Overview
Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Etimológia
Szómagyarázatok Szeged nevének eredetére:
szómagyarázat: puszta személynév magyar névadással; (az alapjául szolgáló személynév a régimagyar szeg/szög színjelölő (feketés, gesztenyebarna) szónak a -d képzős származéka);
szómagyarázat: a Tiszába ömlő Maros által okozott vízszínváltozást jelölték ezzel a szóval vagyis a Szeged fölött van az a hely, ahonnan a Tisza zöldes színét sárgásbarnára (azaz népiesen mondva szög színűre) változtatja;
szómagyarázat: a városnál a folyó majdnem derékszögben kanyarodva folyik tovább, kiszögellést tesz és ennek a szög szónak -d képzős származékából ered Szeged város neve;
szómagyarázat: a sziget szóból ered, mert Szeged a Tisza főága és a mellékvizei által körbefogott területen, szigeten jött létre (a sziget szó egyébként összefügg az ugor eredetű szög sarkot, hajlatot, éket jelölő szóval).
Az idegen nyelvekben használt Szegedin forma szláv eredetű. A Kárpát-medencében élő szláv népek a magyar Szeged/Szöged alapszót a saját nyelvtanuk szerint formálták át. A szláv nyelvekben az -in egy rendkívül elterjedt, helyneveket vagy birtoklást kifejező képző (hasonlóan a Varadin/Varasd, Vidin, vagy akár a szláv eredetű Berlin és Stettin nevekhez)
Fekvése
Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5–M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre, Tiszaszigeten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon. Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteren, és a Tiszaszigeti emlékpont magassága valójában 76,7 méter.
A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
Éghajlata
A Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékére is jellemző (forró nyarak, viszonylag enyhe, hóban szegény telek), viszont ebben a térségben gyakoribbak az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,6 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt harmincéves átlag alapján 535 mm. Magyarország területét ebben a régióban éri a legtöbb – évi mintegy 1900–2000 óra körüli – napsütés, ezért nevezik Szegedet a „napfény városának”.
Története

A kezdetektől 1686-ig
Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt.
A magyarság letelepedését elősegítette a változatos táj legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzó településsé vált Szeged. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.
A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott.
A város legrégibb (nagyobb) pecsétje 1460-ból való, és Szeged az 1498-as budai országgyűlésen lett szabad királyi város. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. Dózsa György pórhadai 1514-ben megtámadni nem merték, hanem kikerülték. 1516-ban nagy tűzvész pusztította.
Népessége

Szeged lakónépessége 2022. október 1-jén 158 797 fő volt, ami Csongrád-Csanád megye össznépességének 40,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 9251 fővel csökkent a város lakosságszáma, a népsűrűség . Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 565 ember volt. 2022-ben a város lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2022-ben a férfiaknál 73, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 52 347 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 44 502 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internetelérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 9,3%-a, mintegy 14 786 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül szerb, német és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége megközelítette a 100 000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban és Csongrád megye is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 169 930-an. 1990 óta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szegeden, mint 1980-ban.
Politikai élete
Polgármesterei
1990–1994: Dr. Lippai Pál (Fidesz–SZDSZ)
1994–1998: Dr. Szalay István (MSZP–SZDSZ)
1998–2002: Bartha László (Fidesz–FKgP–MDF–MKDSZ–MDNP)
2002–2006: Botka László (MSZP–SZDSZ–MSZDP–Centrum)
2014–2019: Botka László (MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért)
2019–2024: Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület)
2024– : Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület)
Országgyűlési képviselők
A település az 1990-2010 közötti választásokon a korábbi Csongrád megyei 1., 2. és 3. számú egyéni választókerületek központja volt, amelyek mindegyike számos környékbeli várost és községet is magába foglalt. A magyar választási rendszer 2014-ben életbe lépett átalakítását követően a Csongrád megyei 1. és 2. sz. egyéni választókerületek központja lett, mindkét választókerület részei maradtak továbbra is a térség kisebb települései. Az országgyűlési egyéni választókerületek 2026-ban bevezetett újabb reformja kis mértékben érintette a megyét: ekkortól a vármegye 1. sz. választókerülete kizárólag Szeged területére terjedt ki, a korábban hozzá tartozó kistelepülések a 2. sz. válaszókerülethez kerültek. Ezzel együtt a 2. sz. válaszókerület szegedi szavazóköreinek egy része az 1. sz. válaszókerület része lett.
