Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
Kiss Lajos szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással, a kor dokumentumaiból a Zolnic és a Zounuc személyneveket emeli ki mint lehetséges forrást. Ezek a személynevek a magyar szó főnév származékai lehetnek ’szószóló’, ’követ’ jelentéssel (hasonlóan a Fegyvernek helynév keletkezéséhez). Mások az Erdélyből idáig vezető kora középkori sószállító útvonal miatt a szláv ’só’ (szol) szóból származtatják a nevét.
Fekvése, természeti adottságai
Szolnok az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re, a Tisza két partján, annak Szolnoki-árterében, a Zagyva torkolatánál helyezkedik el, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyék határán. Éghajlata nedves kontinentális; a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon a legmagasabb a napsütéses órák száma; az átlagos csapadékmennyiség 480–500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza és a Holt-Zagyva is bővelkedik természeti értékekben.
Vizei

Ahogyan Egyiptom létét a Nílusnak, úgy Szolnok a Tiszának (és a Zagyvának) köszönheti. A Tisza és Zagyva találkozásánál épült város eredeti magja valahol a két folyó által körbezárt V alakú területen volt. A Zagyva szabályozása előtt a „V” északi része is viszonylag elzárt, mocsaras terület lehetett. A Tisza egyszerre jelentett megélheti forrást, közlekedési útvonalat és védelmet az ott lakóknak. A mai Tiszaligetre Szandaszőlős felől Szolnokra vezető „Százlábú” eredetileg a Tisza egyik korábban elhagyott medre felett ível át. Ha megnézzük az első katonai felmérés során készült térképet, akkor látható, hogy a folyószabályozás előtt az élő Tiszától ma délre található Alcsi-sziget eredetileg a Tisza egyik félszigete volt, és a keletről, valamint délről északnyugatra haladó utak kénytelenek voltak a mai Szandaszőlősnél délről megkerülni a mai Holt-Tiszát. A folyószabályozást követően ez az ág kikerült az „élő” Tiszából; ma kedvelt kajakos-, kenus- és horgászóhely.
A felszíni vizek mellett a mélyben forró artézi vizekre is találtak, amelyek táplálják a Tisza Szálló és a Tiszaliget fürdőit, valamint a város több pontján ivóvizet is szolgáltatnak a lakosság számára.
Földtörténete

Szolnok legmagasabb pontja, a Beke Pál halma 101,3 m, Szandaszőlős külterületén található. Szandaszőlős alatt, mélyfúrások tanúsága szerint megközelítően 2 km mélységben helyezkedik el a medencealjzat. A terület alatti kéreg az európai táblából származik, kristályos, feltételezhetően kambrium előtti (mintegy 1 milliárd éves) keletkezési idejű. Legidősebb kőzetei a mecseki hasonló korú, de a felszínen levő kőzetekkel rokon képződmények. Későbbi korok emlékeként északkelet–délnyugati csapásirányban a mélyfúrások megtalálták a triász-jura korú mészköveket is a mélyben. A kréta és az idősebb harmadidőszak vulkanikus maradványokat és flis üledékeket hagyott maga után. Az idősebb harmadidőszakban Szolnok alatt újra flis üledékek, majd a harmadidőszak fiatalabb szakaszában vastag vulkáni kőzetrétegek jöttek létre. A harmadidőszak végén a feltöltődő Pannon-tenger hagyta hátra több száz méter vastag üledékeit. Ezek az üledékek plasztikus mivoltuknál fogva mintegy ráborulnak az idősebb medencealjzat domborzatára. Ezt követően folyóvízi, ártéri, tavi üledékek rakódtak le. A lösz vastagsága legfeljebb egy-két méter. Végül folyami homokot fújt ki a szél, ami Szolnok legtöbb pontján a felszínen vagy kissé a felszín alatt több méter vastagságban megtalálható. A fúrások artézi vizet találtak mintegy 900 m mélységben; jelenleg egy kút működik Szandaszőlősön. Szintén ismert mélységi fúrásokból földgáz jelenléte a város alatti kőzetrétegekben.
