Tatabánya
Tatabánya Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Tatabánya Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város. 9142 hektáros kiterjedésével Magyarország legkisebb közigazgatási területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Tatabánya Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város. 9142 hektáros kiterjedésével Magyarország legkisebb közigazgatási területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
Tatabánya nevének eredete szorosan összefügg a város kialakulásával és a szénbányászat megjelenésével a térségben. A név viszonylag későn, 1902-ben tűnt fel először, amikor a bányászat fellendülése miatt egy új település jött létre a környéken. Ez a bányatelep a közeli Tata városról kapta a nevét, mivel gazdaságilag és birtokilag is ahhoz a területhez kapcsolódott.
A „Tatabánya” elnevezés két egyszerű szóból áll: a „Tata” a közeli város nevét jelöli, míg a „bánya” egyértelműen a szénkitermelésre utal.
Fekvése
A megye déli részén, a Gerecsét és a Vértest elválasztó Galla-patak völgyében, a Tatai-árokban fekszik, a fővárostól 55 kilométerre. Átlagos tengerszint feletti magassága 199 méter körüli. Helyzeténél fogva közlekedési csomópont, nemcsak vármegyei, hanem regionális és országos szinten is. A Budapest és Bécs összekötését biztosító M1-es autópálya (E60, E75) érinti, az 1-es főút és a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal pedig át is szeli a várost, amelyet egyébként a környék minden településével, sőt az ország nagyobb városaival is autóbuszjáratok kötnek össze.
Története
Tatabánya területe már az őskor óta lakott. Számos lelet bizonyítja, hogy a kőkorszak óta folyamatosan éltek itt emberek. Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a területen. Az egykori tatai erődítményhez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Hamarosan Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak Bánhida környékén. A közeli erődítések jótékony hatására hamarosan benépesült a környék, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.
A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a területet a törökök. A reformáció hatására a helyi lakosok reformátusokká váltak, és felépítették saját templomaikat. A török hódítás után a terület az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be, aminek következtében a lakosság zömmel római katolikus lett.
Az 1785-ös népszámlálás adatai szerint Alsógalla lakossága 580, Felsőgalláé pedig 842 fő volt. Akkoriban fedezték fel a környező szénmezőket, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart, aminek hatására jelentősen megváltozott az addig főként mezőgazdaságból élők élete. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet, a szénvagyont kb. 100 évre becsülték. A bánya körül kialakult kolónia néhány évig Alsógallához tartozott; 1902. szeptember 16-án vált önálló községgé Alsógalla bányatelep, 1903. május 1-jétől Tatabánya néven. Ebben az időszakban az ipar és a kereskedelem sokszínűbb lett, és jó néhány új társaság (cementgyár, téglagyár) jelent meg. A helyi lakosok élete felpezsdült, helyi újságok jelentek meg, szociális és kulturális szervezeteket alapítottak.
Tatabánya városrészei
A második világháború után, 1947. október 10-én Bánhidát, Felsőgallát, Alsógallát és Tatabányát, a négy szomszédos községet Tatabánya néven egyesítették.
Belterületek
Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Kertváros, Óváros (az egykori Tatabánya), Újtelep, Dózsakert, Újváros, Sárberek
Külterületek
Csákányospuszta, Síkvölgypuszta, Szőlőhegy, Fácános-kert.
Népesség
Tatabánya lakónépessége 2011. január 1-jén 67 753 fő volt, ami Komárom-Esztergom vármegye össznépességének 22,3%-át tette ki. Tatabánya, Komárom-Esztergom vármegye második legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 741 ember volt. Tatabánya népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 23% volt. A nemek aránya Tatabányán kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1140 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,7, a nőknél 78,3 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,3%-a, mintegy 4244 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak, legtöbben német, cigány és szlovák nemzetiségűnek.
A 20. század második felétől Tatabánya lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1980-ig. Tatabánya népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt, ennek fő oka a bányák megnyitása volt, illetve az urbanizáció. A legtöbben 1980-ban éltek a városban, 75 971-en. Az 1980-as évektől egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Tatabányán, mint 1980-ban.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló tatabányaiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
Etnikai összetétel
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 72 470 fő volt, ebből a válaszadók 69 571 fő volt, 67 287 fő magyarnak, míg 667 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 1359 fő német, 418 fő szlovák és 94 fő görög etnikumnak vallotta magát.