A Csongrád-Csanád megyei 1. sz. egyéni választókerület képviselői 2014-től:
A Csongrád-Csanád megyei 2. sz. egyéni választókerület képviselői 2014-től:
Jelenleg működő helyi szervezettel rendelkezők
Jobbik (2010-), Jobbik Ifjúsági Tagozat (2012-)
Momentum (2017-) Momentum TizenX (2020-)
Már megszűnt helyi szervezettel rendelkezők
Szabad Demokraták Szövetsége (1990-2010)
Műemlékek

Gőzfürdő (Anna fürdő), Tisza Lajos körút 24.
A MÁV Igazgatóság székháza, Tisza Lajos körút 28-30.
Városrészek
1 2005-től Gyálarét, Kecskés- és Klebelsberg-telep valamint Szentmihály közös városrésze
5 1973-ig önálló település, a 19. században mezőváros; lásd: További információk
6 1973-ig önálló település, jelentős szerb kisebbséggel
Közlekedés

Helyi közlekedés
Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítést követően a növekvő városnak már nem felelt meg az omnibuszközlekedés, ezért 1884. július 1-jétől lóvasutat üzemeltetett a város. Az SZKT jogelődjét 1885-ben alapították Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven. 1885-ben az utasszám meghaladta a 300 000-et.
1908. október 1-jén indult útnak az első villamos; a menetdíj elég magasnak számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Az első világháború derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom csökkent.
1927-től 1975-ig gazdasági kisvasút közlekedett Alsótanya és Szeged között, 77,7 kilométeres távon.
A második világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a harcok megszűntével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette a Szegedi Villamos Vasút Vállalat nevet, 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalatnak hívták.
Ebben az időben indult meg az autóbusz-közlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése átkerült a Tisza Volánhoz.
A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd 1971-ben teljesen megszűnt.
1979. április 29-én megindult a trolibusz-közlekedés. Kezdetben kizárólag a szovjet gyártmányú ZiU–9 típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek az Ikarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeltetésük bizonytalan és költséges volt.
A villamosok a nyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció 1996-ban kezdődött, először három, majd később további tíz darab Tatra T6A2 típusú villamos megvételével. 2005-ben az egykori NDK-ból használtan vásárolt Tatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régi FVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített 4-es vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már nem járnak a kizárólagosan az egykor Budapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki állapotú FVV csuklós villamosok.
Strandok, fürdők
Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő: a Magyar Fürdőszövetség által minősített négycsillagos gyógyfürdő. Az Anna-kút vizét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún. Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz. Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák.
Gazdaság

Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár.
A szegedi paprikáról
Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika, mert termesztéséhez hazánkban leginkább a Dél-Magyarország éghajlata, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja kedvez. Gazdasági szempontból a paprika az 1890-es években tört az élre Szeged gazdasági életében. A korábban mellékesen termelt fűszerpaprika jelentősége a XIX század közepétől fokozatosan nőtt. Főterményként ültették már a földeken. Gőzmalmok létesültek, termesztő csoportok alakultak, felvásárló cégek jelentek meg és a feldolgozás is sokrétű iparággá alakult. Kialakult a paprikatermelők, kikészítők, malmosok rendje. Ugrásszerűen gyarapodott a Szeged környéki termőterületek száma ezzel párhuzamosan. Az első világháború előtti utolsó békeévben például már – minőségtől függően – 400–800 korona tiszta jövedelmet hozott egy hold paprika. Kialakult a feldolgozás technológiai szabálya is. Rájöttek, hogy a fűszerpaprikának a titka nem csupán a jó minőségű termőföld, hanem a leszedés utáni szárítás folyamata is jelentősen befolyásolja a minőséget, ugyanis a paprikában lévő színt adó kapszantin tartalom a fűszerpaprika beérésétől, és leszedésétől számított hat héten keresztül zajló aszalás során megkétszereződik. A szárítás nyomán e mellett megnövekszik a paprika természetes növényi só tartalma, a különböző szerves enzimek a többféle nemes olaj tartalommal együtt, és nem elhanyagolható benne a sokat emlegetett C-vitamin is, amely együttesen biztosítják a szegedi fűszerpaprika ízét, aromájának erejét, illatát, színét. Az iparág jelentőségét mutatja, hogy 1920-ban az akkori állam gazdasági minisztériuma a paprika minőségének ellenőrzésére bevizsgáló intézetet állított fel. 1934-ben magát a termelést szabályozta rendeletekkel, amikor az ős szegedi paprika termelő földeket, a kalocsaiakkal együtt zárt kertekké nyilvánította. Megszabta termőföld nagyságát, és a rajta termelhető paprika mennyiségét is. Ez rangot adott a szegedi fűszerpaprika termelésnek külföldön és idehaza egyaránt. 