Székesfehérvár
Székesfehérvár, megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, továbbá a Székesfehérvári egyházmegye székvárosa.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Székesfehérvár, megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, továbbá a Székesfehérvári egyházmegye székvárosa. Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a Sárréten, kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely és koronázóváros. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye nemzetközi hírű barokk óvárosa. Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel. Magyarország kilencedik és a Dunántúl harmadik legnépesebb települése.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Székesfehérvár, megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, továbbá a Székesfehérvári egyházmegye székvárosa. Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a Sárréten, kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely és koronázóváros. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye nemzetközi hírű barokk óvárosa. Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel. Magyarország kilencedik és a Dunántúl harmadik legnépesebb települése.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Földrajzi helyzete
A város Budapest és a Balaton között félúton, négy kistáj: a Közép-Mezőföld, a Velencei-hegység délnyugati letörésének pereme, valamint a Móri-árok déli, mezőföld irányú nyílásánál, a Sörédi-hát találkozásánál helyezkedik el. Három hegység öleli körül: a Bakony nyugatról és északnyugatról, a Vértes északról, a Velencei-hegység keletről határolja. Ez utóbbi hegység része a város Öreghegy városrészének nevét adó hegy és az Aranybulla-emlékmű hegycsúcsa, a Csúcsos-hegy, más néven Noé-hegy, amely fontos történelmi helyszín. A Velencei-tó a várostól 10 kilométerre keletre található. Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebbrészt hegységi felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralják.
A város előnyös helyzetét elsősorban a Móri-árok adja, emellett a Dunántúlt nyugat-keleti irányban keresztező forgalomnak is fontos csomópontja. A város a Mezőföld „fővárosa”, ami legfőbb természeti adottságából (völgybejáratban fekszik) és közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.
Szárazrét és Szedreskert városrészek között folyik a Gaja-patak, mely a város mellett a Séddel közösen Sárvíz néven egyesülve folytatja útját a Duna felé, A Sárvíz a szabályozása előtt Magyarország nagy és hajózható folyói közé tartozott.
Élővilág, természetvédelem
Székesfehérvár területén a következő védett természeti területek találhatók:
Sóstó Természetvédelmi Terület: a sóstói terület Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában van. Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Mezőföld Tájegység). A Sóstó minden nap szabadon látogatható.
Aszal-völgy: a ritka növénytársulásoknak otthont adó terület a Natura 2000 hálózat része, 2015-ben kapott helyi védettséget.
Jancsár-völgy: a löszgyepi maradványok életközösségének és a tájkép esztétikai értékeinek megóvása céljából 2015-ben kapott helyi védettséget.
Története

A kezdetektől a római korig
Bizonyított, hogy a város területe már az újkőkorszakban (i. e. 5. évezred) is lakott volt. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton (Pelso) partjainál az Adria és Itália felé.
A középkori Székesfehérvár
A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten, amelyek egyike a mai belváros helyén emelkedett. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez volt az ország egyik első keresztény temploma. 1971-ben feltárt alapfalait fehér kövekből kirakott alakzat jelöli a mai székesegyház főbejárata előtt. A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt.
Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038), amely egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron — valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve — nem alapított püspökséget. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő igen tekintélyes társaskáptalan adta, amelynek tekintélye az esztergomi érsekség tekintélyével is vetekedett. Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 34 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron.
Szent István a várat is bővíttette és különleges jogokat adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát. Innentől Székesfehérvár fejlődése töretlen volt, hiszen itt volt az ország első és sokáig egyetlen hiteleshelye. Ezt a fejlődést a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, az úgynevezett fehérvári jog tetőzte be, ugyanis a kiváltság Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette.
A rendszerváltás után
Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyvárosok közé tartozott; az 1990-es években mintegy 4 milliárd dollár tőke áramlott a városba. Olyan cégek jelentek meg itt, mint az IBM, a Philips és a Ford. Fehérvár önkormányzatának adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2–2,5-szer nagyobbak.[forrás?]
