunántúli régió, és Baranya megye központjaként az országos, és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. A város a fővárosból az M6-os, illetve az M60-as autópályán közelíthető meg. A Pécsen áthaladó 6-os főút a város fő kelet–nyugati közúti tengelye, mely nyugati irányban Barcsnál lépi át a magyar–horvát határt, szintén Budapestről indul, és útja során Pécsig olyan jelentős városokat is érint, mint Dunaújváros vagy Paks. A várost további három, másodrendű országos főútvonal érinti:
az 57-es főút Pécs – Mohács (és az ehhez kapcsolódó keleti elkerülő szakasz, az 578-as főút),
az 58-as főút Pécs – Drávaszabolcs (országhatár),
valamint a 66-os főút, amely a várost Kaposvárral köti össze.
Bár az elmúlt évtizedben az átmenő főutak városon belüli összekapcsolása, a belváros tehermentesítése érdekében több közúti beruházás megépült, a kelet–nyugati irányban azonban ezen nyomvonalak a hosszuk miatt csak részben képesek tehermentesíteni megfelelően a belvárost az átmenő forgalom alól.
Alsóbbrendű közutak (mellékutak)
A város közigazgatási területén a fentieken túl jó néhány útszakasz minősül négy vagy öt számjegyű országos közútnak, ezek az alábbiak:
5611-es út: Szederkény térségével köti össze a megyeszékhelyet.
5617-es út: Kozármislenytől húzódik a megyeszékhely keleti városrészeiig.
5619-es út: alig 750 méteres útszakasz, mely a 66-oson közlekedőknek teremt összeköttetést a 6-ostól az 578-as elkerülő szakasz felé.
5711-es út: a megyeszékhely déli határszélétől húzódik Siklósig.
5716-os út: a megyeszékhely déli határszélétől indul, s Pécsudvardot szolgálja ki.
5801-es út: Fogadó városrésztől vezet az ormánsági Vajszlóig.
5816-os út: Megyer városrésztől vezet Keszü-Pellérd felé.
5826-os és 5827-es út: belső tehermentesítő utak a város délnyugati peremvidékein.
6541-es út: Hird településrész északkeleti szélén ágazik ki a 6-os főútból és Hosszúhetény-Magyaregregy érintésével Szászvárig tart, ahol a 6534-es útba torkollik.
Kultúra

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős, amely szimfonikus zenekarának, a 2011-ben 200 éves fennállását ünneplő Pannon Filharmonikusoknak köszönhető. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik az ország egyik legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 20 000 hallgatóval.
2010-ben Isztambul és Essen városával egyetemben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa volt. A cím elnyerésével számos beruházásra nyílt lehetőség Európai Unió támogatásával. A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt négy kulturális beruházásra épült: Kodály Központ, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Számos közteret és parkot újítottak fel.
Oktatás
Az önkormányzati óvodák 10 intézményben 4585 férőhellyel működnek. A jegyzői adatszolgáltatás szerint 4408 gyermek van az önkormányzati óvodákba beíratva.(2008-as adat) 2008-ban Pécsett az általános iskolások száma 9342 volt, a középiskolásoké 10493. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének felmérése szerint az óvodások, általános iskolások és középiskolások száma összesen 24182 volt az elmúlt évben (ebbe bele tartoznak a többcélú intézmények is).
Gasztronómia

Szőlő és bor
A budapesti budafokihoz és kőbányaihoz hasonló méretű, közel 50 km hosszúságú pincerendszer húzódik a belváros alatt. A pezsgőérlelés mellett helyet biztosít a távhővezetékek hálózatának. A hálózatból 2 km a Szent István téren álló Pezsgőház alatt található. Európában a legmélyebb, közel ötszintes pincerendszer eredete egészen a 14. századig vezethető vissza.