1936-ban pedig az értékesítést is szabályozta a kijelölt szövetkezeti felvásárlással. Az őrölt paprika felvásárlását, értékesítését, sőt export értékesítését is erre a rendszerre súlypontozta az állam (Hangya Szövetkezet). 1942-ben felépült az új szegedi paprika feldolgozó üzem, előtte 18 magánkézben lévő paprikamalomban őrölték a termést. Az államosítást követően megalakuló szegedi paprika vállalat volt szinte a kevés szektorok egyike, amelyben meghagyták a maszek. a saját apróbb földeken működő kistermelői ágat a nagy TSZ földek mellett, még a nehéz ötvenes években is, egy szigorú követelményeket ellenőrző, terményt átvevő belső részleggel együtt. A paprika termelés, a szegedi paprika ma is az egyik legismertebb és legkelendőbb termékeket adja a fogyasztók számára, miközben sok-sok munkahelyet, megélhetést biztosít a helyiek és környékbeliek számára. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike, a szegedi halászlé, a papucs, halbicska, a szalámi stb. mellett.
Oktatás

Felsőoktatási intézmények
A Szegedi Tudományegyetem (elődjei: József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola) Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetem jogelődje az 1581-ben Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium (1872-től Kolozsvári Tudományegyetem), amely Trianont követően, 1921-ben Szegedre költözött. Az egyetemen 30 000 hallgató tanul 12 karon és 19 doktori iskolában, mindezt 2150 oktató munkája biztosítja. A sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített (Academic Ranking of World Universities – 2011Archiválva 2011. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása) listán a Szegedi Tudományegyetem holtversenyben az ország legjobb minősítésű egyeteme: a megosztott 301–400. helyezést érte el.
A Gál Ferenc Egyetem 1930-ban települt át Temesvárról. 1983-tól világi hallgatókat is képez, 1991 óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.
Gimnáziumok
Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, honlapja
Eötvös József Gimnázium Archiválva 2021. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és honlapja Archiválva 2008. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Archiválva 2016. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium
Szakképző iskolák (szakgimnáziumok, szakközépiskolák)
Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Archiválva 2020. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 251 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 14. legnépszerűbb települése.
Szegedi különlegességek
Szeged történelmében is kialakultak jellegzetes, Szegedhez köthető egyedi sajátosságok, amelyek kapcsán megismerte az akkori világ messze földön Szegedet, és a szegedieket, már az újságok, híradások, sőt a televíziózást megelőző századokban is.
Legkorábban a sószállítások révén bírt jelentőséggel a város, ami a 14-15. századtól fogva királyi rendelettel vám és adómentességet élvezett. Mátyás király pedig országos vásár megrendezésére adott engedélyt a város számára, amely az akkori kereskedelem egyik fő központjává tette Szegedet. Mindezek miatt a város jelentősége folyamatosan növekedett az évszázadok során. Eleinte lóvásárai, majd a halbő Tisza folyó révén a halkereskedelme is nevezetessé tette a várost. Idővel élénk szárított hal, dohány és gabonakereskedelme révén vált messzi vidékek kereskedői számára áhított piaci hellyé. Ipari fejlődését jól mutatja, hogy 1870-ben az összeírások idején 4767 iparos működött a városban. Halászok, malomiparosok, faragók, hajókészítők, fűrészelő- és zsindelyvágó iparosok, talicskakészítők, szappanfőzők, cserépégetők... stb.
Egyes iparágak mesterei révén néhány termék igazi szegedi különlegességnek számított. A mai korban már ezek a hagyományok kezdenek elhalványulni, holott sokáig ezek révén volt ismert az utolsó száz esztendőben Szeged.
Szegedi papucs
A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, vagy ahogy sokan hívták akkoriban a „szögedi papucs”, amely hosszú időn át a szegedi népviselet egyik fontos kelléke volt. Hagyomány szerint apáról fiúra szálló módon papucskészítő családok állították elő a terméket megannyi motívummal és díszítéssel, de azonos szerkezettel, tartós nagy igénybevételnek is ellenálló módon.