Ez a fejlődési lendület napjainkban is tart, bár a kilencvenes évek legfontosabb gazdasági szereplői már nagyrészt lecserélődtek. Ma a legmeghatározóbb székesfehérvári cégek közé tartozik többek között a Milkát, a TUC-ot és a Győri Édest gyártó Mondélez, a JBL-termékeket jegyző Harman, a Videoton Holding, a Hanon Systems, az Arconic-Köfém, a Hydro Extrusion, a Denso, az Alföldi Tej és a Cerbona.
2010 körül a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében gazdasági visszaesés következett be Magyarország és a világ más városaihoz hasonlóan Székesfehérvár életében is, melyből a település viszonylag hamar ki tudott lábalni. A 2013-as Szent István-emlékév megrendezésével a város bizonyítani kívánta, hogy a stabil gazdasági potenciálra alapozva a kulturális fejlődést ismét sikerült megindítani.
Városrészei

3régen Vorosilovgrád és Velinszky László lakótelep
Önkormányzat és közigazgatás
Polgármesterek, elöljárók 1950 előtt
Haáder (Hadhalmi) Pál (1848.05.11-12.29)
Dr. Saára Gyula (1908.05.11–1918.11.18.)
Csitáry Gramanetz Emil (1931–1941. 05.07.)
ifj. Kerekes Lajos (1941.09.30 1944. 05. 31.)
Dr. Gáspár János (1945. április 30. – 1948. február 28.)
Tanácselnökök 1950-1990 között
Dr, Tilinger István (1956.12.14-1973.04.26.)
Polgármesterek a rendszerváltás óta
2010 nyarán Warvasovszky Tihamér az Állami Számvevőszék alelnöke lett, és összeférhetetlenségi szabályok értelmében le kellett mondania városvezető tisztségéről. A következő önkormányzati választás közeli időpontjára tekintette nem írtak ki időközi választást, hanem a távozó városvezető addigi alpolgármesterét, Viniczai Tibort jelölte ki utódjául.
Országgyűlési képviselők
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város két választókerülethez tartozott.
Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Székesfehérvár két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Fejér megyei 1. sz. és a Fejér megyei 2. sz.-hoz
Népessége
A 20. század második felétől Székesfehérvár lakossága viharos tempóban nőtt egészen 1990-ig. A népesség növekedése a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan az 1960-as években gyorsult fel. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 108 958-an. 1990től napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Székesfehérváron, mint 1980-ban. Budapesthez hasonlóan Székesfehérvárt is jelentősen érinti a szuburbanizáció, vagyis a városból az agglomerációba vándorlás. Ennek következtében a város agglomerációjába tartozó települések (például Úrhida, Szabadbattyán, Fehérvárcsurgó, Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Pátka stb.) népessége az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt. A szuburbanizáció a népesség csökkenésének fő oka.
Székesfehérvár lakossága 2024. január 1-jén 96 024 fő volt. Székesfehérvár Fejér vármegye második legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma átlag 588,5 ember volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen: a 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak aránya 19 %, a 60 éven felülieké 24 % volt. A nemek aránya is kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1122 nő jut. 2017-ben a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 72, a nőké 78,9 év volt.
Székesfehérvár lakossága a 2022. október 1-én tartott népszámláláskor 95856 fő volt.[2] Fejér vármegye össznépességének 22,84 %-a élt itt. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/
Etnikai összetétel
A 2001-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 104 769 fő volt, ebből válaszadó 104 226volt, 101 826 fő magyarnak, míg 538 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 841 fő német, 80 fő román és 101 fő szlovák etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 100 570 fő volt, ebből válaszadók 89 536, közülük 85 469-en magyarnak vallották magukat. A magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, aminek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.
Gazdaság
Székesfehérvár modern gazdaságának kialakulása
Székesfehérvár modern iparának alapjait az 1930-as években vetették meg Csitáry G. Emil polgármestersége és Hóman Bálint országgyűlési képviselősége idején. Többek között ekkor alakult a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt (későbbi Videoton), a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt (később SZIM Köszörűgépgyár) és az Alumínium Félkész Árugyár Rt (mai Arconic-Köfém).
