Veszprém
Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúlon, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye, a régió harmadik legnépesebb települése.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúlon, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye, a régió harmadik legnépesebb települése. Egyetemi város, a királynék városa. 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet is viselte. Magyarország egyik legrégebben alapított városa, szinte egyidős az állammal. Légvonalban a Balatontól 11 km-re, a közép-dunántúli régióközponttól, Székesfehérvártól 40 km-re, Budapesttől pedig 97 km-re fekszik, a Bakony déli részén.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúlon, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye, a régió harmadik legnépesebb települése. Egyetemi város, a királynék városa. 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet is viselte. Magyarország egyik legrégebben alapított városa, szinte egyidős az állammal. Légvonalban a Balatontól 11 km-re, a közép-dunántúli régióközponttól, Székesfehérvártól 40 km-re, Budapesttől pedig 97 km-re fekszik, a Bakony déli részén.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
Veszprém neve személynévből alakult ki magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév nyugati szláv eredetű, régi cseh alakja a Bezprem (makacs, önfejű, békétlen jelentésű) személynév. A város nevét valószínűleg I. Boleszláv lengyel király és felesége, Árpád-házi Judit gyermekéről, Veszprém lengyel fejedelemről kapta.
Fekvése
Idézet a város fekvéséről
A királynék városa a Veszprémi-fennsík vidékén, a Séd-patakot övező dombokon és völgyekben terül el, négy tájegység találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, nyugatról az átlagosan 270 méter tengerszint feletti magasságú Veszprém-Nagyvázsonyi-medence, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa által határolt Geleméri-fennsík nyújtózik. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében, jelentőségében.
Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött. A városba érkező első benyomása egy hegyek félkaréjával ölelt (fenn)sík-vidéki város képe, amely aztán a központ felé közeledve markánsan megváltozik. A Séd-patak meanderszerű kanyargásával a fennsíkot feldarabolja, s a városon belül nem ritkán 30–40 méteres szintkülönbségeket alakított ki. Az ilyen módon eldarabolódó területek városrészeket alkotnak, melyeket a Séd és mellékvízfolyásainak mélyvonulatai választanak el. A szintkülönbségek különösen szembetűnőek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának is köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba.
A közvetlenül határos települések: észak felől Eplény, északkelet felől Hajmáskér és Sóly, kelet felől Királyszentistván és Litér, délkelet felől Szentkirályszabadja, dél felől Felsőörs, délnyugat felől Nemesvámos, nyugat felől Bánd és Márkó, északnyugat felől pedig Hárskút és Lókút.
Többnyire az erdőirtás és az egykori intenzív legeltetés következményeként vastagabb erdőtalaj nélkül maradt lankás dolomittérszín veszi körbe, amely alkalmatlan a mezőgazdasági hasznosításra. A várostól északra, a Keleti-Bakony déli lejtőjén Márkó és Bakonykúti között kilométereken át elterülő, fűfélékkel és elszórtan kisebb cserjékkel borított dolomitsziklás mezőt régen legelőként használták, 1968-tól a Magyar Néphadsereg, majd 1990 óta Magyar Honvédség Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság Bakony Harckiképző Központja.
Története

A mai Újtelep városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre.
Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém 7 dombra (Várhegy, Benedek-hegy, Jeruzsálem-hegy, Cser-hát, Temető-hegy, Galya domb és a Kálvária-domb) épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lányának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét. Bezprym – miután apja, Boleszláv lengyel király, anyjával együtt elüldözte – Magyarországon telepedett le, ahol több megyére kiterjedő hercegi uradalommal rendelkezhetett, és ennek része lehetett a korabeli veszprémi várispánság is. A kor szokása szerint így a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét.
Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.