Az 1930-as évektől fogva elinduló turizmus ismét a termék felé fordította a figyelmet, és a már-már kihalóban lévő iparág időszakos felvirágzásához vezetett, amely inkább a díszes szuvenír készítését preferálta, a korábbi használatára irányuló minőségi elvárások háttérbe szorulásával. A helyi jellegzetes népviselet sok évszázados hagyományait mind kevesebben őrzik. Ebben a várost és iparosait egykor híressé tevő házi kisipari ágazatban egyre kevesebb mesterember működött; egyik utolsó képviselőjük, Rátkai Sándor népi iparművész 2011-ben hunyt el. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.
Sport
Szeged a dél-alföldi régió sportcentruma.
Lékó Péter a világ legjobb sakkozói közé tartozik. A 2010-ben elhunyt Savanya Norbert tízszeres búvárúszó világbajnok. A Pick Szeged kézilabdacsapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a szurkolókat, közöttük van a 2006/2007-es magyar bajnoki cím.
2008-ban LEN kupát nyert a Szeged-Beton Vízilabda Egyesület.
Szegeden nagy múltja van a kajak- és kenusportnak. A város melletti színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998, 2006, 2011 és 2019 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot.
Szegedi Tudományegyetem Vívóklub (SZTEV)
2003 óta minden évben kiosztják a Szeged Sportolója és a Szeged Sportjáért díjakat.
Nemcsak hogy nagy múltra tekint vissza, de sok stílus irányzatot képviselő, jelentős mennyiségű küzdősport, illetve harcművészeti klubja is van Szegednek, ami komoly tömeget mozgat meg hétről-hétre.
Szeged élvonalbeli labdarúgócsapatai közé tartozott a Szegedi AK, Szegedi VSE, a Szegedi EAC, a Szegedi Honvéd SE, a Szegedi Dózsa és a Szeged LC. Manapság a város csapata a Szeged 2011, a SZEOL és a Szegedi VSE.
A város legsikeresebb tekecsapata a világ élvonalához tartozó Zengő Alföld Szegedi TE.
Média
Televízió
Szeged TV Archiválva 2009. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Híres szegediek

Babits Mihály (1883–1941) költő, író. A Vitéz utca 16.-ban lakott (1906–1908).
Csikós Nagy Béla (1915–2005) közgazdász, akadémikus
Dankó Pista (1858–1903) cigány származású magyar nótaszerző
Dugonics András (1740–1818) az első magyar regény írója, a magyar matematikai nyelv megalkotója
Dusev-Janics Natasa (1982–) olimpiai bajnok kajakozó
Erdélyi Mihály (1895–1979) színész, színházigazgató, színpadi szerző, rendező és balettmester
Klebelsberg Kuno (1875–1932) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter
Kristó Gyula (1939–2004) történész, akadémikus, egyetemi tanár, a magyar honfoglalás- és Árpád-kor kutatója
Lang Györgyi (1957–2023) magyar énekesnő, műsorvezető, színésznő, a Pa-dö-dő együttes tagja
Lőw Immánuel (1854-1944) zsidó hittudós, főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író
Mentes József (1925–1996) Jászai Mari- és Aase-díjas magyar színész, érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.
Mikszáth Kálmán (1847–1910) újságíró évekig Szegeden élt. Több novellája témáját innen merítette.
Nagy Bandó András (1947–) humorista, előadóművész
Matkovics Béla (1927–1998) orvos, biológus, egyetemi tanár
Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas biokémikus
Tömörkény István (1866–1917) magyar író, múzeum- és könyvtárigazgató
Szeged az irodalomban
Szeged az egyik leggyakoribb (az utcanevek vagy más jellegzetességek alapján sokszor nevesítés nélkül is felismerhető) helyszín Tömörkény István és Móra Ferenc írásaiban.
Szeged a címadója és ihletője Móra Ferenc A szegény Szeged című publicisztikájának.
Szeged az egyik leggyakoribb helyszín Temesi Ferenc regényeiben és kisebb írásaiban, különös tekintettel a Por c. szótárregényre; az író a várost rendszerint Porlód néven emlegeti.
Szeged az egyik legfőbb helyszín a szegedi születésű Gabriel Reese Max c. regényében.