A város rendkívüli közlekedés-földrajzi helyzete mellett fejlett iparának is köszönhette, hogy a második világháborúban az ország egyik legpotenciálisabb célpontja lett a szőnyegbombázásoknak és a különböző hadműveleteknek. Fehérvárt a világégés után szinte a nulláról kellett újjáépíteni. A várostól az 1950-es években sok forrást elvontak Sztálinváros (1961 óta Dunaújváros) erőltetett nehézipari fejlesztéseire. A Kádár-korszakban azonban leállt A szocialista város nagyszabású építése, ezért végre Székesfehérvár is kaphatott több figyelmet. A városban ekkor virágzott fel ismét az ipar és a kultúra.
Székesfehérvár legendássá vált, országos jelentőségű gyárai:
Videoton (elektronikai és hadiipar – televíziók, rádiók, más híradástechnikai eszközök);
Köfém (vagyis Könnyűfémmű – alumíniumfeldolgozás).
A Videoton által Székesfehérvár Magyarország elektronikai központja lett. Az Általános Mechanikai Gépgyár megvásárlásával az Ikarus a világ egyik vezető autóbuszgyártójává vált. A Köfém által pedig a mai napig Székesfehérvár a hazai alumíniumipar fellegvára.
„A magyar Szilícium-völgy”
A rendszerváltás után a magyar városok gazdasága sorra omlott össze. Ez nem volt másként Székesfehérvárral sem. De a város korán felismerte, hogy a problémára gyorsan kell reagálni: Fehérvárott már a kilencvenes évek elején megjelentek az első multinacionális vállalatok és a város megkezdte a modern ipari parkok létesítését. Ekkor az országos médiában különféle melléknevek kezdtek terjedni a városról: „a kilencvenes évek sikervárosa”, „az ország egyik legjelentősebb ipari központja”, „a magyar Szilícium-völgy”.
Egészségügy
Háziorvosi ellátás
Székesfehérvár területe 38 felnőtt és 22 gyermek háziorvosi körzetre van beosztva.
Kórház
Az 1901-ben alapított Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház a Dunántúl legnagyobb kórháza, az egyik legrégibb modern kórház Magyarországon. Dolgozói összlétszáma 2010-ben 2796 fő volt, a betegágyak száma 1616. A kórház regionális szempontból több mint 1 millió 100 ezer beteget lát el olyan szakterületeken, mint a hematológia, gasztroenterológia és intenzív újszülött-ellátás, de teljes körű ellátást „csupán” mintegy 270 ezer ember kap. Azonban a 430 ezer lakosú megye teljes népességének a legtöbb szakterület rendelkezésre áll.
A Szent György Kórház 2015-ben új műtőblokkal bővült. A kórház új, több mint 6100 négyzetméteres belgyógyászati épülettömbjét 2025 májusában adták át. Az épületben a pulmonológiai, onkológiai és infektológiai osztály, valamint a hozzájuk kapcsolódó ambulanciák és gondozók kaptak helyet, összesen 112 ággyal.
A Szent György Kórház körülbelül 47 ezer fekvőbeteget lát el éves szinten, szakambulanciáin, rendelőintézeteiben és gondozóiban pedig mintegy 2 millió orvos–beteg találkozás történik évente.
Közlekedés
A város a Dunántúl egyik fő közlekedési csomópontja.
Közösségi közlekedés
Fehérvárnak nyolc irányba van vasúti kapcsolata. Öt vasúti fővonal érinti: a 20-as Veszprém–Szombathely felé, a 29-es Balatonfüred és Tapolca felé, a 30a Budapest, a 30-as vonal a Dél-Balaton valamint Nagykanizsa, a 44-es vonal Pusztaszabolcs felé teremt kapcsolatot. Ezeken felül három mellékvonal a következő településeket köti össze Fehérvárral: Komárom (5), Bicske (6), valamint Sárbogárd (45). A Bicske–Székesfehérvár-vasútvonalon nincsen személyforgalom. Teherszállítás a külvárosban található Alcoa és Köfém gyárakig folyik.