Népesség
Veszprém lakónépessége 2011. január 1-jén 61 721 fő volt, ami Veszprém megye össznépességének 17,5%-át tette ki. A város Veszprém megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 486,4 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 22% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1108 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,9, a nőknél 79,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3284 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és orosz nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Veszprém lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 63 867-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Veszprémben, mint 1980-ban.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló veszprémiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
Etnikai összetétel
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 62 851 fő volt, ebből a válaszadók 61 172 fő volt, 59 490 fő magyarnak, míg 202 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 1055 fő német, 65 fő ukrán és 47 fő horvát etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 61 721 fő volt, ebből a válaszadók 55 041 fő volt, 51 757 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a jelentősen a németek (1 459 fő) és az oroszok (165 fő) száma nőtt Veszprémben. A cigány (419 fő) és a román (71 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött, míg az örmény (63 fő) nemzetiségűek száma megnégyszereződött. A megyén belül, Veszprémben él a legtöbb magát németnek, orosznak, örménynek és szlováknak valló nemzetiségi.
Közélete

A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A 2025-ös időközi önkormányzati választás eredménye
Városrészek

Történelmi előzmények
Veszprém a középkor végéig tulajdonképpen egy várhegy környéki – szegeknek nevezett – települések csoportja volt. A szegek, mint korábban önálló települések a török időkben teljesen elpusztultak, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. Részletesebb leírásért lásd: Veszprém középkori városrészei fejezetet. A 19-20. század dinamikus városfejlődési szakaszaiban a korábbi településkezdemények összeépültek. Az ilyen módon megnövekedett és besűrűsödött várostest igazgatási és ellátási (pl. iskola, bolt stb.) igényei szükségessé tették egy ún. városszerkezeti rendszer létesítését, amelyre a folyamatosan készülő (1960, 1970, 1982) városrendezési tervek tettek javaslatokat (lásd fotón). A 21. század városnövekedési dinamikavesztése miatt ezek helyett inkább a hagyományokra épülő rendszer vált célszerűvé.
Veszprém hivatalos városrészei
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a 33/1997. számú Önkormányzati rendelet-ben 14 városrészt, továbbá 11, városrésznek nem minősülő területi egységet különböztetett meg. Az utóbbiak részben egyes városrészek alrészeiként különülnek el, részben azokon kívül, városrész-szerűen jelennek meg.
Belváros
Veszprém belvárosa a város közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja. Kialakulásának története a középkortól napjainkig tartó, Veszprémre jellemző úgynevezett központvándorlási folyamat és ez tulajdonképpen még ma is tart Veszprém látványosságainak túlnyomó része itt található, itt ülésezik a városi és a megyei önkormányzat, itt találkoznak a Budapest, Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca, Szombathely és a vasútállomás felől a városba érkező utak, és itt van az autóbusz-pályaudvar is. A belváros északnyugati részén, egy 40 méter magas dolomitsziklán helyezkedik el az egyetlen utcából álló vár. Délebbre a város hagyományos központja, egykori nagyobbik piactere, a 19-20.. századi, század eleji polgárházakkal szegélyezett Óváros tér (szinte egy szecessziós skanzen), a Ranolder tér és a Szabadság tér, majd a Színházkert található. A Szabadság térről keleti irányba indul a gépkocsiforgalomtól elzárt Kossuth utca a 20. század második felében kiépített 'új városközponttal', mely a Vásárcsarnokkal és a közelmúltban épített Balaton Plázával Veszprém tradicionális bevásárló-övezetét is képezi.
Gazdaság
A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. A munkanélküliségi ráta átlépte a 20%-os küszöböt.
A megoldást tőkeerős vállalatoknak a városba történő telepítése jelentette. Mára a munkanélküliség 5–6% körüli. Lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség negyedik az országban (Győr, Székesfehérvár és Budaörs után).
Gazdasági és kulturális szempontból is nagy fontosságú volt a Veszprémi Egyetem (ma Pannon Egyetem) szakképzési kínálatának az 1990-es években lezajlott jelentős bővülése.
A gyakran megrendezett minőségi fesztiválok, rendezvények ellenére Veszprémnek vannak még tartalékai a városi idegenforgalom fejlesztésében.