A 19. századi Szegeden játszódik Darvasi László Virágzabálók című, Rotary irodalmi díjas regénye
Szeged a helyszíne Szilasi László A harmadik híd c. regényének, amelyért a szerző Mészöly Miklós díjat kapott.
Az 1970-es évek közepén Szegeden játszódik Trenka Csaba Gábor Érinthetetlenek I-II. c. regénye.
Bene Zoltán több művében kiemelkedő fontosságú Szeged: Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai című betyárpikareszkje a városban és környékén játszódik, a török hódoltság idejének Szegedje a Farkascseresznye című regényének a helyszíne, a Hollók gyomra című regényében is központi szerepet kap. Az Áramszünetben pedig (Nagy Koppány Zsolt szavaival): „a szegedi azonosságtudatnak, a szegedi lokálpatriotizmusnak olyan gyönyörű megnyilvánulásaira bukkanhatunk, amilyenekkel ritkán találkozik az olvasó.”.
Források
↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
↑ Veress: Veress D. Csaba: A szegedi vár. (hely nélkül): Zrínyi. 1986. ISBN 963 326 341 7
További információk
Apró Ferenc: Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje, Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2002, ISBN 963-9087-28-9
Fári Irén–Kőhegyi Mihály–Szalontai Csaba 2001: Reizner János és Hampel József levelezése. MFMÉ – Studia Archaeologica VII, 393–439.
Reizner János 1891: Magyar pogánykori sírleletek – Szeged-királyhalmi és bojárhalmi lelet. Archaeologiai Értesítő 11/ 2, 97-114.
A Nemzeti Emlékcsarnok Archiválva 2010. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Blazovich László: Szeged rövid története.
VisitSzeged – Turisztikai információs portál
Kaynak: Wikipedia – Szeged · CC BY-SA 4.0
Tarihçe
Szeged ismi ilk olarak 1183 yılında III. Béla döneminde bir belgede yer almaktadır. Moğolların Avrupa'yı istilası sırasında tahrip edilen şehir daha sonra tekrar inşa edildi. I. Louis döneminde Güney Macaristan'ın en önemli şehri olan Szeged'in, Osmanlı ordularının yaklaşmasıyla stratejik önemi de arttı. 1526 yılında Osmanlı ordularınca kuşatılan şehir 1543 yılında kesin olarak ele geçirildi ve Budin Eyaleti'nin sancağı oldu. 1596 yılından itibaren Eğri Eyaleti'nin sancağı olan Szeged, 1686 yılına kadar Osmanlı hakimiyetinde kaldı.
1919 yılında Macar-Rumen Savaşı sırasında Rumen ordusu tarafından işgal edildi. 1920'lerde Szeged'deki Yahudi nüfusu arttı ve doruk noktasına ulaştı.
Szeged, II. Dünya Savaşı sırasında ağır yıkım yaşadı. Kentin 6000 nüfuslu sakini, Yahudi vatandaşları gettolara hapsedildi, daha sonra ölüm kamplarına götürüldü ve öldürüldü. Sovyet Ordusu 1944 yılının sonlarında kenti işgal etti.
Komünist dönemde Szeged, hafif sanayi ve gıda sanayi merkezi haline geldi. 1965 yılında kent yakınlarında petrol bulundu; Alan, artık ülkenin petrol talebinin %67'sini karşılamaktadır.
1962 yılında, Szeged, Csongrád ilçesine bağlı oldu. Bugün Szeged, önemli bir üniversite kenti ve popüler bir turistik yeridir.
Kaynak: Wikipedia – Szeged · CC BY-SA 4.0
Etymology
It is possible that the name Szeged is a mutated and truncated form of the final syllables of Partiscum, the name of a Roman colony founded in the 2nd century, on or near the site of modern Szeged. In Latin language contexts, Partiscum has long been assumed to be synonymous with Szeged. The Latin name is also the basis of the city's Greek name Παρτίσκον Partiskon.
However, Szeged might instead have originated (or been influenced by) an old Hungarian word for "corner" (szeg), pointing to the turn of the river Tisza that flows through the city. Others say it derives from the Hungarian word sziget which means "island". Others still contend that szeg means "dark blond" (sötétszőkés) – a reference to the color of the water where the rivers Tisza and Maros merge.