Szőlőfürtökkel díszített római oltár-kő, szőlőindákkal és fürtökkel ékesített bronzlemezes ékszerszekrény, a borok fogyasztására szolgáló kecses formájú üvegpoharak, valamint írásos dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy Probus császár (276–282) uralkodása idején már folyt a szőlőtermelés Pécsett. Bizonyítékok vannak a Frank Birodalom időszakából is a pécsi szőlőtermesztésre. Mivel a honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak már a szőlővel (a bor szavunk is ótörök eredetű), így nem csoda, hogy az itt talált szőlőt megbecsülték. A Szent István által 1015-ben Pécsváradon létesített bencés apátság alapítólevelében a király által adományozott 41 falu lakói között „110 vinoratis” szerepelt. A török hódoltság, a Rákóczi-szabadságharc alatti rácdúlás és a szabad királyi városi korszak előtti püspökséggel folytatott csatározások visszavetették a szőlőtermelést, s ezzel együtt a bortermelést is. Csak azután, hogy Pécs szabad királyi városi rangra emelkedett alakult ki, hogy családi és közösségi események kezdtek kötődni a szőlőkbe járáshoz, a szürethez, a pinceszerekhez. Ekkor alakult ki a „pécsi tüke” fogalma. A város legelismertebb személyei voltak, visszamenően igazolható, tösgyökeres városi polgári léttel és család tulajdonában lévő szőlővel. Az 1840-es években nagyjából 1460 hektáron termesztettek szőlőt, s évente 3600 hektoliter körüli bor került a pincékbe. A mai Magyarország területén a pezsgőgyártást a Littke család indította el 1859-ben Pécsett. A Littke pezsgőgyár az 1900-as évek elejére érte el fénykorát. Napjainkban is palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőket, valamint saját termelésű borokat készítenek. A pécsi szőlőtermesztésre nagy csapást mért az itt is megjelenő filoxéra, mely 1887 tavaszán jelent meg először. Amerikai vadalanyokba oltott vesszőkkel történő újratelepítéssel sikerült megfékezni a hatalmas anyagi károkkal járó vészt. A 20. században az államosítás és privatizáció után talán nyugodtabb vizekre evez a borkultúra a térségben. A borhoz és a gasztronómiához egész sor esemény kapcsolódik Pécsett, mint például a világon egyedülálló Pécsi Bordalfesztivál, valamint országos és nemzetközi hírű borpincék nőtték ki magukat a térségben.
Turizmus

Pécsett 2019-ben a hivatalosan regisztrált vendégéjszakák száma pedig 263.471 volt. Ausztria legjelentősebb tesztmagazinjának (Bus&Hotel) 2010. februári számában Pécs a világ 20 legjobb úti célja között volt. A New York Times 2013-ban olvasóinak Pécs városát is ajánlja egy 46 helyszínből álló listán (a 38. helyen). Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 201 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 16. legnépszerűbb települése.
Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeumnegyed”, a skandináv típusú lakótelep – Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal karöltve Európa egyik kulturális fővárosa.
Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található.
Pécsett egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Pécsett virtuális sétát lehet tenni a város honlapján, valamint létezik a város nevezetességeiről hangos ismertető is.
A város körül számos szabadidős program közül lehet választani. A Mecsextrém park Pécstől 2 km-re a 66-os főút mellett helyezkedik el. A mecseki kisvasút a város állatkertje és a Dömörkapu között közlekedik 570 méter távon, mellyel az ország legrövidebb vonalú kisvasútja. Pécs egyik új turistacsalogatója a szerelmesek lakatjai, amelynél lakatok lógnak fürtökben vaskerítésekről. Kezdetben csupán egy kerítésre kulcsolták a szerelmesek lakatokat, ma már többet is létrehoztak.
Sport
Pécs sporttörténete mintegy 150 évre nyúlik vissza. Nemzetközi méretekben alig mutatkoztak látványos eredmények Pécs sportéletében, de megvan minden, amit egy közösségnek az egészség, a mozgás és szépség, a becsületes versenyzés keretei között megadhatott. Bizonyára megvoltak ezek a keretek korábban is, hiszen vannak adataink arról, hogy pécsi ifjoncok célba lőttek íjaikkal, vagy, hogy labdáztak és korcsolyáztak a várkertben. De mint a szabadidőt kitöltő, csoportos programokra is alkalmas tevékenység, csak a 19. században jelent meg a sport a város életében.
Pécs első olimpiai aranyérmese Tass Olga tornász, edző, akinek férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, a második Pécsett született olimpiai aranyérmes Hosszú Katinka, aki a 2016. évi nyári olimpiai játékokon három arany- és egy ezüstérmet szerzett. Hosszú Katinka olimpiákon és más világversenyeken elért eredményeivel kimagaslik a pécsi sportolók közül.