A lakossági infrastruktúra fejlett. Veszprém vízhálózata 1896-ra, elektromos hálózata – a bevezetés szükségességéről folytatott hosszas viták után – 1908-ra épült ki. Ma a villanyszolgáltatás minden, a víz-, telefon- és gázszolgáltatás, valamint a csatornázás a csatári üdülőtelep kivételével valamennyi városrészre kiterjed.
Közlekedés

Közúthálózat
A Belváros úthálózata középkori eredetű; a Veszprémből kivezető utak többségének mai helye a 18. század végére alakult ki. A legnagyobb, nyugat-keleti irányú forgalom évszázadokon át a vár alatti Hosszú-völgyben (a mai Jókai Mór utcán) haladt. Ez az 1930-as években, a 8-as számú állami közút megépítésével változott meg: az új főút számára a Palotai út (ma Budapest utca)–Kossuth utca–Óvári Ferenc utca–Jeruzsálemhegy–Temetőhegy vonalat jelölték ki. A Jeruzsálemhegy és a Temetőhegy között húzódó Séd-völgy fölé 1936–1937 között épült meg a veszprémiek által csak Viaduktként emlegetett Szent István völgyhíd.
A város vezetése az 1940-es évek második felében felismerte, hogy az országos főútvonalnak a városon történő átvezetése nem volt helyes döntés. A szűkös Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér csomópontja és a miskolci Villanyrendőr kereszteződése után). A megoldást a körgyűrű több szakaszban történt megépítése jelentette az 1970-es és 1980-as évek fordulóján (Veszprém volt az első magyarországi város, amely köré teljes útgyűrű épült); azóta a 8-as főút forgalma a város mellett halad el, így a belváros terhelése lényegesen csökkent. Ezzel lehetővé vált a város belső forgalmi rendjének átszervezése. A rendszerszerű fejlesztésére kialakított terveket a rendszerváltozást követően megváltoztatták. Az így folyó fejlesztések azóta – folyamatos vitáktól kísérve – folytatódnak.
A 8-as főútnak a várostól nyugatra, Márkóig, valamint keletre, Várpalotáig húzódó szakaszát az elmúlt években irányonként négy sávossá fejlesztették. Tervben van a Veszprémből Dunaújváros felé haladó M8-as autópálya megépítése. A körgyűrű északi és keleti szakasza a 8-as főút kivezető szakasza és a 82-es főút között, másodrendű főútként a 830-as számozást viseli.
Oktatás

Felsőoktatás
Veszprém volt az első magyarországi város, ahol egyetemi rangú felsőoktatási intézményt alapítottak (Káptalani Főiskola), ahol a diákok jogot, teológiát és a hét szabad művészetet (azaz bölcsészetet) hallgathattak, itt képezték a kor diplomatáit. 1276-ban azonban Csák Péter seregei elpusztították az intézményt, amely már nem épült újjá. Veszprém 1949-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik karának a városba telepítésével nyerte vissza egyetemi városi rangját. Az intézmény 1951-ben vált önállóvá; jelenleg Pannon Egyetemnek hívják. Az egyetemnek ma öt kara van, és több, mint 10 ezer hallgató tanul a modern filológiai és társadalomtudományi, a gazdaságtudományi, a mérnöki, az informatikai és a mezőgazdaságtudományi szakok valamelyikén.
A Veszprémi Érseki Főiskola elődje, a Papnevelő Intézet 1711-ben jött létre. A 2021 óta ezen a néven működő, hittanári, lelkipásztori és szociális munkás képzést kínáló intézménynek a 2018/2019-es tanév őszi félévében 168 hallgatója volt.
Középfokú oktatás
A Lovassy László Gimnázium a piaristák által 1711-ben alapított gimnázium jogutódja, mai nevét 1950-től viseli. Hosszú ideig a várban, a piarista templom és rendház szomszédságában működött. A statisztikák szerint Magyarország legszínvonalasabb gimnáziumai közé tartozó intézményben tanult többek között Batsányi János költő, Cholnoky Jenő földrajztudós, Zichy Mihály festő, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Kiss Balázs olimpiai bajnok kalapácsvető; illetve itt tanított Brusznyai Árpád, az 1956-os forradalom veszprémi mártírja.
