Zalaegerszeg
Zalaegerszeg megyei jogú város Magyarország nyugati részén, a Nyugat-Dunántúl régióban, Zala megye, illetve a Zalaegerszegi járás székhelye.
Government administration · Hungary · 0 followers
Overview
Zalaegerszeg megyei jogú város Magyarország nyugati részén, a Nyugat-Dunántúl régióban, Zala megye, illetve a Zalaegerszegi járás székhelye. A megye legnagyobb települése, a térség közigazgatási, gazdasági és kulturális központja, a régió negyedik legnagyobb városa. Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarország program „Arany Rózsa” régiós díját.
Interested in working with us in the future?
Follow to see new jobs and posts in your feed.
No news yet.
About
Zalaegerszeg megyei jogú város Magyarország nyugati részén, a Nyugat-Dunántúl régióban, Zala megye, illetve a Zalaegerszegi járás székhelye. A megye legnagyobb települése, a térség közigazgatási, gazdasági és kulturális központja, a régió negyedik legnagyobb városa. Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarország program „Arany Rózsa” régiós díját.
Kaynak: Wikipedia · CC BY-SA 4.0
Nevének eredete
A „Zala” előtag a Zala folyó nevéből származik, amely meghatározó a térség vízrajzában. A szó eredete valószínűleg szláv, és olyan mocsaras, vizes területre utal, ami jól jellemzi a környék természetes adottságait.
Az „Egerszeg” egy régi magyar kifejezés, amely olyan helyet jelöl, ahol sok égerfa nőtt. Ezek a fák elsősorban nedves, vízközeli területeken fordulnak elő, így a név arra utalhat, hogy a vidék egykor ilyen növényzettel volt borítva.
A települést először 1247-ben említik írásos forrásokban „Egerscug” formában. A név az évszázadok során fokozatosan alakult át, míg végül megkapta a nevének előtagját (megkülönböztetve más Egerszegnek nevezett településtől) és alakult ki a mai is használatos Zalaegerszeg elnevezés.
Fekvése
Zalaegerszeg földrajzi koordinátái é. sz. 46.84538° és k. h. 16.84721°. Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 kilométerre) helyezkedik el. Domborzati szempontból rendkívül tagolt. Az északi peremvidéke (Bekeháza, Hatház, Ságod) még a Kemenesháthoz, azon belül a Felső-Kemenesháthoz tartozik, de a területének túlnyomórésze a Zalai-dombság tájegységben fekszik. Itt is több kistáj osztozik rajta. A városmag, illetve Andráshida, Nekeresd, Neszele, Pózva a Felső-Zala-völgyhöz, a déli belterületek (Bazita, Botfa, Ebergény, Egerszeghegy, Szenterzsébethegy, Vorhota, Zalabesenyő) a turisztikailag közkedvelt Göcsejhez, a keleti városrész Csácsbozsok viszont az Egerszeg–Letenyei-dombsághoz tartozik. Átlagos tengerszint feletti magassága 156 méter. A Balaton tőle keletre 45 kilométerre található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 kilométer. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 kilométerre van, Balatonszentgyörgy mellett az M7-es autópályára.
Természetföldrajzi adottságai

A földkéreg vastagsága itt 25–27 km, a litoszféráé 60–80 km. A földtörténet során kiemelkedési és lesüllyedési periódusokban váltakozott a tengeri és a szárazföldi üledékképződés a területen. A pliocén kor legfontosabb eseménye a folyóvízi feltöltésből származó kavicsterületek kialakulása. A pleisztocén során lösz fedett be nagy területeket. A felszínen szinte kizárólag a legfiatalabb korú kőzetek találhatóak, a völgytalpakon azonban kibukkanhatnak a felső pannon korúak is.
A város a Zalai-dombság északi részén fekszik, három kistáj határán. A délnyugati városrészek már átnyúlnak a Göcsej területére, így ott a változatos kitettségű, erősen szabdalt 200-250 méter magas „hegyek” jellemzőek. Az északkeleti és keleti lejtők a legmeredekebbek, dél–délnyugat felé vályoggal fedett, fokozatosan alacsonyodó, derázió és geliszoliflukció által formált lejtők ereszkednek.