A jövőben a jelenleg a Belváros nyugati felén, a Piac téren lévő autóbusz-pályaudvar várhatóan a vasútállomás mellé költözik.
Székesfehérvárhoz tartozó állomások és megállóhelyek:
Kisfalud megállóhely (volt Pákozd állomás)
A helyi közösségi közlekedés lefedi az összes főbb útvonalat, kiszolgálva a város ipari parkjait is. A szolgáltatást a helyközi tömegközlekedésért is felelős MÁV Személyszállítási Zrt. biztosítja.
Közúti közlekedés
Érinti a város területét az M7-es autópálya és a 7-es főút (Budapest, illetve a Balaton és Zágráb irányába); itt indul a 8-as Veszprémen és Körmenden át Graz irányába, a 81-es főút Győr felé, a 62-es főút Dunaújváros felé, a 63-as főút Szekszárd és a 811-es főút Bicske irányába.
Az alsóbbrendű utak közül Székesfehérvár területén ágazik ki a régi 8-as (ma 801-es számozást viselő) főútból a 8202-es út Iszkaszentgyörgy és Kincsesbánya felé, a 7-es főút keleti bevezető szakaszából, Kisfalud előtt a 8116-os út Pákozdon át Kápolnásnyékig, az északi elkerülőből a 8123-as út Zámoly, Csákvár és Oroszlány felé, továbbá a 82 301-es út (ugyancsak a 801-es útból) Moha felé. Úrhidára a 7201-es út vezet, ez a 7-es főút régi, ma már önkormányzati útnak minősülő Rádió-telepi szakaszából ágazik ki.
Oktatás

Felsőfokú tanintézmények
A városban a felsőoktatásnak nagy múltja nincsen, hiszen a közeli főváros elszívó ereje mindig is éreztette hatását ebből a szempontból. Székesfehérvár a közoktatási szektorban ellenben hazánk egyik legjelentősebb iskolavárosa, több tucat intézményének köszönhetően vonzáskörzete a régió határain is átível. Székesfehérvár jelenlegi jelentősebb felsőoktatási intézményei és képzési helyei az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara, a Kodolányi János Egyetem Székesfehérvári Oktatási Központja, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa.
Múzeumok
Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Középkori Romkertben találhatóak az Árpád-kori koronázó bazilika maradványai, Szent István király szarkofágja, valamint a 15 magyar király (köztük I. István) egyelőre még azonosítatlan földi maradványait őrző osszárium is. A romkert hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé emelkedett, mint Magyarország kiemelkedően fontos történelmi emlékhelye.
Helyi média

Szent István Városa – ingyenes egyházmegyei hetilap
Turizmus

Látnivalók
Püspöki palota (18. század vége, copf stílus) [4], könyvtárában ritka könyveket őriznek
Árpád-kori királysírok (például III. Béla) a romkertben
Országalma Ohmann Béla alkotása, a gömbön a következő felirat olvasható:
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
Püspöki székesegyház (a középkori Szent Péter plébániatemplom helyén)
Toronyóra Múzeum (a székesegyház északi tornyában)
Szent Anna-kápolna (gótikus), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
Kálmáncsehi Domokos (Kálmáncsai Domonkos) szobra (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
Ferences templom és rendház (Szent Imre-templom, „Barátok temploma”: az egykori királyi palota – így a hagyomány szerint Imre herceg születése – helyén áll)
Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba (az egykori ferences rendházban)
Tízes huszárok emlékműve (Pátzay Pál szobra)
Második világháborús emlékmű (Lugossy Mária alkotása)
Ciszterci templom és rendház (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók
Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása)
Városi Képtár – Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.)