Megafauna a Tisza partján
A paleolitikum utolsó szakaszában lerakódott folyami üledékekből hatalmas bölénykoponyák, alkalmanként mamutcsontok és más nagy emlősök maradványai kerültek elő a Tiszából. Gyakran kotróhálókban vagy egyszerű halászhálókban akadtak fenn, máskor a folyószabályozást kísérő munkálatoknál kerültek elő. A jégkorszak utolsó harmadában igazi szabadtéri „vadaspark” lehetett a mai Szolnok helyén, számos, mára kihalt nagy emlőssel, valamint olyan állatokkal, amelyek ma sokkal északabbra élnek (például jávorszarvas, rénszarvas).
Története

A késő paleolitikumtól a neolitikumig
A terület a paleolitikumtól kezdve lakott volt. Az első ismert telepesek facölöpökre fektetett állatbőrökből készült, illetve náddal borított ideiglenes sátrakban lakhattak, amit a fennmaradt cölöplyukak is bizonyítanak. Fő vadászzsákmányuk előbb a mamut és a rénszarvas, majd szarvas, őz és vaddisznó lehetett. Fennmaradtak kőeszközeik is, amik fehér tűzkőből készültek, mikrolit technikával.
A neolitikum korából gyakran maradtak fenn halászati eszközök maradványai, mint hálónehezékek, horgok, ami az akkori emberek megélhetésében a halászat fontosságát mutatja. Általában agyagból készültek, mint azok a rituális szobrocskák, amelyek isteneket, bikákat és stilizált női alakokat formálnak. Szandszőlősön rábukkantak egy neolitikumi közösségre, amelynek tagjai már állandó jelleggel megtelepedtek a területen.
A mezolitikum emberei már állandó településeken laktak. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak; rekonstruált házbelsőt a Damjanich János Múzeumban láthatunk. A házak nagyrészt fából voltak. Használták már a szekeret is, ennek makettje is megmaradt. A gabonatárolásra nagy méretű cseréphombárokat használtak.
A bronzkortól a késő vaskorig
A bronzkor idején új népcsoportok érkeztek a Kárpát-medencébe. A Szolnokhoz közeli Tószeg határában álló Kucorgó-halom vagy tell é. sz. 47° 06′ 01″, k. h. 20° 08′ 22″47.100377777778, 20.139386111111 helyén egy kiterjedt település állt; a házak anyagából vastag vályogrétegek halmozódtak fel. Az ekkori emberek lovat, disznót, juhot és szarvasmarhát tartottak és kagylót gyűjtögettek a folyóból. A leletek között bronzeszközök, kardok, szívkagyló-maradványok is előfordulnak, ami távolsági kereskedelem meglétére utal.
A rómaiak nem tudtak katonai állásokat kialakítani az Alföld területén, ezért az ókorban szkíták, kelták, szarmaták éltek a területen. A leletek alapján a vaseszközök megmunkálását és azok használatát, illetve a fazekasmesterséget, valamint a korongozást a szkíták honosították meg Szolnok környékén.
Városrészek

Szolnok városrészei (zárójelben a 2001-es népszámlálás adatai szerepelnek):
Szandaszőlős
Szandaszőlős 1950 és 1963 között volt önálló község, ezt megelőzően és követően Szolnok része. Földrajzi fekvése: é. sz. 47° 07′ 29″, k. h. 20° 12′ 47″47.124852777778, 20.212988888889
Neolitikus, bronzkori telepek, rézkori, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, gepida, honfoglalás kori, 10–11. századi temetők; Árpád-kori falu. Első írásos említése 1075 (Zunde), 1470 (Zonda). A török időkben teljesen elnéptelenedett, bár a kertgazdaság szempontjából alkalmas homoktalajon gyümölcstermesztés folyhatott. 1775-ben gróf Keglevich Károly és Szolnok mezőváros szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. Katonai és sportrepülőtér üzemel a határában. A katonai reptér főbejáratánál 2015-ig volt látogatható a Szolnoki Repülőmúzeum (é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 20° 13′ 12″47.131075, 20.220097222222) gazdag katonai- és utasszállító-repülőgép gyűjteménye.