Az ismert pécsi sportklubok közé tartozik a Pécsi VSK férfi kosárlabda szakosztálya (PVSK-Panthers) és a PEAC-Pécs női kosárlabdacsapata. Korábban 11-szeres magyar bajnokként az 1990-es és a 2000-es évek legsikeresebb csapata volt a PVSK-ból kiváló Mizo Pécs 2010. A város legsikeresebb labdarúgó csapata a jelenleg másodosztályú Pécsi Mecsek FC (PMFC),. Férfi vízilabdában a PVSK-Füszért szerepel. A városban a férfi és a női kézilabda is másodosztályú szinten van képviselve. A város első univerzális szabadidőcentruma, egyben teniszközpontja, az 1995-ben létesült Hotel Makár Sport & Wellness (MTSC) A PVTC (Pécsi Városi Tenisz Club) uránvárosi központja, melyben tíz szabadtéri és négy fedett pályája épült, 2009 májusában került átadásra. Szintén 2009-ben adták át az ország első tollaslabda centrumját, a Multi Alarm SE Badminton Centrumot.
A pécsi csapatsportolók közül a legismertebbek a 93-szoros válogatott Gera Zoltán, a 63-szoros válogatott Dárdai Pál, Dibusz Dénes; edzőként ötszörös válogatott Garami József, illetve hétszeres válogatott Dárdai. A legismertebb pécsi kosárlabdázók a háromszoros bajnok, 67-szeres válogatott Horváth Judit, illetve a 223-szoros válogatott, négyszeres magyar bajnok Balogh Judit.
Média

Televízió
Pécsett jelenleg két helyi sugárzású televíziós adó működik:
Pécs TV – a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának teljes tulajdonában álló Pécs TV a hazai televíziózás történetében először valósította meg a 24 órás, azaz a nonstop műsorszolgáltatást. A Lyceum utcai központú tévécsatorna az Európai Nagyvárosi Televíziók Egyesületének tagja. A televízió az UHF 46-os frekvencián Pécsett és 18–30 km-es vételkörzetében volt fogható. A potenciális nézőszám 250-260 000 fő. 2013-tól digitális földfelszíni sugárzásra váltott a csatorna. 2026-ban véget ért a földi sugárzás, kábelszolgáltatók kínálatában vagy YouTube csatornájukon érhetők el műsoraik.
Pannon Televízió – közéleti és kulturális hírcsatorna Pécsett, Hosszúhetényben, Hirden és Komlón. A televízió potenciális nézőszáma 100 000.
Rádió
A városban fogható országos rádióadók: Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Nemzetiségi adások, Dankó Rádió, Retro Rádió
Korábban működő (megszűnt) helyi rádióadók:
Online hírportálok
Mecseki Müzli – egészséges hírdiéta Pécsről
Pécsett játszódó regények
A Kantate hőse, Regen Richard orgonaművész és komponista a kiegyezést követő időszakban, Németország déli részéből érkezik meg Pécsre. Beteg felesége még a vonaton meghal, így a művész támasz nélkül lát hozzá a püspök szolgálatában nagyralátó zenei terveinek megvalósításához. A pécsi dóm karnagyaként pezsgő és európai színvonalú zenei életet szeretne létrehozni. A megnyerő művészemberre felfigyel, és a kegyeivel halmozza el a városban élő nagyszámú és fölötte csinos gyengébb nem is. Minden sikere és korábbi tragédiái mellett is eltörpül azonban Regen beteljesíthetetlen vágya és új fájdalma, amelynek tárgya felesége első házasságából származó leánya, Jenny.
A kisregény a Kantate folytatása. Regen orgonista már öreg, tönkrement korhely. Életének mégis sok eseménye kapcsolódik a titokzatos Birukov hercegné tragikus életútjához, aki a Mohácsi-szigeten építi föl álmát, a Noé bárkája nevű csodakastélyt. A regény óriási szenvedélyekről, művészetről, szerelemről, szülői szeretetről szól. A hősök életmenetét egészen fantasztikus körülmények között követi. A cselekmény a romantikus fordulatok és megrendítő egybejátszások ellenére sem szerves, inkább az egyes figurák, helyzetek, hangulatok megragadása szerencsés. Nem mentes a közvetett társadalomkritikától sem, annak ellenére, hogy ez általában elnéző anekdotába hajlik.