Közlekedés

Közút
Tatabánya közigazgatási területén kelet-nyugati irányban végighúzódik az 1-es főút, az M1-es autópálya, szinte minden irányból ezek a város és térsége legfontosabb elérési útirányai. Ezeken túl jelentős számban húzódnak Tatabánya területén belül – vagy azt hosszabb-rövidebb szakaszon érintve – más, négy vagy öt számjegyű, alsóbbrendű országos közutak is. Ezek az alábbiak:
1119-es út, mely a megyeszékhelyet Dorog és Esztergom térségével kapcsolja össze;
8101-es út, más néven „régi 100-as út”, a győri országút egykori, az útjába eső településeken áthaladó nyomvonala, amely a mai útszámozása szerint Biatorbágynál indul és Tatabánya keleti szélén ér véget;
8109-es út, amely korábban az 1-es főút belterületi szakasza volt a város északi részén, ma csak a vasútállomás térségét kapcsolja össze az 1-es főút kivezető szakaszával;
8113-as út, amely Szárliget és az egykori nagyegyházi bauxitbánya között, alig fél kilométeres szakaszon érinti Tatabánya külterületeit;
8135-ös út, amely a 8109-esből kiágazva egészen Kisbérig vezet;
8156-os út, amely elsősorban Felsőgalla és Környebánya összekötését szolgálja, de a város és a szomszédos Környe más félreesőbb településrészeit is kiszolgálja.
Vasút
A várost a MÁV 1-es, 12-es és 13-as vonalai érintik. (A 13-as számún 2007-ben megszűnt a vasúti forgalom.) Ezeken Tatabánya közigazgatási területén négy vasútállomás illetve vasúti megállóhely működött, vagy működik ma is:
Az 1989-es nyomvonal-korrekció előtt a személyvonatok ezen a vonalon három helyen álltak meg Tatabánya városban: (Budapest felől) Tatabánya felső (Felsőgalla)-Tatabánya megállóhely. (a mai Alsógalla) és Tatabánya alsó (a mai Tatabánya). Az új szakasz megépítése után Felsőgalla állomás kiiktatódott a vonalból. Az állomások elnevezése Alsógalla megállóhely és Tatabánya állomásra változott. Tatabánya vasútállomás az autóbusz-pályaudvar közvetlen közelében található, így több helyi és helyközi autóbusszal is megközelíthető.
Infrastruktúra
2010-re Tatabánya háztartásainak száma 30 000 fölé emelkedett, melynek több mint 90%-a közművesített, 12%-a gázzal is ellátott. A háztartások 60%-a távfűtött és telefonnal ellátott. Majdnem minden háztartásban elérhető a kábeltelevízió. Az utak 98%-a aszfaltozott. A tömegközlekedés és a szemétszállítás jól szervezett.
Oktatás
A 20. század közepéig a város oktatása átlagosnak mondható. A bányászat miatt azonban az általános iskolát végzettek száma elmaradt az országos átlagtól. A század végére ez gyökeresen megváltozott, egyre több lett a középiskolát végzett a városban. Jelenleg 5 bölcsőde, 18 óvoda, 16 általános iskola és 10 középiskola található itt. 1992-ben megalapították az Edutus Főiskolát (korábban Modern Üzleti Tudományok Főiskolája), néhány évre rá megjelent a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata is.
Általános Iskolák
Bolyai János Általános Iskola (Kertvárosi Általános Iskola)
Dózsa György Sportiskolai Általános Iskola (Dózsakerti Váci Mihály Általános Iskola tagintézménye)
Tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Tatabányai Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Herman Ottó Általános Iskola (Kodály Zoltán Általános Iskola Telephelye)
József Attila Általános Iskola (Óvárosi Általános Iskola Telephelye)
Kölcsey Ferenc Általános Iskola (Kertvárosi Általános Iskola Telephelye)
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola (Kertvárosi Általános Iskola Telephelye)
Móra Ferenc Általános Iskola (Pólya György Általános Iskola Esztergomi Úti Telephelye)
Pólya György Általános Iskola (Sárberki Általános Iskola)
Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola
Középiskolák
Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakiskola (1992-2015)
Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakgimnázium
Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola
TSZC Mikes Kelemen Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Kultúra és sport
Tatabánya legjelentősebb kulturális intézménye a Jászai Mari Színház. Ezen kívül számos kultúrház, ifjúsági központ, könyvtár, levéltár (Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára) és múzeum végez kulturális munkát.