Széchenyi városrész
Utcái: Hild Viktor út (régen: Rigó József) – Lovas István út (régen: Ecseki István) – Aranyi Sándor út (régen: Jászi Ferenc) – Malom út (régen: Ragó Antal) – Győrffy István út (régen: ?) - Orosz György (régen: ?) – Botár Imre út (régen: Molnár Anna) – Karczag László (régen: Bozsó Károly) – Czakó Elemér (régen: Barta István)
Népesség
Szolnok lakónépessége 2022. október 1-jén 66 061 fő volt, ami Jász-Nagykun-Szolnok vármegye össznépességének 18,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 6892 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma átlagosan 353 ember volt. Szolnok népesség-korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 24% volt. 2022-ben a férfiaknál 71,1, a nőknél 78,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 22 028 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 15 777 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 85%-ánál volt internetelérési lehetőség. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5,5%-a, mintegy 3641 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A város történetében először a II. Világháború idején akadt meg a fejlődés. Szolnok népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult, a népességszám majdnem megduplázódott a szocializmus évei alatt. 1990-ben a város lélekszáma 78 328 fő volt, ami azóta is a legmagasabb számnak bizonyult a város történetében. A város népességszáma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken; ma már kevesebben laknak Szolnokon, mint 1980-ban. Demográfusok prognózisai szerint 2030-ra – az előző évek csökkenési és növekedési ütemeit figyelembe véve – akár 60 000 főre is csökkenhet.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szolnokiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még a református.
Szolnok természeti értékei

Molnárfecsketelep
A Molnárfecsketelep Szolnok legjelentősebb természeti értéke, az épített környezet és a természet együttélésének egyik szép példája. A régebbi építésű belvárosi házak erkélyei, balkonjai alá molnárfecskék építették fel fészkeiket. A szolnoki polgárok példás módon guanófelfogó tálakat tettek ki a fészkek alá, a fészkeket nem verték le. A Ságvári Endre körúton található a legtöbb fészek, ahol emléktábla hirdeti a madarak védelmét. A közeli Zagyva és a Tisza árterei, partjai mentén rengeteg rovar él, amelyek képesek eltartani több száz molnárfecskepárt a városban.
Tiszavirágzás
A Nyugat-Európában már nagyrészt kihalt kérészek (a tiszavirágok) násztánca, a júniusi „tiszavirágzás” az egyik legérdekesebb természeti látványossága Szolnoknak.
A rovar rajzásához köthető a Tisza-parkban 2008. augusztus 26. és augusztus 31. között megrendezett Tiszavirág fesztivál. A kérészek igen ősi eredetű rovarok, a repképes rovarok ma élő legősibb formáját jelenítik meg. Így testfelépítésük eredete valahol az ősrovarok (pl. ezüstös pikkelyke) és a szitakötők és csótányok közötti szerveződési-történeti szinten áll. A felső devon időszakból, skóciai kovakőrétegekből (chert) ismertek hozzájuk hasonló rovarok kövületei. A lárvák 3-4 évig fejlődnek az adott folyó partfalában, a víz felszíne alatt, majd közismert módon igen rövid ideig léteznek a kifejlett rovar (imágó) állapotában, mivel párzást követően elpusztulnak. Szárnyaik nem igazán hatékony repülőszervek (mivel nincs is erre nagyon szükségük azon pár óra alatt, amikor használják), funkciójuk felveti annak lehetőségét, hogy a szárny eredetileg mint ivari bélyeg jelent meg és fejlődött később mozgásszervvé. A lárvák rejtett életmódja lehet a magyarázata annak, hogy az ismétlődő tiszai ciánszennyezést és a nehézfémszennyezést túlélte a tiszavirág és a vízminőségre igen érzékeny kérészek tiszai állománya. Hosszú ideig csak a Tisza folyó mentén tapasztalták a „tiszavirágzást”, az utóbbi évben a Rábán is újra megfigyelték.