További középfokú oktatási intézmények a városban:
Veszprémi SZC Jendrassik-Venesz Technikum [5] Archiválva 2021. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben [6]
Veszprémi SZC Séf Vendéglátás-Turizmus Technikum és Szakképző Iskola [7]
Veszprémi SZC Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium [8][9]
Kulturális élet
Színházak
A veszprémi színjátszás története két évszázadra nyúlik vissza. 1814-ből származik az első ismert helyi színlap, amely egy Kotzebue rémdráma előadásáról tudósítja a városi közönséget. 1905-ben alakult meg a városi Színpártoló Egyesület, amely szorgalmazta egy önálló színházépület megépítését.
Veszprémi Petőfi Színháznak hívják ma a Medgyaszay István által tervezett szecessziós stílusú színházat – amely korában az első vasbeton-szerkezeteket alkalmazó színházépület volt az országban – 1908. szeptember 17-én avatták fel, 1920 óta viseli Petőfi Sándor nevét. A színházi szervezethez tartozik, illetve része a Latinovits Zoltánról elnevezett Játékszín is.
Pannon Várszínház néven 2001-ben egy második – elsősorban kortárs darabokat előadó – színház jött létre a királynék városában. Kezdetben kisebb méretű előadásokat tartottak, melynek helyszínéül a Csermák Antal Zeneiskola szolgált. Az egyre növekvő érdeklődés következtében a színház ma már a régi Séd Filmszínházban működik, ahol egy időben több száz érdeklődő tekintheti meg a zenés darabokat, a komolyabb és könnyedebb musicaleket, előadásokat.
A 2008-as évben a színház elindította játékszíni előadásait is, melyeket a Dubniczay-palotában tekinthetnek meg a színházkedvelők. Az előadások mellett a színház részt vesz a kulturális élet további szervezésében, hiszen a Pannon Várszínház a rendezője a Veszprémi Tavaszi Fesztivál, valamint az A Tánc Fesztiválja rendezvényeknek.
Természetesen nem csak az idősebb és ifjúsági korosztály szórakozhat a színházi előadásokon. Az egészen kicsi gyermekek a Kabóca Bábszínház bábelőadásait látogathatják.
Gizella-Napok
A Gizella-napok Művészeti Fesztivál rendezvénysorozatot a Veszprém történetében is jelentős szerepet betöltött első királynénk emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában, a Gizella névnaphoz kapcsolódva.
Internet
OFF Média Archiválva 2016. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sportélete
Kézilabda
Veszprém legkedveltebb sportja a kézilabda. A város egyik csapata, az Telekom Veszprém KC Magyarország legsikeresebb kézilabda csapata, és nemzetközi szinten is elismert. A csapat 25-szeres magyar bajnok, 27-szeres Magyar Kupa-győztes, 2-szeres EHF Kupagyőztesek Európa Kupája győztes, 4-szeres EHF Bajnokok Ligája ezüstérmes. Székhelye a Veszprém Aréna komplexum, ahol 5000 néző előtt játsszák meccseiket. A város másik csapata, a 2-szeres világválogatott, Éles József által alapított Éles Kézisuliból kinevelt magyar fiatalokból álló Fejér B.Á.L. Veszprém Magyarország. A 'kis Veszprém' mindkét NB1-es évében a Liga Kupa Final Four-jába jutott, ahol a debütálás évében 4., majd a következő évben 2. lett, amivel Európa Liga Kupa szereplés lehetőséget szerzett. Veszprémben kerül megrendezésre a Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál is, ahol az Európából, valamint a világ további országaiból érkező több száz ifjúsági és felnőtt női, illetve férfi csapat mérkőzik meg minden évben.