Az északi és középső rész a tektonikailag előre jelzett és kelet felé tölcsérszerűen kiszélesedő Felső-Zala völgyben foglal helyet. A völgy jobb oldalán mély, szűk völgyek, nehezen felismerhető teraszok, pannon agyaghoz kapcsolódó ó-holocén suvadások, baloldalt hosszabb, lankás, lösszel fedett lejtők voltak találhatóak. Az ember tevékenysége azonban majdnem teljesen átalakította őket letelepülésre alkalmasabb formákká.
A keleti városrészek a Kelet-zalai-dombság Söjtöri-hátához kapcsoló kisebb meridionális vonulatokon húzódnak.
A napfénytartam 1950–2000 óra/év között alakul, ami azonos szélességi körön levő magyar területekhez viszonyítva a legkisebb érték. Ez visszavezethető az 56-62%-os évi átlagos felhőzetre, amit az atlanti hatás erőssége okoz. Szélirányok közül az észak és dél irányú leggyakoribb, összesen kb. 30%, irányuk megtartására rásegítenek a meridionális völgyek. A szélcsendes időszakok szintén gyakoriak, mintegy 25%-nyiak.
Környezeti állapot
A város levegőminőségét a közlekedés befolyásolja a legnagyobb mértékben, ezen belül is a porszennyezés okozza a legnagyobb problémákat. A nehézipari létesítmények hiánya miatt nem jelentős az ipari eredetű szennyezés. Egyedüliként a MOL helyi kőolajfinomító üzeme, amely kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, valamint korom tekintetében jelentős szennyező. A termelés során keletkezett szennyvíz tisztítás után a Felső-Válickába és az Avas-árokba kerül. A MOL tevékenységének folyamatos racionalizálása eredményeként a Zalai Finomítóban 2001-ben megszűnt a kőolaj-feldolgozás, ma már elsősorban speciális bitumenek készülnek itt.
A zajszennyezésnek szintén a közlekedés a problémák fő forrása a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ elemzése alapján. Az elkerülő utak megépítésével ugyan a belváros terhelése csökkent, de mivel a tranzitforgalom az összes forgalomnak csak 20-30%-át tette ki, a probléma végleges megoldására még várni kell. A nagy forgalmú belvárosi útszakaszokon a terhelés csúcsidőben rendszeresen meghaladja a megengedett határértéket. Emiatt folyamatosan napirenden van egy sétálóutcás, csendes belső terület kialakítása a Kossuth utcában és környékén, ez azonban rendkívül nehezen megvalósítható a gyakorlatban, mivel a város észak-dél irányú belső útjai szűkek (jellemzően egyszer kétsávosak és egyirányúsítottak), és a viszonylag sűrű beépítés miatt nem is bővíthetők. A Kossuth Lajos utca a Széchenyi tértől a Kisfaludy Sándor utcáig díszburkolatot kapott, és ezen szakaszon 30 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be, valamint korlátozták a parkolási lehetőségeket, melyet a védett öblök és a Berzsenyi – Kosztolányi utcák sarkán megépült új parkolóház vett át. Ez közepes mértékű tehermentesítést jelent a Kossuth utcában és annak környékén lakóknak, azonban vásárlók elvesztését jelent(het)i a főutcán található üzleteknek, ahonnan a külső területeken megnyílt új bevásárlóközpontokba helyeződhet át a tartós cikkek vásárlásának központja.
Története

A város fekvése
Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala vármegyében az egyedüli ókőkori lelet. A következő időszak, amikorról maradtak leletek a városban, a rézkor. A régi ruhagyár elhagyott területén felfedezett, az azóta már teljesen befedett Vizsla-patak mellett megtelepedett, lengyeli kultúrához tartozó település ebből a korból datálható.
A középkor
A vaskorból kelta nyomokra lehet bukkanni, amilyenből Dél-Zala területén sokat, északon alig találni. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy Zalaegerszeg ekkor egy fontosabb út mellett állt, és ezt ellenőrizte a kelta lakosság.