Szeged has a variety of names in languages other than Hungarian. These are usually formed by the addition of a suffix -in to the Hungarian name: Romanian: Seghedin; German: Szegedin or Segedin; Serbo-Croatian: Segedin/Сегедин; Italian: Seghedino; Latvian: Segeda; Lithuanian: Segedas; Polish: Segedyn; Slovak and Czech: Segedín; Turkish: Segedin.
History

Szeged and its area have been inhabited since ancient times. Ptolemy mentions the oldest known name of the city: Partiscum (Ancient Greek: Πάρτισκον). It is possible that Attila, king of the Huns had his seat somewhere in this area. The name Szeged was first mentioned in 1183, in a document of King Béla III.
In the second century AD, there was a Roman trading post established on an island in the Tisza, and the foundations of the Szeged castle suggest that the structure may have been built over an even earlier fort. Today only one corner of the castle still remains standing.
During the Mongol invasion, the town was destroyed and its inhabitants fled to the nearby swamps, but they soon returned and rebuilt their town. In the 14th century, during the reign of Louis the Great, Szeged became the most important town of Southern Hungary, and – as the Ottoman military frontier got closer to Hungary – the strategic importance of Szeged grew. King Sigismund of Luxembourg had a city wall built. Szeged was raised to free royal town status in 1498.
Szeged was first pillaged by the Ottoman Army on 28 September 1526, but was occupied only in 1543, and became an administrative centre of the Ottoman Empire (see Ottoman Hungary) during the reign of Suleiman the Magnificent. The town was a sanjak centre first in Budin Eyaleti (1543–1596), after in Eğri Eyaleti. The town was taken from Ottoman rule on 23 October 1686, and regained the free royal town status in 1715. In 1719, Szeged received its coat of arms (still used today) from Charles III. During the next several years, Szeged grew and prospered. Piarist monks arrived in Szeged in 1719 and opened a new grammar school in 1721. Szeged also held scientific lectures and theatrical plays. These years brought not only prosperity but also enlightenment. Between 1728 and 1744, witch trials were frequent in the town, with the Szeged witch trials of 1728–29 perhaps being the largest. The witch trials were instigated by the authorities, who decided on this measure to remove the problem of the public complaints about the drought and its consequences of famine and epidemics by laying the responsibility on people among them, which had fraternized with the Devil. In 1720, the ethnic Hungarian population of the town numbered about 13000 to 16000, while the number of the Serb inhabitants was 1300.
Geography
Szeged is situated near the southern border of Hungary, just to the south of the mouth of the Maros River, on both banks of the Tisza River, nearly in the centre of the Carpathian Basin. The Hungarian frontier with Serbia is just outside the town.
Climate
Szeged's climate is transitional between humid subtropical (Köppen Cfa) and humid continental (Köppen Dfa), with cold winters, hot summers, and fairly low precipitation. Due to the high hours of sunlight reported annually, Szeged is often called City of Sunshine (Napfény városa). On 23 July 2022, a maximum temperature of 40.1 °C (104.2 °F) was registered in Szeged.
Education

The city of Szeged has 62 kindergartens, 32 elementary schools and 18 high schools. The two most prominent high schools (Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium and Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium) are in the top fifteen in the country.
Szeged is the higher education centre of the Southern Great Plain and has built quite a reputation for itself. Thousands of students study here, many of whom are foreigners. The University of Szeged is according to the number of students the second largest and the 4th oldest university of Hungary being established in 1581. Ranked as the top university of the country on Academic Ranking of World Universities – 2005, and in the top 100 in Europe, it offers several programs on different fields of study.
The Biological Research Centre of the Hungarian Academy of Sciences, which was built with the help of UNESCO funds, has been a source of research. Scientists at this laboratory were first in the world to produce artificial heredity material in the year 2000. The building has served as a home to many conferences.
The Szent-Györgyi Albert Agóra is a cultural scientific centre of Szeged which gives home to laboratories of the Biological Research Centre and to exhibitions of the John von Neumann Computer Society especially their IT historical exposition.
In 2018, the new scientific institution, the ELI Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) opened in Szeged establishing a unique facility which provides light sources within an extremely broad frequency range in the form of ultrashort pulses with high repetition rate which is needed for different kinds of physical experiments especially in the field of attosecond physics.
It is also one of the main options for medical students who come from all around Europe to study Medicine in their recognized international campus.