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2004- és 2012-es közlönyeinek alapján a következő önkormányzat által alapított elismerések kerülnek és kerültek kiosztásra: Caritas díj (2002-ig), Molnár János-díj (3 fő), Szabó Ignác-díj (2 fő), Tatabánya Kultúrájáért díj (A magyar kultúra napja megünneplése, díszdiploma és a pályakezdő pedagógusok köszöntése; 1 fő), „Ezüst Turul” díj (1 fő), Tatabánya megyei jogú város díszpolgára cím (1 fő), Tatabánya közbiztonságáért díj (1 fő), Tatabánya sportjáért díj (1 fő), Zöld Ág díj (2002-től; 1 fő), Solymos Mihály-díj (1 fő), Évgyűrű díj (1 fő), Megyei Príma díj, Tatabánya fejlesztéséért díj. A díjazottak névsora Tatabánya honlapján olvasható.
A városban rendszeresen rendeznek kulturális és szórakoztató rendezvényeket is, melyek közül a legismertebb a Szentivánéji Karnevál és a Bányásznap (érdekessége a „Csilletoló verseny”), de Tatabánya számos országos rendezvényben (például autómentes nap stb.) is részt vesz.
Az 1910-ben alapított Tatabányai Bányász Sport Club (TBSC) országszerte ismert volt. Jelenleg számos sportegyesület található a városban, melynek sportolói Európa-szerte ismertek. Tatabánya labdarúgócsapata, az FC Tatabánya a magyar harmadosztályban játszik, de a Grundfos Tatabánya KC férfi kézilabdacsapat és Tatabányai Volán SE női röplabdacsapat a legmagasabb osztályban szerepel.
Tatabányán található a Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház („megyei kórház”) és a hozzá tartozó Gőzfürdő, mely főként reumatikus betegségek gyógyítására specializálódott.
1982 óta évente megrendezésre kerül a Gerecse 50 teljesítménytúra, mely Magyarország legnépszerűbb túrája, a maga 7000 fő feletti nevezőjével. Hagyományosan minden április harmadik szombatján kerül megrendezésre az esemény. A túrát az 50 km-es táv mellett 30, 20 és 10 km-es rövidített útvonalon is lehet teljesíteni.
Ipar, gazdaság
A szénmezők felfedezése előtt a helyi lakosság főleg gabonatermesztéssel és állattartással foglalkozott, a domboldalban pedig szőlőművelés folyt. Iparként megjelent a téglagyártás és mészégetés, illetve a kőbányászat, ahonnan a jó minőségű követ a komáromi erőd és a bécsi császári palota építéséhez is felhasználták.
A szénbányászat fellendülése (1900-tól)
A bányászat beindulásakor, 1898-ban, épült meg az első hőerőmű Ó-Tatabányán, majd 1934-ben angol tőkéből a bánhidai (melynek köszönhetően a II. világháborúban épp ezért nem bombázták a szövetséges erők az erőművet).
Ezzel párhuzamosan más iparágak is megtelepedtek a városban: 1901-ben a brikettgyár, 1912-ben a cementgyár, 1921-ben a karbidgyár, 1938-ban az alumíniumkohó kezdte meg a működését.
Az 50-es években a szénbányászat helyi munkavállalók 50%-nak adott munkát, míg az ipari termelés (főleg nehézipar) elérte a 75%-ot is. A könnyűipar nem volt a környéken és a kereskedelmi és szolgáltató szektorban is alig volt munkahely. Ennek következményeként, míg a férfiak könnyen találtak állást, addig nők számára nehéz volt a munkakeresés.