Az ezt követő időszakokból származó leletek száma elenyésző, így valószínűleg semmilyen település nem volt ez idő tájt a területen.
A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.
1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, kőtemplomot is ekörül kapott a község. Ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének.
1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.
A város címere
Zalaegerszegnek évszázadokon keresztül nem volt hivatalos címere. A városi pecsét többször módosult rajzából alakult ki a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázoló címer. Ezt az 1940-es évek végéig több változatban is használták. 1970-ben egy teljesen újat vezettek be, ez azonban sem a címertan követelményeinek, sem a város hagyományainak nem felelt meg. A Városi Tanács 1989-ben megrendelt egy, a tradíciókat követő címert, amelyet 1992-ben fogadtak el Zalaegerszeg Megyei Jogú Város hivatalos címerének.
A mai napig használatos címeren pajzs alakon Mária Magdolna látható, lábai alatt korbáccsal, babérkoszorús jobb kezét védelmezően a 16-17. századi végvárat jelképező stilizált vár fölé nyújtja. Bal karjában vállára fektetve hosszú szárú keresztet tart. A korábbi pecséteken a lábánál találhatunk koponyát is, de a mai címeren a korbács ábrázolásánál maradtak a tervezők. Ezek a szimbólumok Bűnbánó Magdolnára vagy Magdalai Máriára utalnak. A kibontott haja Jézus Krisztus lábának illatos olajjal való megkenésére és hajával való letörlésére utal. A korbács a bűntudat egyik középkori szimbóluma, s ezt jelképezte a koponya is.
Közélete
Polgármesterei
1994–1998: Dr. Gyimesi Endre (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF)
1998–2002: Dr. Gyimesi Endre (Fidesz-MDF-MKDSZ-MDNP)
2002–2006: Dr. Gyimesi Endre József (Fidesz-MDF-MKDSZ)
2006–2010: Dr. Gyimesi Endre (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)
2019–2024: Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP-Balaicz Zoltán Jelöltje Egyesület)
Népesség
Zalaegerszeg lakónépessége 2011. január 1-jén 59 499 fő volt, ami Zala megye össznépességének 21%-át tette ki. A város Zala vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 581 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 18%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1125 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73, a nőknél 80 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,7%-a, mintegy 2194 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
Zalaegerszeg népesedése jellegzetesnek mondható pályát futott be. A legjelentősebb népességnövekedési időszakban (1960–70-es évek) 30%-kal nőtt meg a város lakossága, köszönhetően az ipartelepítésnek, a hozzácsatolásoknak és a bevándorlásnak. Ezen demográfiai robbanás hatására rengeteg új lakás épült, amelyekbe elsősorban fiatal falusiak költöztek. Ma már stagnáló/fogyó népességről kell beszélnünk, ennek két tényezője a természetes fogyás és a szuburbanizáció hatása. Ellenhatásként jelentkezik a pozitív bevándorlási mérleg.
A természetes fogyás 1990-től jellemző a városra. A vándorlási különbözet az 1990-es évek közepén negatív előjelű volt. Korosztályok szerint átrendeződés játszódik le: csökken a fiatalkorúak és nő a közép- és az időskorúak aránya. 35 éves korig férfi-, afölött nőtöbblet mutatkozik. Az 1995-ben 25-29 éves korosztály létszáma 1995–2001 között minimális növekedést, 2001–2005 között csökkenést mutatott. Ennek egyik oka lehetett az elvándorlás, valamint az ideiglenesen vagy véglegesen más településen való munkavállalás (diplomás munkaposztok hiánya). Az elköltözők egyik fő célpontja, az országos átlaghoz igazodva, Budapest, ahol munkalehetőséget, magasabb fizetést remélnek maguknak. Az elvándorlás másik fő motivációja a csendesebb környezet, nagyobb lakás iránti igény, amelyet a várost elhagyók a közeli elővárosodó falvakban találhatnak meg. Ilyen települések például Teskánd, Nagykutas, Zalaszentiván vagy Bocfölde. Az összes társadalmi csoport regisztrált munkanélkülieknek száma az 1990-es évek elején volt a legnagyobb Zalaegerszegen, majd egészen 2001-ig dinamikusan csökkent. 2001-től ismét emelkedő tendenciát mutatott, majd beállt egy stagnáló értékre. A gazdasági válság idején számos munkahely szűnt meg, a munkanélküliségi ráta elérte a 12-13%-ot. A pályakezdő munkanélküliek száma az utóbbi öt évben emelkedést mutat, 2010 elején számuk 1 200 körül volt, a diplomás munkanélkülieké pedig 1 000 körül. A legkisebb eséllyel a diplomások közül a közgazdászok, a középfokú végzettséggel rendelkezők közül az irodai munkások, míg a szakképesítéssel rendelkezők közül a fodrászok és a bolti eladók tudnak elhelyezkedni. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 62 214-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Zalaegerszegen, mint 1980-ban.