Economy

Szeged is one of the centres of food industry in Hungary, especially known for its paprika and companies like Pick Szeged, Sole-Mizo, Bonafarm etc. Moreover, BYD Auto announced plans to begin manufacturing cars in Szeged by the second quarter of 2026.
Other notable companies having their headquarters in Szeged are AMSY International, RRE – Szeged, Optiwella, Generál Printing House, RotaPack, Sanex Pro, Agroplanta, Karotin, Florin, Quadrotex and Szeplast. Others, like ContiTech, Duna-Dráva Cement, Szatmári Malom and Europe Match, are not based in the city, but have production facilities there.
The Hangár Expo and Conference Centre provides space for international exhibitions and conferences.
Transport
Szeged is the most important transportation hub in the Southern Great Plain. Two motorways, M5 and M43, lie along the city border. Through the M5 Motorway Szeged is connected to Kecskemét, Kiskunfélegyháza and Budapest to the north and to Subotica, Novi Sad and Belgrade in Serbia to the south. The M43 Motorway – which splits from the M5 Motorway near Szeged – connects the city via Makó to Arad and Timișoara in Romania. In addition, there are other roads running from the city to Makó and Nagylak (main road 43), to Röszke (main road 5), to Kiskunfélegyháza (main road 5), to Ásotthalom and Baja (main road 55) and to Hódmezővásárhely, Orosháza and Békéscsaba (main road 47).
The Budapest-Szeged-rail line is an important rail connection, as well as the railway lines 121 (to Makó), 135 (to Hódmezővásárhely), 136 (to Röszke) and 140 (to Kiskunfélegyháza).
A tram-train system was constructed and inaugurated in November 2021, connecting Szeged with the neighbouring Hódmezővásárhely, thus creating the second most populous urban agglomeration in the country, after the capital. There was a proposal for its extension, even through the Serbian border, to Subotica.
The city is also a common stop for national and international long-distance buses.
Airport
Szeged Airport is the international airport of Szeged.
Public transport
Public transport in Szeged is provided by Szeged Transport Ltd. (Hungarian: Szegedi Közlekdési Társaság or SZKT), owned by the municipal government, and Volánbusz, owned by the national government. Forming the backbone of SZKT's network are 5 tram lines and 6 trolleybus lines, which are supplemented by 38 bus lines. Hungarian State Railways operates regional and intercity trains, as well as international trains to Subotica.
Sport
Handball
The most popular sport in the city is handball. The city has one well-known club the 2013–14 EHF Cup-winner SC Pick Szeged playing in the Nemzeti Bajnokság I. They play at the Pick Aréna, opened in 2021.
Association football
The second most popular sport is football in the city. Szeged had several clubs playing in the top level Hungarian league, the Nemzeti Bajnokság I. These are Szegedi AK, Szegedi Honvéd SE. The only currently operating club, Szeged 2011 play in the Nemzeti Bajnokság II.
Szeged 2011, currently competing in the 2018–19 Nemzeti Bajnokság III
Szegedi Egységes Oktatási Labdarúgó SC, currently competing in the 2018–19 Nemzeti Bajnokság III
Szegedi VSE, currently competing in the Csongrád county championship
Speedway
Motorcycle speedway has had a long association with the city. The first track was at the SZEAC athletics stadium (also known as the Felső Tisza-parti Stadion or Városi stadion), which was located where the Pick Aréna is today. The venue hosted finals of the Hungarian Individual Speedway Championship.
From 1978, the Volán speedway club moved to a new track built on Napos út at Béke telepi. This venue held important events, including qualifying rounds of the Speedway World Championship in 1983 and 1984 and a qualifying round of the Speedway World Team Cup in 1988 and 1990. The track closed, partly because of noise issues in a residential area, resulting in the speedway moving out of the city, 25 kilometres west, near to Mórahalom (46°10′14″N 19°54′49″E).
Basketball
The city has a basketball team, Szedeák, which completes in the Nemzeti Bajnokság I/A, part of FIBA Europe.
Politics
The current mayor of Szeged is László Botka (Association for Szeged).
The local Municipal Assembly, elected at the 2024 local government elections, is made up of 28 members (1 Mayor, 19 Individual constituencies MEPs and 8 Compensation List MEPs) divided into political parties and alliances:
Media

The city offers a wide range of media – television and radio stations, and print and online newspapers.
Kaynak: Wikipedia – Szeged · CC BY-SA 4.0