Az 1850-es évek Fünfkirchenjében, amikor még német szóval tereferéltek a városka polgárai, valamely tekervényes utcában volt egy kis bolt. Oroszlay Miklós hangszer és nürnbergi áru kereskedése. Ebben az öreg, igénytelen boltban találkozunk először a regény szereplőivel, de ők már magyar emberek. A vén Oroszlay Miklós, boltos, azután két fia, a világot járt nyughatatlan Tamás és a művészetekről álmodozó, de szorgalmas, kitartó kereskedő, Vilmos. Utóbbi a regény hőse is, ő lesz az, aki hosszas készülődés után a mecsekalji városkájának halhatatlanságot ad, világra jön a híres pécsi majolika. A szereplők mögött láthatóvá válik egész Fünfkirchen, a biedermeier-hangulatok kényelmes álmaiból nehezen ébreszthető lakosság, akik a gyárkémények magasba szökő füstje mögött csak nehezen eszmélnek rá, hogy új korba értek.
Idézetek Pécsről

Arany János „Toldi estéje” című költeményében, az Ötödik ének 12. versszakában az I. Lajos által alapított pécsi egyetem szerepel.: „Nem egy azok közül látogatta Pécset,/Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset”.
Cseh Tamás egyik szerzeményének címe „Pécs”, szövegét Bereményi Géza írta.
Haas Mihály (1845).: „Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni”.
Haas Mihály: „Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését”.
Náray János: „Utcái keskenyek, s ó modor szerint rendetlenek, az egyik ház beljebb, a másik kijjebb állván; most azonban a nemes város, az új építkezéseknél nagyon figyel az irányra…”
Richard Bright (angol orvos): „Délről nézve a város elragadó látványt ad. Egy mészköves sziklagerinc oldalában fekszik. Egyik másik ház benne feltűnően nagyméretű és mivel a templomok egy két kis toronnyal vannak ellátva és mindegyik kolostor ugyanannyival, így az egész nagyobb külsővel bír, mint amilyen az ember egy alig 9000 lakost számláló várostól várna”.
Fényes Elek: „…a belvárosi házak általában csinosak, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara, kertve… A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és többnyire nedvesek”.
Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról: „Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit”.
Weöres Sándor: Rongyszőnyeg: „Pécs az ország déli városa,/néha télen is meleg van itt,/Jakabhegy és Tettye hajlatán/januárban hóvirág virít”.
Bertók László: "Érzel-e mindenkit, aki egyszer itt élt? Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs?"
Nemzetközi kapcsolatok
Pécs testvérvárosai és partnervárosai a következők:
Testvértelepülések
Seattle, Amerikai Egyesült Államok (1990)
Tucson, Amerikai Egyesült Államok (1991)
Isztambul Beyoğlu kerülete, Törökország (2018)
Források
↑ Dercsényi: Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán (1966). Pécs városképei-műemlékei. Műszaki Könyvkiadó.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ Györffy (1963): Györffy György (1963). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Akadémiai kiadó. {{cite book}}: Unknown parameter |hely= ignored (súgó)
↑ Györffy (1987): Györffy György (1987). Az árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III. Akadémiai kiadó.
↑ Kiss: Kiss Lajos (1978). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest:: Akadémiai kiadó. ISBN 963-05-1490-7.{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link)
További információk
Nyomtatott könyvek
Aknai Tamás (1997). Pécs – Változó Világ sorozat 12. kötete. Útmutató Kiadó. ISBN 963-9001-16-3.
Cellár Katalin, Somorjai Ferenc (1996). Magyarország. Budapest: Panoráma. 466-476. o. ISBN 963-243-761-6.
Hámori Istvánné, Vokó János (2006). Pécs-Somogy története. Pécs: Pro Pannónia. 223 o.. o. ISBN 963-9498-63-7.
Szentkirályi Zoltán (2004). Az építészet világtörténete. Budapest: Terc. ISBN 963-9535-02-8. {{cite book}}: Unknown parameter |other= ignored (|others= suggested) (súgó)
Zsadányi Oszkár (1933). Pécsi családfák.