Városrészek
Növekedése során Zalaegerszeg sok szomszédos települést magába olvasztott.
Legkorábban, 1887-ben, Ola községet csatolták a városhoz, ma ez már a tulajdonképpeni városközpont egy részét alkotja. További egyesítések: 1933-ban Kaszaháza, 1958-ban Zalabesenyő, 1963-ban Csácsbozsok és Pózva, 1969-ben Bazita, Andráshida, Szenterzsébethegy, Ebergény és Ságod, 1981-ben pedig Botfa vált Zalaegerszeg részévé.
2008 nyarán helyi népszavazást tartottak Pethőhenyén, ahol a lakosság ellenezte, hogy a község Zalaegerszeghez csatlakozzon. A sikertelen népszavazást bírósági tárgyalás követte, ahol a Zala Megyei Bíróság a 2010-es magyarországi önkormányzati választások napjától három pethőhenyei településrészt (Cserlap, Hosszúhegy, Kápolnahegy) a városhoz csatolt, az ott található önkormányzati ingatlanokat pedig Zalaegerszeg önkormányzatának ítélte meg.
Gazdasága

Zalaegerszeg az 1950-es évekig elenyésző tényező volt Magyarország gazdasági életében.
A szocialista időszakban az országos programhoz kapcsolódóan előtérbe került az ipar fejlesztése, ekkor kezdte meg a termelést a Ruhagyár, a Zala Megyei Tejipari Vállalat, a Zalaegerszegi Vágó- és Húsipari Vállalat, a Zalai Aszfaltgyár (később Zalai Kőolajipari Vállalat), a Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat (Zalakerámia), a Kenyérgyár (Zalaco), a Ganz–MÁVAG zalaegerszegi gyára, a Szállítógépgyár, a Szikvíz- és Üdítőitalgyártó Üzem, a VERTESZ zalaegerszegi gyáregysége, az EIV Rt. Zalaegerszegi Alkatrészgyára, a Baromfifeldolgozó Vállalat (Zalabaromfi Zrt.), a Zalaegerszegi Hűtőház (Goldsun Rt.), a PEZA Bútortechnológiai Vállalat (Zala Bútor) és a Caola (Régi nevén KHV) helyi gyáregysége is. Az új gyárak, üzemek az ipar képzettséget nem igénylő ágazataiból kerültek ki. A környékre betelepülő kőolajbányászatnál is elsősorban budapesti szakembereket alkalmaztak.
A rendszerváltást követően a legtöbb állami nagyvállalat felbomlott, a romjaikon kisebb magáncégek jöttek létre, amelyek később vagy megerősödtek, vagy eltűntek a piacról. Az 1990-es évek közepétől újabb szereplők, a multinacionális cégek jelentek meg a városban, amelyek többsége már a szakképzett, ugyanakkor olcsón foglalkoztatható munkaerőre alapozott. A bérek emelkedése miatt ezek távozása várható a közeljövőben.