Hiemer-ház, benne a Hetedhét Játékmúzeummal
Palotavárosi skanzen, benne az ortodox Keresztelő Szent Iván-templom
A Rózsaliget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
Rácbánya park (gránit kúppal, valamint az egykor bányaként működő terület újraformált természeti értékével lehet gazdagabb az ide látogató)
Műemlékek
Székesfehérvár műemlékekben az egyik leggazdagabb város Magyarországon. Műemlékeinek többsége a belvárosban található, melyek közül a legjelentősebbek:
Sport

Egyesületek
Székesfehérvári Curling Egylet Szinkronkorcsolya Szakosztály (szinkronkorcsolya)
Cunder Tömegsport és Utánpótlás Kézisuli Egyesület (kézilabda)
Létesítmények
The First Field (egykori MÁV Előre Stadion)
Bregyó közi Regionális Atlétikai Centrum
Vodafone Sportcsarnok (volt ARÉV Sportcsarnok)
VOK (Videoton Oktatási Központ) sportcsarnok
Testvérvárosi kapcsolatok
Székesfehérvár 2026. szeptemberi állapot szerint 25 aktív testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik. További 5 várossal megszüntette vagy szünetelteti kapcsolatait.
Aktív testvérvárosi kapcsolatok
Székesfehérvár testvérvárosai a következők (a testvérvárossá válás sorrendjében, a kapcsolatok hivatalossá tételének évével):
Birmingham, Amerikai Egyesült Államok (1997)
Érdekességek
Az Alba Regia nevet, a város középkori latin nevét viseli egy 2001-ben felfedezett kisbolygó. A kisbolygó egyik felfedezője, Fűrész Gábor fehérvári származású. További 3 kisbolygó pedig három Fehérvárhoz kötődő személyről kapta a nevét: Terkán Lajosról, Ybl Miklósról és Hajmási Józsefről.
Magyarországon itt újították föl a legtöbb panelházat az úgynevezett panelprogram keretén belül a 2000-es években, ezzel a város panelépületeinek csaknem 100%-a felújításra került.
2011. augusztus 20-án, 14 órakor avatták fel a város első rovásírásos helységnévtábláját az Új Csóri úton.
A városban található Bory-vár bekerült a Guinness-rekordok könyvébe mint a világ legnagyobb építménye, mely egyetlen ember alkotása.
Székesfehérvárról nevezték el Magyarország legnagyobb Duna-tengerjáró hajóját, melyet 1964-ben bocsátottak vízre. A hajó Magyarország tengeri kereskedelmi flottájának büszkesége volt. Több évtizedes üzem után selejtezték és szétbontották.
Források
Csuthy Zsigmond 1863: Székes-fehérvár fénykora romjaiban. Nemzeti Képesujság 1863, 8, 10.
Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 304.
[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/096/pc009605.html#8 A Pallas nagy lexikona
Marschall Rafael: Székesfehérvári Kalauz 1930, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 2001, ISBN 963-85423-9-X
Wathay Ferenc 1957: Székesfejérvár veszésérül való história. István Király Múzeum Közleményei. Székesfehérvár.
További információk
Székesfehérvár megyei jogú város hivatalos honlapja (magyar, angol, német)
Székesfehérvár legfrissebb hírei – Információs Portál
Székesfehérvár utcaszintű térképe (utcakereso.hu)
Székesfehérvár.lapozz.hu – linkgyűjtemény
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar honlapja
Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke, Gorsium, Ma Kiadó, Szfvár, 1997. – A város történetének tömör összefoglalása mellett a város látnivalóit írja le részletesen
Az Aba-Novák dosszié. Szöveggyűjtemény Aba-Novák Vilmos és Székesfehérvár kapcsolatáról; szerk. L. Simon László; Városi Levéltár és Kutatóintézet–Ráció, Székesfehérvár–Budapest, 2021
Kaynak: Wikipedia – Székesfehérvár · CC BY-SA 4.0
İsmin etimolojisi
İstolni Belgrad adı, “sandalyeli/tahtlı beyaz kale” anlamına gelmektedir ve diğer dillere çevirileri: (Latin: Alba Regia, Sırpça: Stolni Beograd, Slovakça:Stolicný Belehrad, Çek: Stolicný Belehrad, Hırvatça:Stolni Biograd, Lehçe: Białogród Królewski).