További információk
Pécsi Stúdió Blog – Visszatekintés a 80-as évekre, töredékek a város videós múltjából
A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának honlapja
Kaynak: Wikipedia – Pécs · CC BY-SA 4.0
İsim
Bölgeye Romalıların verdiği ad Sopianæ idi. Orta Çağ'da ilk kez 871'de Quinque Basilicae (“beş katedral“) adıyla anılmıştır. Daha sonraki belgelerde şehir Quinque Ecclesiae (“beş kilise“, Almanca adı olan Fünfkirchen ile aynı) olarak geçer. Pécs adına ilk kez 1235 tarihli bir belgede Pechyut (modern yazımıyla pécsi út, “Pécs yolu” anlamında) olarak rastlanır. Osmanlı Türkleri de Peçuy olarak adlandırmışlardır. Peçuy adı, Balkan coğrafyasındaki ortak varyant olarak Türkçe, Boşnakça, Sırpça ve Hırvatçada tarihten beri kullanılmıştır. Peçuy Boşnakça (ikinci varyant da Pečuh) ve Sırpçada aynen (Печуј Pečuj/Pečuh), Hırvatçada Peçuh (Pečuh) olarak kullanımdadır.
Tarih
3. yüzyılın sonlarında Roma'nın Pannonia Valeria Eyaletinin yönetim merkezi olan, kaynaklarda Sopianae kenti şeklinde geçen yerleşme, daha sonraki yıllarda erken Hristiyanlık merkezi haline geldi. Kavimler Göçü'nden sonra Roma kalıntıları üzerine inşa edilen kent, Büyük Moravya prensleri tarafından kontrol edildi. 1238 yılında Macaristan'daki ilk Dominikan tarikatı manastırının kurulmasıyla kent Orta Çağ boyunca gelişti. Kral I. Lajos 1367 yılında Macaristan'ın ilk üniversitesi olan Peç Üniversitesi'ni kurarak kenti bilim ve öğretim odağı haline getirdi.
Osmanlı ordusunun Macar kralı II. Lajos komutasındaki Macar ordusunu yendiği Mohaç Muharebesi (1526) sonrasında Süleyman'ın ordusu Peçuy'u fethetti. Ardından kısa süren bir iç savaş sonrası ülke Kutsal Roma İmparatoru Ferdinand'ın yönetimine girdi. 1529'da Osmanlılar Peçuy'u tekrar ele geçirdi ve Viyana'ya doğru yollarına devam etti. Çeşitli direniş, iç çekişme ve karmaşaların ertesinde 1543 Haziranında bizzat piskopos şehrin anahtarını Osmanlılara teslim etti. Fetihten sonra Osmanlılar şehri tahkim ettiler ve zamanla bazıları kiliseden dönüştürülen ve kısmen de yeni yapılan camiler, hamamlar, okullar, pazar yerinin merkezine yapılan kapalı çarşı, çok sayıda türbe ve anıt ile tam bir Osmanlı şehrine dönüştürdüler. Şehir yüz yıldan uzun bir süre, önce Budin Eyaleti sonra da Kanije Eyaleti sancağının merkezi olarak, uzun bir barış ve huzur dönemi yaşadı.
1664'te Hırvat soylusu Nikola Zrinski şehre saldırarak yağmaladı ve çekilirken yaktı. Bu yangın Peçuy'daki Orta Çağ izlerini büyük ölçüde sildi.
1686'da Buda kalesini Osmanlılardan alan Habsburglar, Peçuy'a saldırdı. Osmanlılar şehri boşaltarak kaleye çekildi. Badenli Louis komutasındaki ordu 14 Ekimde şehri işgal etti, kaleyi kuşattı ve suyunu kesti. Osmanlılar 22 Ekimde teslim oldu.
Başlıca eserler
Osmanlı-Türk eserleri
Yaklaşık 150 yıllık Osmanlı egemenliği kente pek çok eser kazandırmıştır. Kentteki 17 camiden en meşhuru Széchenyi Meydanı'ndaki Gazi Kasım Paşa Camii'dir. 1585'te inşa edilmiş, Osmanlı yönetimi sonrasında minareleri yıkılmış ve St. Maria adıyla kiliseye dönüştürülmüştür.
Yakovalı Hasan Paşa Camii, bugün Türk-Osmanlı elsanatları müzesidir.
İdris Baba Türbesi: 16. yüzyıla tarihlenen türbe Rókus tepesinde bulunmaktadır.
Ayrıca Memi Paşa hamamının kalıntıları günümüze ulaşmış Osmanlı eserlerindendir.