A legjelentősebb multinacionális cég a Flextronics International Ltd., amely 1999-ben nyitotta meg 30 hektáros ipari parkját a városban, Sárvár után másodikként az országban. A beruházás értéke 60 millió dollár volt, amelyből 30 millió dollárt az építkezésre, további 30 milliót pedig infrastruktúra-fejlesztésre használtak fel. A Flextronics ipari parkján kívül még a Ganz Ipari Park és az önkormányzati tulajdonú Zalaegerszegi Déli Ipari Park található a városban. Közel 500 millió forintos beruházás keretében a település északi határában, a 74-76-os út, illetve Ságod városrész között épül föl a negyedik, az Északi Ipari Park. A parkban helyet kap egy inkubátorház is, amelynek létrehozását az Új Magyarország Fejlesztési Terv 333 millió forinttal támogatta a 84 millió forintos városi önrész mellett.
Infrastruktúra

Közlekedés
A város a vasúti közlekedésben kevésbé fontos tényező, itt nem állnak meg a fontos, észak–déli irányú vasúti járatok, csak Zalaszentivánon keresztül, átszállással lehet csatlakozni hozzájuk. Így ez a falu látja el a vasúti csomópont szerepkörét. A belvárosban levő vasútállomáson kívül még Olában és Andráshidán van vasúti megállóhely. A Zalaegerszeg-Andráshida közti új nyomvonalat 2009. május 25-én adták át.
Az utóbbi időben jelentős lépések történtek a környező vasúthálózat fejlesztésére. Ezek közé tartozik a 2003 májusában átadott, Európai Uniós forrásokból finanszírozott, a vasútállomás elkerülését szolgáló deltavágány kiépítése és a várost érintő vonalak villamosítása is. A legújabb tervekben szerepel egy teljesen új vasútállomás felépítése, a városközponttól nagyobb távolságra, mint a mostani. Erre azért lenne szükség, mivel a vasúti forgalom a város útjait jelen pillanatban 11 helyen keresztezi.
Zalaegerszeg a 76-os és 74-es főutak találkozásánál helyezkedik el, s a közelében (határszélétől 6, központjától 12 kilométerre délre) húzódik a 75-ös főút is. A két előbbi főút közül a 74-es viszonylag régóta elkerüli a belvárost keleti irányból – a régi nyomvonal ma részben mellékút, 7408-as, illetve 7410-es számmal, részben önkormányzati út –, a 76-os elkerülője viszont csak később épült ki, s a korábbi nyomvonal nagyrészt ma is főútnak minősül, 762-es útszámozással.
Belső úthálózata megfelelő, azonban a mezőgazdasági utak, hegyi utak állapota kifejezetten rossz. Az utóbbi években az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett a javítások elvégzésére, azonban a korszerű mezőgazdasági utak építése és felújítása ez ideig nem történt meg. A SAPARD pályázatoknak, valamint a Nyugat-Dunántúli régió pályázatainak köszönhetően 2004-ben a településen is elkezdődhetett ezen utak felújítása. A felújítások elmaradását hátráltatják a rendezetlen tulajdon- és birtokviszonyok. A volt zártkerti területeken lévő utak állapota változatos. A dombvonulatokon végigvezető utak általában jó állapotúak. A lejtő irányú utak többsége elmélyült, időszakonként nehezen járható. A vizes területeken, mélyfekvésű területeken átmenő utakon a nem megfelelő kivitelezés, illetve a karbantartás hiánya okoz gondot. A probléma halmozódik, ha az időjárás csapadékosabb.
Látnivalók
Egyházi építmények
Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom – épült 1750–1760 között, barokk stílusú, Tierhardt József mester tervezte, a mennyezetképeket a 70-es években Haraszti Margit restaurálta. 1809-ben szentelték fel.
Jézus szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom – az Ola nevű városrészben található, 1925–1926, neobarokk stílusú, Kotsis Iván tervezte. Boldog IV. Károly király emlékére készült, 2004-ben felújították.
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom – Mindszenty József emléktemploma, 2004-ben épült, Cigány István alkotása.
Református templom – Szeghalmy Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből.
Evangélikus templom – 1906-ból származik, neogótikus stílusú, Gerei Ernő tervezte.
Kálvária-kápolna – 1756-ban épült barokk stílusban.
Andráshidai templom – román stílusú, 1785-ben állították teljesen helyre.
Nagy Szent Teréz-templom – Bazita városrészben.
Árpád-házi Szent Erzsébet-templom – Szenterzsébethegy városrészben.