A rendszerváltás után
A várost az 1980-as évek végén több nagy sokk is megrázta. Kimerültek a város környéki bányák, így a bányászoknak vagy új munka után kellett nézniük, vagy el kellett költözniük valamelyik közeli, még termelő bányászvárosba. A rendszerváltás után, a piacgazdaságban, sok helyi üzemről kiderült, hogy mennyire gazdaságtalanul működött. Elvesztették külföldi, főleg keleti piacaikat, (pl. a cementgyár és az alumíniumkohó), így ezeknél is létszámleépítések voltak. A város munkanélkülisége a 20%-ot is meghaladta.
A város vezetése a probléma orvoslására a helyi cégeknek adómentességet és adókedvezményeket adott. Létrehozta a Gazdaságfejlesztő Szervezetet, melynek feladata a város marketingje, a közép-európai befektetők idecsábítása volt. Emellett kialakított egy ipari parkot, ahová azóta több közép- és nagyvállalat települt be, többek között autóipari beszállítók, gyógyászati segédeszköz gyártók, elektronikai cégek.
Látnivalók

Tatabánya iparváros jellegéből adódóan sok látnivalóval nem rendelkezik, azonban néhány műemlék épület, ipari műemlék és számos modern műalkotás található a városban.
Műemlékek
A bánhidai Szent Mihály templom és a Szent István templom
Természeti látnivalók
A Szelim-lyuk és a Gerecse hegység (kedvelt kirándulóhelyek)
Modern alkotások
Csónakázó tó: egy kis tó a város szívében, szigettel a közepén. A kivadult, invazív ékszerteknősök ismert élőhelye. A szigeten a modern napóra Szunyogh László alkotása.
Első világháborús emlékmű Bánhida központjában
Melocco Miklós Ady-szobra az Edutus Egyetem előtt
Varkoly László Szent István-szobra Felsőgalla központjában
Erkel Ferenc szobra az Erkel Ferenc Zeneiskola előtt
Források
↑ VOLÁN: Szemelvények a Vértes Volán Rt. történetéből: Komárom-Esztergom megye autóbusz-közlekedésének története. Vértes Volán Hírlevél, 48. sz. (2003. május 3.) 4–5. o.
További információk
Tatabánya utcaszintű térképe (utcakereső.hu)
Tatabányai háziorvosok (felnőtt, gyermek)
Kapcsolódó szócikkek
Tatabánya autóbusz-közlekedésének járatváltozásai
Kaynak: Wikipedia – Tatabánya · CC BY-SA 4.0
Tarihçe
Arkeolojik bulgular insanlar Taş Devri beri burada yaşayan insanlar olduğunu kanıtlamıştır. 16. yüzyılda Osmanlı Türkleri bölgeyi işgal etti. Bu zaman zarfında bölge sakinleri Protestanlardı. Daha sonra, feodal lordlar, Esterházys Roma Katolik Alman ve Slovak yerleşimcileri ile bölge doldurulmuştur. 1787 nüfus sayımına göre Alsógalla 580, Felsőgalla'nın 842 nüfusu vardı.
Altyapı
2001 nüfus sayımına göre, Tatabánya'da 28,912 hane bulunmakta ve bunların % 60'ı merkezi ısıtma ve telefon erişimi bulunmaktadır. Hemen hemen tüm hanelerde kablolu TV şebekesi bulunmaktadır. Şehrin yollarının % 98 döşelidir ve toplu ulaşım iyi organize edilmiştir. Vértes Volán'a yakın otobüs hizmeti verilmektedir.
Eğitim
Şehirde şu anda iki kolej, on orta dereceli okul, 16 ilköğretim okulu, 18 anaokulu ve 5 kreş bulunmaktadır.
Kültür ve Spor
En önemli kültür kurumu Mari Jászai Tiyatrosudur. Kentte müze ve kütüphaneler dahil olmak üzere birçok diğer kurumlar vardır. Tatabánya'da 1910 yılında kurulan FC Tatabánya adlı bir futbol takımı bulunmakta olup kasabada Tatabánya Carbonex KC adlı başarılı bir hentbol takımı vardır.
Turistik yerler
Gerecse Dağı'nın tepesinde, üzerinde bulunan Turul anıtı, Orta Avrupa'nın en büyük kuş heykeli yer almaktadır.