Labdarúgás
Veszprém városának labdarúgócsapata a Veszprém FC. A csapat 1988-ban érte el legnagyobb sikerét, amikor az NB II bajnokaként feljutott az élvonalba, ahol öt évig szerepelt.[forrás?] A VFC az 1992/93-as idényben az utolsó helyen végzett, így kikerült az NB I-ből; a csapat később meg is szűnt. 2006/07-ben a Veszprém FC új szakosztályt nyitott és zömében az ifjúsági csapat játékosaival megnyerte a megyei 2. osztályt. A csapat nevezett az NB III-ba. A 2007/08-as idény végén a VFC az NB III – Bakony csoport 6. helyén állt. 2008/09-ben a VFC a Magyar Kupa 3. fordulójában 2-1-re legyőzte az NB I-es Zalaegerszegi TE csapatát, így bejutott a legjobb 32 közé.[forrás?] A 2013–2014-es idénytől az NB III Nyugati csoportjában szerepel.
A futsalt az 1. Futsal Club Veszprém csapata képviseli.
Híres veszprémiek

Itt alakult 1969 decemberében a Cserhát Művész Kör.
Testvérvárosok
Városok, amelyekkel korábban volt testvérvárosi kapcsolat, de ez mára megszűnt:
Žamberk, Senftenberg, Nyitra és Torontálvásárhely kivételével valamennyi jelenlegi és volt testvérvárosról utca van elnevezve Veszprémben.
Veszprém a szépirodalomban
Veszprém a helyszíne Örkény István Páratlan rendőrbravúr című egyperces novellájának.
Dr. Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben. Kiadja: Dr. Óvári Ferenc felsőházi tag, Veszprém Megyei Város Díszpolgára. Veszprém, 1932
100 szóban Veszprém – Történetek Veszprémről (78 mininovella Veszprémről egyedi illusztrációkkal, magyar és angol nyelven. Kiadja: StúDió Veszprém Podcast, Chianti 3D Kft., Szerk.: dr. Dióssy László-Wéber László – Veszprém, 2022)
Irodalom

Településismereti alap-irodalom
Molnár Jánosné: Mesélő házak. Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, Veszprém, 2019 ISBN 978-615-80632-2-7 Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka
Korompay György: Veszprém. Műszaki Kiadó (több kiadásban, Városképek-Műemlékek sorozat), Budapest, 1957. ETO 908_439
Regenye Judit: Ősrégészet Veszprémben (Őskori település a város alatt) VM MÚzeumok Igazgatósága, 2006 ISBN 963 7208 89 5
Gutheil Jenő: A középkori Veszprém vármegye. Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979
Dr. Lukcsics P.–Dr. Pfeifer J.: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Egyházmegyei Könyvnyomda, 1933 (Reprint, 1997 ISBN 963-04-9513-9)
Hungler József A török kori Veszprém. VM. Levéltár Kiadványai 4. Veszprém, 1986 ISBN 963-01-7246-1
Balassa László–Kralovánszky Alán: Veszprém. (többszöri kiadás) Panoráma Kiadó (Medicina), 2006 ISBN 963-243-923-6
Kiss Tamás: Változások és aktualitások Veszprém városépítészetében – Területfejlesztés 1986/2. 91–109.o. VÁTI szakfolyóirata, táskaszám: 86 127.
Kiss Tamás: Az elmúlt negyven év városépítési gyakorlata (Veszprémi MUT-konferencia: a főépítész bevezető előadása) Városépítés 1986/6. 14–18. o. HU ISSN 0505-0294
Kiss Tamás: Komplex rekonstrukció a veszprémi Várnegyed megmentésére – MTA-VEAB, 1986 – KT_ARCHÍV_VeML
Kiss Tamás: Az urbanizáció (városodás, városiasodás) jellegzetességei Veszprém megyében – Veszprém Megye Kézikönyve fejezeteként ISBN 963-9089-34-6 (a kiadáson hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9089-18-4
Márkusné Vörös Hajnalka: Cserhát – Veszprémi Kaleidoszkóp könyvsorozat 1. – Veszprém, 2013 és 2019. ISBN 978-963-7229-34-3, ISSN 2064-2830
Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás – Veszprémi Kaleidoszkóp könyvsorozat 2. – Veszprém, 2015. ISBN 978-963-7229-41-1, ISSN 2064-2830
Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert – Veszprémi Kaleidoszkóp könyvsorozat 3. – Veszprém, 2015. ISBN 978-963-7229-42-8, ISSN 2064-2830
Forrás
↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
További információk
Veszprém vezető napilapjának online kiadása
V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. weboldala
Kaynak: Wikipedia – Veszprém · CC BY-SA 4.0
Tarihçe
1552 yılında Budin Beylerbeyi Hadım Ali Paşa tarafından fethedildi ve İstolni Belgrad sancağının nahiyesi oldu. 1566 yılında Habsburglar tarafından işgal edilen Vesprem, 1593 yılında Koca Sinan Paşa tarafından tekrar fethedilerek Budin Eyaleti'nin sancağı oldu. 1598 yılında tekrar Habsburglarca işgal edildi.