Szent Jakab-templom – Ebergény városrészben.
Szent Katalin-templom – Besenyő városrészben
Szent Sebestyén-templom – Csácsbozsok városrészben
Szűz Mária Szent Neve-templom – Botfa városrészben
Intézmények, infrastrukturális létesítmények
Zalaegerszegi Törvényszék, az egykori vármegyeháza: 1730–1732 között, barokk stílusú, Franz Allio tervei szerint épült, a sidi Sidy családból való sidi Sidy Pál egerszegi alszolgabíró, építőbiztos vezetése alatt.
Kvártélyház: Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
Arany Bárány Szálló: 1893–1894, Brenner János építész tervei szerint
Tévétorony: 1975-ből, 95,4 m magas, a presszó magassága pedig 53,2 m.
Csipkeházak: lakóházak Vadász György tervei szerint.
Hagymasisakos ispita a 19. századból, a város régi kórháza.
AquaCity – Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark
Hüvös Kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház): ifjúsági szállásként és rendezvényhelyszínként működő műemléki épület (http://www.botfaihaz.hu/)
Oktatási intézmények
Felsőoktatási intézmények
Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
Egészségügyi Főiskola: Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ
Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Karának Zalaegerszegi Kihelyezett Tanszéke
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzés
Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola (távoktatási helyszín)
Középiskolák
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium
Zalaegerszegi Szakképzési Centrum (ZSZC)
Általános iskolák
Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Petőfi Sándor Székhelyiskola Archiválva 2007. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Dózsa György Tagiskola Archiválva 2007. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Zalaegerszegi Eötvös József Általános Iskola
Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola
Pais Dezső Tagiskola Archiválva 2007. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Öveges József ÁMK Archiválva 2007. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Béke ligeti Általános Iskola és Speciális Szakiskola
Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Óvodák
Öveges ÁMK Óvoda Archiválva 2007. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kulturális intézmények
Gönczi Ferenc ÁMK és Közép-európai Kulturális Intézet
Izsák Imre ÁMK Archiválva 2007. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet
Média
Rádióállomások
Egerszeg Rádió – Zalaegerszeg FM 95,1 MHz
Megszűnt rádióállomások
N-Joy Rádió – Zalaegerszeg, FM 88,9 MHz (2006-2013)
Egerszeg Rádió European Hit Radio 92,9 MHz (2003-2010)
Helikon Rádió – Zalaegerszeg FM 95,8 MHz (2012-2019) Helikon Rádió Egerszeg
Sportélete
A városban hagyományosan jelentős a sportélet, rendelkezik első osztályú labdarúgó, női és férfi kosárlabda, sakk és tekecsapattal, egyéni sportok közül jelentős az úszás, az atlétika, a sportlövészet, a tenisz és a tájfutás.
Többször rendeztek itt jelentős sporteseményt: 1983-ban a tájfutó világbajnokságnak, 2004-ben a női kézilabda Európa-bajnokság csoportmérkőzéseinek, 2005-ben vívó Európa-bajnokságnak és U19-es női labdarúgó Európa-bajnokságnak adott otthont Zalaegerszeg. 2024-ben a városban rendezik meg a teke világkupát, a világ legjobb női és férfi klubjaival.
Sportlétesítmények
ZTE FC labdarúgóklub stadionja és a műfüves pálya
Híres zalaegerszegi kötődésű sportolók
Bencze Tamás kosárlabdázó, szövetségi kapitány
Bérces Edit szuper-maratoni futó, világ- és Európa-bajnok, világrekorder
Berzicza Tamás hatszoros magyar bajnok, világ és Európa-bajnoki 2., olimpiai 6. helyezett (1996 Atlanta) birkózó
Bodrogi Csaba hetvenszeres magyar válogatott, kosárlabda játékos.