Kaynak: Wikipedia – Pécs · CC BY-SA 4.0
Name
The earliest name for the territory was its Roman name of Sopianæ. The name possibly comes from the plural of the Celtic sop meaning "marsh".
The medieval city was first mentioned in 871 under the name Quinque Basilicae ("five cathedrals".) The name refers to the fact that when constructing the churches of the city, the builders used material from five old Christian chapels. In later Latin documents the city was mentioned as Quinque Ecclesiae ("five churches", a name identical in meaning to the German name Fünfkirchen and the Slovak name Päťkostolie).
The name Pécs appears in documents in 1235 in the word Pechyut (with modern spelling: pécsi út, meaning "road to/from Pécs") most likely derives from the Proto-Slavic *pęčь or from the Illyrian *penče, both meaning five. In other languages: in Latin, Quinque Ecclesiae; in Italian, Cinquechiese; in Croatian, Pečuh; in Serbian, Печуј (Pečuj); in Slovak, Päťkostolie; in Czech, Pětikostelí; in Bosnian, Pečuj; in Albanian, Peçuj; in Dutch, Vijfkerken; in German, Fünfkirchen; and in Turkish, Peçuy.
Geography
Pécs is located in the Carpathian Basin of Central Europe, in the center of the southern Hungarian county of Baranya. It is bordered by the Mecsek hills to the north, and by a rolling plain to the south. Pécs has a significant mining past. Mecsek dolomitic water is famous for its steady, balanced high density of minerals.
The city of Pécs is located near the border of Croatia. Its southern part is rather flat whereas its northern part clings to the slope of the Mecsek mountains. It has a very favorable climate, and is bordered by a flourishing woody area. During hot summer nights a cooling air streams down from Mecsek to clean the air of the city.
Pécs is bordered by plains to the south (elevation 120–130 m), while the Mecsek mountains rise up to elevations of 400–600 meters behind the city. Jakab-hegy, located in the western Mecsek, is 592 m (1942 ft) tall, Tubes, straight above Pécs, is 612 m (2008 ft) tall, and Misina is 535 m (1755 ft) tall. Higher parts of the city climb up to 200–250 m (656 to 820 ft), mainly Pécsbánya, Szabolcsfalu, Vasas and Somogy. Woody areas generally start from elevations of about 300 m (984 ft). The Mecsek hills are marked by numerous valleys which play a key role in ameliorating the climate of the city in the absence of lakes and rivers. Waters coming down from the Mecsek hills flow into the Pécsi stream under the east–west rail road leading them eventually to the Danube.
History
Ancient Roman city
The area has been inhabited since ancient times, with the oldest archaeological findings being 6,000 years old. Before the Roman era, the area was inhabited by Celts.
The city of Sopianae was founded by Romans at the beginning of the 2nd century, in an area peopled by Celts and Pannoni tribes.
In the early 2nd century, when much of today's western Hungary was a province of the Roman Empire named Pannonia, the Romans founded several wine-producing colonies under the collective name of Sopianae where Pécs now stands.
The centre of Sopianae was where the Bishop's Palace now stands. Some parts of the Roman aqueduct are still visible. When the Roman province of Pannonia was divided into four administrative divisions, Sopianae was named the capital of the division named Valeria.
By the 4th century, Sopianae became the capital of Valeria province and a significant early Christian centre. The early Christian necropolis in the city dates back to this era, and the Christian tombs there are unique in their architectural design, consisting of underground burial chambers below above-ground memorial chapels, and are highly decorated with Christian murals. These tombs became a UNESCO World Heritage Site in December 2000. By the end of the century, Roman rule weakened in the area, mostly due to attacks by various Barbarian peoples, more prominently the Huns.
Early-medieval city
When Charlemagne arrived in the area in 791, it was ruled by the Avars. Charlemagne, after conquering the area, annexed it to the Holy Roman Empire, where it belonged to the Diocese of Salzburg.
A document written in Salzburg in 871 is the first one mentioning the early-medieval city under the name Quinque Basilicae. During the 9th century, the city was inhabited by Slavs and Avars, and was part of the Balaton Principality, a Frankish vassal state.