Infrastruktúra, közlekedés

Szolnok közlekedésföldrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező. A város közlekedési adottságai a legjobbak közé tartoznak. Budapesttel a 4-es főút és az M4-es autóút köti össze, és két nemzetközi jelentőségű vasútvonal (100a, 120a) halad keresztül a városon Debrecen és Békéscsaba felé. Pályaudvara kiválóan alkalmas, mind személy-, mind teherszállítást tekintve, a kelet–nyugat irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-hídja van. Az irányonként két forgalmi sávos 4-es főút új elkerülő szakaszán, a várostól északra az M4-es már átadásra került, s egy további közúti, „tömegközlekedésileg” is fontos hidat terveznek a várostól keletre. A Tisza vízi útja lehetővé teszi 600-1000 tonnás áruszállító hajók közlekedését. Két repülőtere a légi szállításban játszik szerepet. (A 200 hektáros, kisgépek fogadására alkalmas, a katonai repülőtér előzetes engedély után használható.) A jelentős nagyságú kelet–nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út, valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését.
Közúthálózat
A város megközelítésének legfontosabb útvonala kétségtelenül az itt jellemzően kelet–nyugati irányt követő 4-es főút, az azonban a mai nyomvonalán már teljesen elkerüli a lakott területeket dél felől. Az út néhány évtizeddel ezelőtt még a belvároson is áthaladt, a régi nyomvonal jelenleg a nyugati határszélen kiépült 4-es/406-os/32-es csomóponttól kezdődően a 32-es főút része, a József Attila utcától kezdődően további szakaszokat pedig nagyrészt önkormányzati utakká minősítettek vissza. 2022 februárjában átadásra került a Szolnokot északról elkerülő M4-es autóút abony–törökszentmiklósi szakasza, ezzel létrejött Budapesttel a gyorsforgalmi úti kapcsolat.
Gazdaság

A város gazdasága az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. A valamikor ipari-mezőgazdasági gazdaság átalakult, új vállalatok, illetve sok kis vállalkozás született.
A meghatározó olajipar és a mezőgazdasági gépgyártás háttérbe szorult. Megmaradt viszont az élelmiszer-feldolgozás, fafeldolgozás, papírgyártás, vegyipar, gyógyszergyártás, vasúti járműjavítás. Jelentős cégek ma a Stadler Rail Járműjavító Kft. és az Eagle Ottawa a gépjármű-üléshuzatgyártás területén. Az élelmiszer- és vegyipari cégeknek voltak több évtizedes múlttal rendelkező elődeik, amelyek a város és a környező települések lakóinak adtak biztos megélhetést. A közel száz évig működő cukorgyár bezárását 2007 novemberében jelentették be.[2]
2015-ben 9 milliárd forint értékben bővíti szolnoki gyárát és annak termékkörét az Eagle Ottawa gépjármű-üléshuzatgyára. A beruházás előbb 500, majd később összesen 1000-1200 új munkahelyet hoz létre. Mivel a beruházással és a citromsavgyár megépülésével betelik a szolnoki ipari park, ezért a későbbiek során egy újabb 300 hektárnyi területen hozhatnak létre új ipari parkot.
500–999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
Stadler Rail Szolnok Vasúti Járműgyártó Kft.
Sportélete
Szolnok a vizek városa, így elsősorban a vízi sportok jelentősége nagy. Többek között itt található a Holt-Tiszán a nemzetközi kajak–kenu versenyek megrendezésére alkalmas létesítmény, ahonnan számos magyar, Európa-, világ- és olimpiai bajnok került ki. A Tiszaligetben lévő fedett sportcsarnokban szintén sok sportrendezvényt tartanak.
Az újkeletű sportokból is kiveszi a részét a város: 2007-ben Szolnokon tartották az V. Lábtoll-labda-világbajnokságot.
Néhány kiemelkedő név a „Halhatatlanok Csarnokából”:
Hasznos István (1924–1998), vízilabdázó – Szolnok díszpolgára, Helsinki olimpiai aranyérem (1952), ötszörös magyar bajnok
Boros Ottó (1927–1988), vízilabdázó-kapus, kétszeres olimpiai bajnok (1956, 1964), háromszoros Európa-bajnok (1954, 1958, 1962), hatszoros magyar bajnok
Kanizsa Tivadar (1933–1975), vízilabdázó – kétszeres olimpiai bajnok (1956, 1964), kétszeres Európa-bajnok (1958, 1962), hatszoros magyar bajnok
Szolnoki Sportcentrum Sportiskola és Sportszervező Szolgáltató Kht.