Kaynak: Wikipedia – Vesprim · CC BY-SA 4.0
Etymology
The city's name derives from the West Slavic-language personal name Bezprem or Bezprym (Proto-Slavic Bezprěmъ) which translates literally to "stubborn", "self-confident, not willing to retreat". Besprem (before 1002), Vezprem (1086), Bezpremensis (1109). The form Vezprem originates in early medieval scribal habits and frequent exchange of B and V under the influence of the Greek language.
Location and legend
The city can be reached via the M7 highway and Road 8. It can also be reached from Győr via Road 82 and from Székesfehérvár via Road 8. According to a local legend, Veszprém was founded on seven hills. The seven hills are Várhegy (Castle Hill), Benedek-hegy (St. Benedict Hill), Jeruzsálem-hegy (Jerusalem Hill), Temetőhegy (Cemetery Hill), Gulyadomb (Herd Hill), Kálvária-domb (Calvary Hill), and Cserhát.
History

Anonymus Belæ Regis Notarius (the anonymous notary of King Béla III) wrote that a castle already stood here when the Hungarians first occupied the area. The castle was probably a 9th-century Frankish fortress. The castles of Veszprém, Esztergom and Székesfehérvár, were the earliest Hungarian stone castles, which had already been built during the reign of High Prince Géza, a time when motte castles were much more common.
Veszprém had an important religious role during the struggle to make Christianity the official religion of the medieval Kingdom of Hungary—Stephen I, Grand Prince of the Hungarians, was crowned King in 1000 or 1001, and defeated the armies of his chief opponent, Koppány, near Veszprém. The city became the first episcopal seat of Hungary in 1009 and an archiepiscopal seat in 1993. Comitatus Veszprém was one of the earliest historical counties of Hungary.
Veszprém was the favorite city of Queen Gisela, the wife of Stephen I. For centuries, the queens of Hungary were crowned by the bishop of Veszprém. The city is still often called "the city of queens". In the year 1294 Queen Fenenna confirmed that, at that time, the former Queen Elizabeth had the privilege to collect the donations of the church in the Veszprém County.
Veszprém was among the first Hungarian cities to have a university—students studied law and arts here for several centuries. The university was destroyed by fire in 1276, when Peter I Csák invaded and devastated the Diocese of Veszprém. Veszprém became a university town again in the 20th century.
The town was taken over by the Ottoman Turks during the Hungarian–Ottoman Wars in 1552, but was conquered by the Habsburgs in 1566. The Ottomans once again successfully besieged the town in 1593 during the Long Turkish War. The castle was demolished in 1706. Until 1918, Veszprim (also named Weszprim and Wesprim c. 1850, and Weissbrunn in German) was part of the Austrian monarchy (Austria-Hungary); and part of Transleithania in the Kingdom of Hungary after the compromise of 1867. From 16 August and 4 October 1919, Romanian troops occupied the city under colonel Constantin Neagu and major Alexander Totescu.