(“koltuk” ya da “taht” anlamına gelen) szék kelimesi şehrin Macar Krallığı'nın başlangıç yüzyıllarındaki önemli rolü ile ilgilidir: szekhely bir kraliyet ikametgâhı, merkez anlamına gelmektedir. Kutsal Krallık Doktrini'nden doğan zorunluluğa gore ilk Macar kralları burada taç giydi ve buraya gömüldü.
Tarih

Macar öncesi dönem
Şehirde yerleşim, milattan once 5. yüzyıla kadar uzanmaktadır. Roma döneminde yerleşim yerleri Gorsium ya da Herculia olarak adlandırılmıştı. Yaklaşık 5. yüzyılda Slav kabileler bölgeye geldiler ve bölge, büyük Moravian dönemi boyunca bir merkez haline gelerek, Belehrad ya da Belegrad olarak adlandırıldı. Orta Çağ'daki Latin adı Alba Regialis/Alba Regia'ydı. Şehir, Balaton Gölü ve Velencei Gölü arasındaki önemli bir kavşak noktasıydı ve buradan geçen birkaç ticaret yolu Balkanlara ve İtalya'ya, Buda ve Viyana'ya gidiyordu (Bugün şehir yediden fazla demiryolunun kesiştiği bir merkezdir).
Erken Macar dönemi
Macar şehri 972'de Prens Geza tarafından Gaja ve Sarviz bataklıklarının fundalıklarının üzerindeki dört ada üzerinde kuruldu. Ayrıca bir de taş kale inşa ettirdi. Szekesfehervar'dan ilk defa 1009'da Veszprem Piskoposluğu Alba Civitas olarak bahsetmiştir.
Yaygın inanışın aksine, Geza'nın oğlu Aziz Stephen burada taç giymedi çünkü bazilika onun ölümünden bir yıl sonra ancak 1039'da tamamlanabilmişti. Stephen yönetim haklarını yerleşim yerine verdi, şehri destekleyici bir duvar ile çevirdi, bir okul ile yüksek öğrenim merkezi inşa ettirdi ve bazilikanın inşası onun yönetimindeyken başladı (1003-1038 yılları arasında inşa edilmişti.) Yerleşim yerinin o zamanki yaklaşık nüfusu 3500 kişiydi ve şehir yüzlerce yıl kraliyet merkezi olarak kaldı. Szekesfehervar'da 43 kral taç giydi (sonuncusu 1526'da) ve buraya 15 kral gömüldü (sonuncusu 1540).
12. yüzyılda şehir refaha kavuştu, kiliseler, manastırlar ve evler inşa edildi. Burası Kutsal Toprak yolu üzerindeki önemli bir istasyondu. 2. Andrew Altın Boğa'yı burada 1222'de ilan etti. Boğa'da soyluların hakları ve kralın görevleri de yer aldı ve bu, 1848'e kadar Macar Anayasası'nın temellerini teşkil etti. Sıklıkla ondan sadece yedi yıl once ilan edilen İngilizlerin Magna Carta'sı ile karşılaştırılır.
Gezilip görülecek yerler
Tarihi binaların (Barok, Klasik) olduğu binalar
Aziz Stephen Katedrali (Aziz Stephen ve 3. Bela'nın da içinde bulunduğu birkaç Orta Çağ kralının mezar yeri)
Aziz Anna Şapeli (Gotik, 1470 dolaylarında inşa edildi.)
Aziz Stephen tarafından kurulan Orta Çağ kilisesinin kalıntıları
Sırp skanzen (12 sazdan yapılma işçi evi ve 1990'da Avrupa Nostra ödülü kazanmış bir Bizans tarzı kilise)
Altın Boğa anıtı (Altın Boğa Kral 2. Andrew tarafından burada ilan edilen önemli bir fermandır. Anıt 1972'de dikilmiştir.)
Globus cruciger (Hristiyan alemine özgü, bulunulan yerin bir Hristiyan mülkü olduğunu belirten işaret. Şekil olarak benzese de her ülkede değişiklik gösterir.)