Kultúra

Szolnokon működő kulturális intézmények:
Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága
Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár
Bartók Béla Kamarakórus, Magyarország egyetlen hivatásos női kamarakórusa
1964. május 23–24-én Szolnokon rendezték meg az I. Országos Minősítő Hangversenyt.
A Kárpát-medence kenyere (augusztus 20.)
Látnivalók

Múzeumok
Sörárium – Szolnoki Sörmúzeum és Sörfőzde
Építészeti emlékek
Szentlélekről elnevezett Görögkatolikus Templom (Széchenyi városrész)
Szolnoki török kori híd maradványai (víz alatt)
Tisza Mozi (jobboldalt a képen a kis, földszintes rózsaszín épület)
Szobrok, emlékművek
Myrai Szent Miklós szobra – görögkatolikus templom
Ikonosztázion (a templomszentélyt a templomhajótól elválasztó, képekkel ellátott fal) – görögkatolikus templom
Anya gyermekével: a Hősök tere mögötti, 1953-ban épült, a vármegyei rendelőintézet udvarán álló szobor. Alkotója Medgyessy Ferenc kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész.
Merengő Krisztus-szobor: A Madách és Templom út sarkán található. Barokk stílusú, 1800 körül készült. A 70-es években többször megrongálták, azóta golyóálló üveg mögött van.
Tiszai hajósok szobor: Lajos József szobrászművész alkotása; a tiszai hajósoknak állít emléket. Az 1962-ben épült tabáni Tisza-híd lábánál található.
Oktatás
A városban közel 13 000 diák folytatja tanulmányait,[mikor?] így Szolnok joggal nevezhető igazi „iskolavárosnak”. Szolnokon jelentős a szakmai oktatás. Az intézményekben évente több száz műszeripari, számítástechnikai, vezérléstechnikai, gépipari, építőipari, faipari, egészségügyi, kereskedelmi, közgazdasági képesítésű szakembert képeznek ki magas színvonalon. A gimnáziumi és felsőfokú képzés országosan elismert. Gyakori a két tannyelvű képzés.
Általános iskolák
Szegő Gábor (ezelőtt: Belvárosi) Általános Iskola [3] Archiválva 2007. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Szolnoki II. Rákóczi Ferenc Magyar–Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Kassai Úti Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény [5] Archiválva 2007. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola [6]
Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola [7]
Szent-Györgyi Albert Általános Iskola [10] Archiválva 2007. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Széchenyi Körúti Általános Iskola, Sportiskola és AMI
Gimnáziumok
Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola [12] Archiválva 2007. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium [13]
Szolnoki Waldorf Általános Iskola Óvoda Gimnázium és alapkokú művészetoktatási intézmény
Humán Intézet Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium
Szakközépiskolák
Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola
Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola
Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola
Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola
Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola [14] Archiválva 2007. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Híres emberek
A város neves lakói
Itt élt Borsos József királyi ügyész, a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke.
Itt élt és tanult 1967–1969 között Farkas Bertalan vadászpilóta, űrhajós.
Itt sportolt 1954-től haláláig Kanizsa Tivadar kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző.
Itt született, sportolt, élt és a fél várost megtanította úszni Hasznos István olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző.
Itt született Lévai Anikó jogász, Orbán Viktor felesége; 1987 és 1989 között Orbán Viktor is itt élt.
Itt töltötte gyermekkorát Benedek Szabolcs író.
Itt végezte a gimnáziumot Kozma László villamosmérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
Számontartják Tarján Imre fizikus, akadémikus, egyetemi tanárt, aki a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1930-ban. Tiszteletére megyei fizikaversenyt rendeznek 2000 óta minden év novemberében.
Hasonlóképpen számon tartják Szegő Gábor matematikus, egyetemi tanár nevét is, aki a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium jogelődjében érettségizett. Tiszteletére a gimnáziumban matematikaversenyt alapítottak, valamint egy iskolát is elneveztek róla.
A Szolnok Vár Főplébánia plébánosa 1986-tól 2006-ig Ft Gacsári Kis Sándor prépost atya volt, 2006-tól 2008-ig pedig Hernádi László h főesperes atya.