Economy
The Hungarian automotive plastic spare parts manufacturer Videoton Plastic (part of Videoton), the Hungarian kiosk manufacturer Kiosksystems, the Hungarian shutter manufacturer Roll-Lux, the Hungarian label manufacturer Imprenta, the Hungarian tool manufacturer Solidsteel, the Hungarian technical ceramics manufacturer Bakony Ipari Kerámia, the Hungarian furniture manufacturer Balaton Bútor, the Hungarian machine manufacturer Flexmont, the Hungarian watermanagement company PureAqua, the Hungarian automotive spare parts manufacturer Win-Pres, the Hungarian construction company VEMÉVSZER, the Hungarian metal manufacturer Ferro-Trio, the Hungarian OOK Printhouse, the Hungarian toolmanufacturer Plasticor, the Hungarian machine manufacturer Transmoduls, the Hungarian Prospektus Printhouse have both their headquarters and main production facilities in Veszprém.
The French pharmaceutical company Citoxlab, the Austrian plaster manufacturer Lasselsberger-Knauf, the Swiss electric motor manufacturer Maxon Motor, the Austrian tile manufacturer Bramac, the French automotive spare parts manufacturer Valeo, the German electromagnetical controlsystems manufacturer nass magnet, the German automotive spare parts manufacturer Continental AG, the German automotive spare parts manufacturer Thun, the German sensor manufacturer Pepperl+Fuchs, the Austrian chimney and ventilation system manufacturer Schiedel, the American power supply security company CoreComm, the German sensor manufacturer Balluff, the German automotive spare parts manufacturer Jost, the German health devices manufacturer Beurer, the British-Dutch food producer Unilever and the Hungarian dairy product manufacturer Pannontej operate production plants in the city.
The Dutch General Logistics Systems, the Hungarian Magyar Posta, the German Penny Market, the Hungarian Locargo and the Austrian Persped have logistics centres there.
Demographics

According to the 2011 census beside the 83.9% Hungarian majority the city has a historical German minority numbering 2.4% of the population. The second largest ethnic group is the Roma with 0.7%. The others are all marginal.
The religious affiliation of the citizens has a Catholic majority with 38.9% Roman Catholic and 0.3% Greek Catholic. The Calvinists (7.0%) have the second, the Lutherans (2.1%) the third largest denomination in the city. 20.6% are not religious.
Politics
The current mayor of Veszprém is Gyula Porga (Fidesz-KDNP).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 18 members (1 Mayor, 12 Individual constituencies MEPs and 5 Compensation List MEPs) divided into this political parties and alliances:
Neighborhoods
Historical background
Until the end of the Middle Ages, Veszprém was essentially a group of settlements — known as “szegek” — located around the castle hill. The “szegek”, which had previously been independent settlements, were completely destroyed during the Ottoman period; thus, there is no continuity between the medieval and early modern city districts and their names. During the dynamic phases of urban development in the 19th and 20th centuries, the earlier settlement merged. The administrative and service needs (e.g., schools, stores, etc.) of the urban area, which had expanded and become more densely populated in this way, necessitated the establishment of a so-called urban structural system, for which proposals were made in the continuously updated urban development plans (1960, 1970, 1982). Due to the slowing of urban growth in the 21st century, a system based on tradition has become more practical than these plans.
Veszprém's official neighborhoods
In Municipal Decree No. 33/1997, the Municipality of Veszprém, a City with County Rights, distinguished 14 city neighborhoods and 11 territorial units that are not classified as city neighborhoods. The latter are partly separated as subdivisions of certain city districts and partly appear outside of them, functioning similarly to city neighborhoods.
Public transport

The city's public transportation consists exclusively of buses, which are run by the city-funded company V-Busz. 30 bus lines run throughout the city, including lines 44 and 45 which are night buses. All buses are easily recognizable even from a distance due to their purple livery. Tickets can be purchased on the buses, from ticket machines across the city and at bus stations from the ticket desks. V-Busz took over the city's public transportation in 2018 from the regional, state-funded bus company (ÉNYKK) due to a lack of funding and an old rolling stock of buses, some of which were from the mid 80s.
Tourism
Kittenberger Kálmán Zoo & Botanical Garden
Kaynak: Wikipedia – Veszprém · CC BY-SA 4.0