Main sights

A good example of the city's history and interesting past can be seen in the main square, where the Gazi Kasim Mosque still stands, and, although consecrated as a church following the retreat of the Ottoman Turks centuries ago, the crescent moon of Islam is still visible on the cupola, surmounted by a cross. Indeed, Pécs is the richest town in Hungary in terms of Turkish architecture, with the ruins of Memi Pasa's Baths and the mausoleum of miracle worker Idris Baba, just two other notable remains. The Yakovalı Hasan Paşa Mosque, dating from the mid-1600s, still functions as an active mosque today. It is open to the public except during Friday services from 2.30 to 3.30 pm.
The Early Christian Necropolis of Pécs, extensive Roman tombs and mausoleums dating from around the 4th century, and a UNESCO World Heritage Site).
The Cathedral (11th century, renovated in the 19th century).
Hungarian Bishop's Palace (12th century)
University of Pécs (1367), building of the Faculty of Science and Faculty of Humanities in Ifjúság street. It includes a Botanical Garden.
Klimo Library (1774). The first public library in Hungary, which was founded by bishop George Klimo.
The mosque of pasha Qasim (1543–1546). Originally gothic Church: St. Bertalan Cathedral from the 13th century
Yakovalı Hasan Paşa Mosque (17th century)
Downtown (Houses from the Middle Ages. Baroque, Classicism, Rococo, Art Nouveau Houses)
Building of the Hungarian Academy of Sciences (1884)
National Theatre of Pécs (Nemzeti Színház), inaugurated in 1895.
Magasház (formerly – was deconstructed in 2016)
Demographics
The majority of the citizens with 84.0% are Hungarians according to the 2011 census. The city's Germans are the largest minority with 4.2%. Followed by the Roma (2.0%), the Croats (1.2%) and the Romanians (0.2%).
The largest religious group is the Catholics with 39.7% Roman Catholic and 0.3% Greek Catholic. The second largest denomination is the Calvinists (5.2%), the third the Lutherans (1.3%). 27.8% of the population is non-religious.
Due to the number of international students studying and living in Pécs, a notable diversity of non-permanent citizens could be obviously seen around the city.
Climate
Pécs's climate is classified as humid subtropical climate (Köppen Cfa). Among them, the annual average temperature is 11.5 °C (52.7 °F), the hottest months are July and August with 30.0 °C (86.0 °F), and the coldest month is January with 0.4 °C (32.7 °F). The annual precipitation is 670.9 millimetres (26.41 in), of which June is the wettest with 82.8 millimetres (3.26 in), while January is the driest with only 31.2 millimetres (1.23 in). The extreme temperature throughout the year ranged from −27.0 °C (−16.6 °F) on 23 January 1942 to 41.3 °C (106.3 °F) on 7 July 1950.
Economy

Historically Pécs was well known in Hungary for its industry with several factories, but after the fall of the Iron Curtain many have not managed the economic transition well and went bankrupt (e.g. Pécsi Kesztyűgyár, Pécsi Bőrgyár, Littke Pezsgőgyár etc.). Until some years ago, it had a coal and uranium mine, now only its sand mine exists and is operated by the Hungarian-owned Quartz mining company.
Pécs is known for the porcelain factory, the Zsolnay porcelain.The walls and roofs of several public and private buildings in the city are decorated with the company's porcelains contributing to Pécs's unique cityscape.
The Pécsi Sörfőzde (Pécs Brewery) is one of the four main Hungarian breweries (the others being Dreher Breweries, Borsod Brewery, Heineken Hungária), but the only one of them owned fully by Hungarians. It produces a special beer, that is known for not being strained before bottling.
The Hungarian textilmanufacturer Rovitex Hungária, the American crane manufacturer Terex, the Hungarian scale manufacturer Pécsi Mérlegstúdió, the Hungarian furniture manufacturer Megyeri Bútor, the Hungarian cutting-tool manufacturer FORSZ, the German switchboard manufacturer HB-Kapcsolószekrénygyártó (part of the Bader Gruppe), the Hungarian recycling company Alcufer, the Hungarian agricultural vehiclemanufacturer HIDROT, the Hungarian animal husbandry tool manufacturer Önitató, the tobacco factory Pécsi Dohánygyár (owned by British American Tobacco), the Hungarian automotive spare parts manufacturer Matro, the Hungarian safe manufacturer Strauss Metal, the Hungarian packaging machine manufacturer SOMAPAK, the Hungarian plastics producer Termoplast, the Bocz Printing House, the Hungarian pickles manufacturer Babina, the Hungarian plastic product manufacturer Karsai Pécs, the Hungarian metal manufacturer Riner Metal based there and have their production facilities in the city.