Szelim mağarası ve Gerecse Dağı'nın orman parkı popüler turistik yerlerdir.
Yakınındaki dağlar (Vértes, Gerecse) ve köylerde vakit geçirmek için bir yer vardır; bir göl ve bir Orta Çağ kalesi de bulunmaktadır.
Kaynak: Wikipedia – Tatabánya · CC BY-SA 4.0
Location
The city is located in the valley between the Gerecse and Vértes Hills, some 55 km (34 mi) from the capital. By virtue of its location, the city is a railway and road junction. The M1 (also European routes E60, E75) motorway from Vienna to Budapest passes through the outer city limits, and the Vienna-Budapest railway line also passes through the city.
History
Archaeological findings prove that humans have been living here since the Stone Age. The three historic predecessor settlements of Tatabánya are Alsógalla, Felsőgalla, and Bánhida. Bánhida is the earliest settlement, it was first mentioned in 1288.
In the 16th century, the Ottoman Turks occupied the area. Around this time, the inhabitants became Protestants. Later, its feudal lords, the Esterházys populated the area with Roman Catholic German and Slovak settlers.
According to the 1787 census, Alsógalla had 580 and Felsőgalla had 842 inhabitants. The coal resources of the area were discovered around this time. The population began to grow, and a new mining colony was formed, later developing into the village of Tatabánya.
During the industrialization wave that took over the country after World War II, several Hungarian towns developed into large industrial cities. The four villages were united on October 1, 1947, under the name Tatabánya and it was elevated to town status. In 1950, it became the county capital of Komárom-Esztergom county (then called Komárom county.) By the 1980s, it had more than 80,000 inhabitants.
The industrial character of the city was significant until the fall of the Socialist government and the following political changes of 1989. After that, the importance of heavy industry and mining decreased and the economic structure of the city has changed remarkably.
Archaeology
In April 2025, researchers from the Hungarian National Museum identified a previously unknown Avar-era cemetery estimated to contain up to 1,000 graves through aerial photographs revealing rectangular discolorations in a grain field. Subsequent excavations confirmed the presence of two log coffin tombs characteristic of Avar burial traditions dating from the 6th to 9th centuries AD.
Infrastructure

According to the 2001 census, Tatabánya had 28,912 households and 92% of them had central heating and telephone access. Almost all households have access to the cable TV network. 98% of the city roads are paved, mass transport is well organized.
T-Busz provides local bus services and KNYKK provides the regional bus services.
Education
Until the mid-20th century, educational standards in the city were average, but in the second half of the century they deteriorated to below average, mostly because the local mines did not require their employees to have a high level of education. By the end of the 20th century, this trend had reversed again. The city currently has two colleges, ten secondary schools, 16 primary schools, 18 kindergartens, and five crèches.
Culture and sports
The most important cultural institution is the Mari Jászai Theatre. The city has several other institutions, including museums and libraries.
Tatabánya has a football team called FC Tatabánya, founded in 1910. The town also has a successful handball team, Tatabánya KC.
One of Tatabánya's most prominent residents is József Kiprich, formally known as "the Wizard from Tatabánya". He became the top goalscorer in the Hungarian League in 1985, scoring 18 goals in 26 matches. In total, he played nine seasons at Tatabánya before making the move to the Netherlands. He had just played his first match in his 10th season at Tatabánya when Feyenoord of Rotterdam got interested in signing him. Kiprich didn't hesitate and signed a contract and left Tatabánya for Rotterdam. He is also one of Hungary's top goal scorers. In eleven seasons of football with the Hungarian national team, "the Wizard" managed to score 28 goals in 70 appearances.
Sights
The Turul monument, above the city on the top of Gerecse Mountain, is the largest bird statue in Central Europe.
The Szelim cave and the forest park of Gerecse Mountain are local tourist attractions.
Politics
The mayor of Tatabánya is Ilona Szücsné Posztovics (DK).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 18 members (1 Mayor, 12 Individual constituencies MEPs and 5 Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Town districts
Tatabánya is divided into eight districts:
Twin towns – sister cities
Town partnerships
Tatabánya also maintains partnerships with:
Kaynak: Wikipedia – Tatabánya · CC BY-SA 4.0