1989-ben alakult meg a Szórványhelynökségen belül a Szolnoki Görögkatolikus Egyházközség, melynek első alapító paróchusa és templomépítője, a Partos kápolna restauráltatója volt 2012 augusztusáig FT Jaczkó György, aki ezenkívül a hajdúdorogi egyházmegye konzultora, majd 2013 szeptemberétől egyházmegyei építésügyi főelőadó is volt. 2013-ban a város Ezüst Pelikán-díjjal köszönte meg munkásságát.
Díszpolgári címet kapott
2003. Szurmay Ernő (1923–2016) pedagógus, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója
2007. Schwajda György rendező, színházigazgató
2009. Pintér Sándor, gyermekgyógyász, a Hetényi Géza megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályának vezetője
Szolnok az irodalomban
Szolnok a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A Szép Mihály istene című írásának.
Források
Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075–1403). Szeged, 195.
Korpás Zoltán 1999: Egy spanyol zsoldosvezér levelei a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. Adalékok Bernardo de Aldana magyarországi tevékenységéhez (1548–1552). Fons 6/1–2
↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
További információk
Szolnok város hivatalos honlapja Archiválva 2013. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
(Palugyay Imre ifj.) Jász-Kun Kerületek. – Külső Szolnok Vármegye leírása (1854)
(Vidor Győző) Szolnok (Fejezetek a város multjából) (1927.)
(Varga Sándor Frigyes) Szolnok leírása és története (1935)
(Scheftsik György Dr.) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene (1935)
Kultúra
Hild Viktor Városi Könyvtár (korábbi változat: www.vkszolnok.c3.hu)
Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár Archiválva 2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága
Három templom van minálunk… (Szolnoki vallástörténeti mozaik)
Szolnoki Tiszavirág Fesztivál a FesztiválPortálon
Mindennapok
A Tisza Szolnoknál (Szolnok a Tiszánál – blog)
A „Nagyváros” Szolnokon (Egy legendás városrész blogja)
A szolnoki „Szecska” (a Széchenyi városrész blogja)
A szolnoki Újváros (a déli városrész blogja)
Szolnoki Cégek (szolnoki cégek, szolgáltatók, vállalkozók)
Kaynak: Wikipedia – Szolnok · CC BY-SA 4.0
Tarih
Osmanlı dönemi
Stratejik konumu nedeniyle Macarlar ve Osmanlılar arasında çekişme konusu olan Szolnok Kalesi, 1552'de Budin Beylerbeyi Hadım Ali Paşa tarafından Osmanlıların egemenliği altında alınmış ve 1685'e kadar Osmanlı egemenliğinde kalmıştır. 1553 yılında sancak merkezi haline getirilmiş ve cami ve hamam inşa edilmiştir. Günümüzde camiye ait minarenin kaidesi çeşme olarak kullanılmaktadır. 1562 yılında Budin Valisi Güzelzade Rüstem Paşa tarafından Tisza nehri üzerinde 110 metre uzunluğunda ilk kalıcı köprü inşa ettirilmiştir. 2003 yılındaki kuraklıkta Tisza ırmağı seviyesinin düşmesi sonucu köprü kalıntıları ortaya çıkmıştır. Osmanlılardan kalma çömlekler ve kullanılan aletler Damjanich János Müzesinde sergilenmektedir. Szolnok, 1685 yılında Osmanlıların hakimeyeti altından çıkmıştır.
Nüfus
2001'de Szolnok nüfusunun %98'i Macarlardan, %1'i Çingenelerden ve klan %1'i ise çoğunluğu Alman olmak üzere diğer milletlerden oluşmaktadır.
Kaynak: Wikipedia – Szolnok · CC BY-SA 4.0
Name and etymology
Szolnok was named after the first steward of the city, Szaunik or Zounok. The town was first officially mentioned under the name Zounok in 1075. In the following centuries, it was recorded variously as Zounok, Saunic, Zounuc, and Zawnuch. The variety of spellings likely comes from phonetic discrepancies occurring when Hungarian sounds were recorded using the Latin alphabet. Another possibility revolves around speculation that the name Szaunik was not a personal name after all, but rather a title relating to the significant salt trade (salt, Hungarian: só) in the area.