Education
The University of Pécs was founded by Louis I of Hungary in 1367. It is the oldest university in Hungary, and is among the first European universities. In the recent past it used to be divided in two universities, one for Medicine and Orthodontics (POTE) and a larger one for other studies: JPTE (Janus Pannonius Tudományegyetem). The POTE (Pécs University Medical School, now known as the Medical School) has a large English program for general medicine and dentistry (with students from America, Asia, Africa, and European countries - including many Scandinavians) and a new German program. On 1 January 2000 these universities were combined under the name University of Pécs (acronym: PTE - Pécsi Tudományegyetem - University of Pécs). Nowadays, the University of Pécs has become the most internationalized university in Hungary with around 5000 international students out of the total of approximately 20000 students (around 25%).
Politics
The current mayor of Pécs is Attila Péterffy (Pécs Jövője, Öt Torony).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 26 members (1 Mayor, 18 Individual constituencies councillors and 7 Compensation List councillors) divided into this political parties and alliances:
Fidesz policies in Pécs have included a law making homelessness illegal (2014) and an official call to property owners not to make space available for an NGO supported by OSF (2017).
Transport

Roads
The M6/M60 motorway connects Pécs and Budapest with the driving time between the two cities taking about 2 hours now. The entire route opened on 31 March 2010. Route 6 crosses the city giving it an east–west axle and leaves it towards Barcs by the Croatian border. Secondary routes are:
Railway
Pécs is connected to Budapest through Pusztaszabolcs, and has direct connections to Mohács, Nagykanizsa.
Designed by Ferenc Pfaff, the main railway station was built in 1900 and became a listed building in 2008. The building itself was built in the style of Renaissance Eclecticism, and it features reliefs depicting James Watt and George Stephenson designed by Ármin Klein and made by the Zsolnay factory. A mass transit hub -including a bus terminal, a bus stop and a cab rank zone- is situated on the square in front of the railway station.
Tram
A tram formerly operated in the city from 1914 to 1960.
Buses
Buses are the primary form of public transport in the city.
Airport
A new airport opened in Pécs Pécs-Pogány International Airport in March 2006. Its main traffic is supplied by smaller charter planes.
Sport
Pécsi MFC, football club playing in the Nemzeti Bajnokság III
Pécsi Vasutas SK, football club playing in the Baranya megye (regional) league
Pécsi BTC, defunct association football club
Pécs-Baranya FC, defunct association football club
Pécsi Bányász SC, defunct association football club
PEAC-Pécs first-class women's professional basketball team
Notable people born in Pécs

Károly Balogh de Mankobük (1848 in Buda – 1920), president of the Royal Court in Pécs
Marcel Breuer (1902–1981), architect and furniture designer
Dénes Dibusz (born 1990), football player
Petar Dobrović (1890–1942), Serb painter and president of the short-lived Baranya-Baja Republic
Dezső Ernster (1898–1981), Metropolitan Opera bass
Alfréd (Fred) Forbát (1897–1972), Bauhaus architect
Zoltán Gera (born 1979), football player
Miklós Hasznos (1931-2014), Hungarian politician
Martin Helstáb (born 1995), film director
Leopold Hirschfeld (1798–1893), brewer, founder of the Pécsi Sörfőzde
Katinka Hosszú (born 1989), swimmer, 3 x gold medallist at the 2016 Olympic Games
György Klimó, bishop of Pécs, founder of press and public library
Dezső Lauber (1879–1966), sportsman and architect
László Lénárd (born 1944), neuroscientist, physician
Kató Lomb (1909–2003), interpreter, language master
Farkas Molnár (1897–1945), architect, painter, essayist, and graphic artist
İbrahim Peçevi (Ibrahim of Pécs), Ottoman historian and chronicler
Damir Redzic (born 2003), football player
László Sólyom (1942–2023), president of Hungary
Balázs Zamostny (born in 1992), Hungarian footballer
Vilmos Zsolnay (1828–1900, industrialist, entrepreneur, applied artist, writer
Twin towns – sister cities
The city also has an informal friendship link with Peterborough, England.
Kaynak: Wikipedia – Pécs · CC BY-SA 4.0