György Varkoch'un kapının önünde öldüğü sanılan yerde dikilmiş olan anıtı.
Kaynak: Wikipedia – Székesfehérvár · CC BY-SA 4.0
History
Pre-Hungarian
The place has been inhabited since the 5th century BCE. In Roman times, the settlements were called Gorsium and Herculia. After the Migration Period Fejér County was the part of the Avar Khaganate, while the Slavic and Great Moravian presence is disputed. (There is no source for the name of the place before the late 10th century.) In the Middle Ages its Latin name was Alba Regalis/Alba Regia. The town was an important traffic junction between Lake Balaton and Lake Velence, several trade routes led from here to the Balkans and Italy, and to Buda and Vienna. Today, the town is a junction of seven railroad lines.
Early Hungarian
Grand Prince Géza of the Árpád dynasty was the nominal overlord of all seven Magyar tribes but in reality ruled only part of the united territory. He aimed to integrate Hungary into Christian Western Europe by rebuilding the state according to the Western political and social models. Géza founded the Hungarian town in 972 on four moorland islands between the Gaja stream and its tributary, the Sárvíz, one of the most important Hungarian tributaries of the Danube. He also had a small stone castle built. Székesfehérvár was first mentioned in a document by the Bishopric of Veszprém, 1009, as Alba Civitas.
István I, Grand Prince of the Hungarians, granted town rights to the settlement, surrounded the town with a plank wall, and founded a school and a monastery. Under his rule the construction of the Romanesque Székesfehérvár Basilica began (it was built between 1003 and 1038). The settlement had about 3,500 inhabitants at this time and was the royal seat for hundreds of years. 43 kings were crowned in Székesfehérvár (the last one in 1526) and 15 kings were buried here (the last one in 1540), including King St. Stephen I, Hungary's first monarch. In the past few decades, archaeologists have excavated medieval ruins, including those of the Romanesque basilica and the mausoleum of King István I; they can now be visited.
Culture
Architecture
Historical centre (Baroque, Classical) buildings
St Stephen Cathedral and ruins of Székesfehérvár Basilica (one of the largest basilicas in medieval Europe), where the Diets were held and the crown jewels kept, seat for the coronation of the Hungarian monarch and location of royal burials and memorials.
St Anna Chapel (Gothic, built around 1470)
"Ruin Garden": Ruins of medieval church founded by St Stephen
Zichy Palace (Zopf style manor house, 1781)
Serbian Quarter (12 thatched peasant houses and a Byzantine-style church, won a Europa Nostra award in 1990)
Bory Castle (20th century). A fantastic castle-like structure built by the sculptor Jenő Bory and his wife with their own hands.
Vörösmarty Theater, the oldest theater of the country
Statues and memorials
Golden Bull memorial. The Golden Bull was an important charter of King András II, it was released here; the memorial is from 1972.
Globus crucifer (a stone image of the royal symbol of power of the same name)
Statue of György Varkoch at the supposed site of his death at the gates (see above)
Museums and galleries
Black Eagle (Fekete Sas) Pharmacy Museum
Population
Roman Catholic - 53.8%. The city stands in the Roman Catholic Diocese of Székesfehérvár
Politics
The current mayor of Székesfehérvár is András Cser-Palkovics (Fidesz).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 21 members (1 Mayor, 14 Individual constituencies MEPs and 6 Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Economy

Transport
Székesfehérvár is an important hub for the Hungarian railway system (MÁV). Trains depart to the northern and southern coasts of Lake Balaton and towards the capital. The city is also reachable by regional buses from other major national destinations. There are numerous local buslines operating 7 days a week, operated by the company that also operates the regional buses in the region, KNYKK Zrt. (Közép-Nyugat Magyarországi Közlekedési Központ).
Sport
Alba Regia Sportcsarnok is an indoor stadium in the city. It hosts a number of sport clubs from amateur to professional level, with 2017 Hungarian basketball championship winner Alba Fehérvár being its most notable tenant.
Kaynak: Wikipedia – Székesfehérvár · CC BY-SA 4.0