In most other languages, the city's Hungarian name is used without derivation (for example French: Szolnok, Spanish: Szolnok). The city has its own name in a few languages (for example German: Sollnock or Zolnock, Romanian: Solnoca, Russian: Сольнок), deriving from these languages' historical relationship to the city.
Location and physical geography
Szolnok is located in the heart of the Great Hungarian Plain, at the confluence of the Tisza and Zagyva rivers. It lies about 100 kilometres (62 miles) east-southeast from Budapest. The climate of the area is continental, with hot summers following relatively mild winters. The region is one of the sunniest in Europe; the average precipitation is about 490 millimetres (19 in) annually.
Climate
Szolnok has a humid continental climate (Köppen: Dfa) closely bordering on a humid subtropical climate (Cfa). The annual average temperature of Szolnok is 11.4 °C (52.5 °F), and the warmest July has an average temperature of 22.6 °C (72.7 °F), while January is the only month below freezing, with an average temperature of −0.5 °C (31.1 °F). The annual precipitation is 531.7 millimetres (20.93 in), of which January is the month with the least precipitation at 25.4 millimetres (1.00 in), while June is the month with the most precipitation at 69.0 millimetres (2.72 in). Temperature extremes ranged from −24.5 °C (−12.1 °F) on January 13, 2003 to 40.4 °C (104.7 °F) on July 20, 2007.
History
![Szolnok was an important market center of 11,000 inhabitants in the mid 19th century.[7] The Walters Art Museum.](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/33/August_Xaver_Karl_von_Pettenkofen_-_The_Market_at_Szolnok%2C_Hungary_-_Walters_3753.jpg/500px-August_Xaver_Karl_von_Pettenkofen_-_The_Market_at_Szolnok%2C_Hungary_-_Walters_3753.jpg)
Earliest settlement
The area was first settled in the Paleolithic era. The first known inhabitants lived in temporary tent-like structures made from reeds, or in more permanent dwellings made of hides draped over wooden poles. They were hunters of mammoth, reindeer, deer, and boar. Archeologists have also found stone tools from this era, some made of flint.
Fishing equipment such as hooks and weights from nets, dating from the Neolithic era, shows the increasing importance of fishing in the peoples' lives. These were usually made from clay, as were ritual statues of gods, bulls, and stylized women. In Szandaszőlős, a suburb of Szolnok, a permanent Neolithic era settlement was discovered.
By the Mesolithic era, the inhabitants of the area had settled into permanent villages, where they practiced agriculture and animal husbandry. Reconstructions of these settlements can be seen in Szolnok's Damjanich János Museum. The houses of this era were largely made of wood. They utilized carts for transporting goods and large earthenware granaries for storing grain.
In the Bronze Age, new people arrived in the Carpathian Basin. In Tószeg, a neighbor of Szolnok, a large settlement was established, with houses built with thick adobe walls. The villagers kept horses, pigs, and sheep, as well as collecting clams from the river. Certain artifacts have been found, such as bronze tools, swords, and shells, which suggest long-distance trade.
The Romans were not able to establish permanent settlements on the Alföld (modern-day eastern Hungary), so in the time before the arrival of the Hungarians in 896, the area was populated by Scythians, Celts, and Sarmatians. A number of artifacts have been found from the Scythian era in Szolnok and in the area surrounding it. During the building of the Zagyva River dikes, remnants of a Scythian settlement were found, including iron pots and other pottery.
Demographics
In 2001, the population of Szolnok consisted of 98% Hungarian, 1% Gypsy, and 1% people of other nationalities (mainly German).
Szolnok's population reached its highest level in 1989 with almost 82,000 people. Since then it has been slowly but steadily declining.
Politics
The current mayor of Szolnok is Györfi Mihály.
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 18 members (1 Mayor, 12 Individual constituencies MEPs and 5 Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Sport
Szolnoki Légierő SK, defunct football team
International relations
A public transport stop in the Estonian city of Tallinn is named for Szolnok.
Kaynak: Wikipedia – Szolnok · CC BY-SA 4.0