Gombos Zsolt magyar bajnok, EB és VB helyezett olimpikon (1992 Barcelona, 1996 Atlanta) birkózó
Horváth Tamás nemzetközi sakkmester, az ötszörös magyar bajnok Csuti SK szakvezetője, volt szövetségi kapitány
Illés Fanni válogatott úszó, paralimpikon-szépségkirálynő
Kámán Tamás kilencvenötszörös magyar válogatott kosárlabda játékos
Portisch Lajos nemzetközi sakkmester, a Nemzet Sportolója, sakkolimpiai bajnok
Porubszky Mária sakkozó, csapatban ezüst- és bronzérmes a sakkolimpián
Répási Róbert autóversenyző, rallycross magyar bajnok
Rozsnyói Sándor olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta
Szanati László magyar bajnok, veterán világbajnok (2007) birkózó
Soós István válogatott labdarúgó, sokáig a ZTE gólrekordere
Szőcs János labdarúgóedző, szövetségi kapitány
Szűcs József válogatott kosárlabdázó, kétszer az év legjobb magyar férfi játékosa
Kozáry Ágnes atléta, sprinter, olimpikon (1992 Barcelona)
Híres emberek
![Mindszenty József szobra, aki 1917. január 26-ától lett a zalaegerszegi főgimnázium hittanára[165]](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Mindszenty_Jozsef_szobra_%281995%29%2C_Zalaegerszeg.jpg/500px-Mindszenty_Jozsef_szobra_%281995%29%2C_Zalaegerszeg.jpg)
Díszpolgári címet kaptak
Dr. Pais Dezső nyelvészprofesszor – 1964
Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész – 1970
Dr. Keresztury Dezső író, irodalomtörténész, akadémikus – 1975
Baráth Lajos, az építőipar nyugdíjasa – 1975
Nátrán János, a Városi Tanács nyugalmazott tanácselnöke – 1985
Portisch Lajos nemzetközi sakknagymester – 1989
Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész – 1994
Dr. Degré Alajos jogtörténész, kandidátus – 1995
Vajda József tanár, népzenegyűjtő – 1996
Izsák Imre csillagász, égi mechanikus – 1997
Németh József múzeumigazgató, irodalomtörténész – 2000
Pék József nyugalmazott belügyminisztériumi tanácsos – 2001
Fekete György Munkácsy-díjas belsőépítész, egyetemi tanár, akadémiai elnök – 2003
Farkas Imre, a Zalahús Rt. elnök-vezérigazgatója – 2004
Dr. Hóbor Erzsébet, a Közigazgatási Hivatal vezetője – 2005
Rosta Sándor, a POFOSZ és az 56-os Hagyományőrző Egyesület tiszteletbeli elnöke – 2006
Dr. Szalczer Lajos szemész főorvos – 2007.
Dr. Marx Gyula orvos, országgyűlési képviselő – 2009
A település az irodalomban
Érintőlegesen szerepel a város Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (annak több fejezetében is).
Források
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város egészségterve – 2007
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásszervezési koncepciója – 2005
A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási kiadványai
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának sportkoncepciója 2006–2009
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Középtávú Gazdasági Programja 2003–2006
További információk
Zalaegerszeg vezető napilapja, a Zalai Hírlap online kiadása
A városi címer és zászló használatának rendje
Zalaegerszeg MJV Integrált Vagyonkataszteri és Térinformációs Rendszere – várostérkép
Beírták nevüket a város történetébe – Zalaegerszeg polgármestereinek áttekintése.
Kaynak: Wikipedia – Zalaegerszeg · CC BY-SA 4.0
Konum
Egersek ya da Ersekiyvar, Zala Nehri kıyısında yer almakta, Slovenya ve Avusturya sınırlarına yakın yerde ve karayolu ile Budapeşte'nin 220 km güneybatısında yer almaktadır.
Tarih
Arkeolojik bulgulara göre bölgeye Eski Taş Çağı' nda yerleşildi. Demir Çağı' ndan itibaren Keltler tarafından yerleşildi. Yerleşim ilk yazıyı belgelerde 1247 yılında "Egerscurg", 1293 yılında "Egerszeg" adıyla geçmiştir. 1266 yılında Macar kralı IV. Béla tarafından yerleşim Veszprém piskoposluğuna bağışlandı. 1568 yılından itibaren şehirde bir kale inşa edilmiştir. 1570 yılında Osmanlı kuvvetleri ilk defa yerleşime saldırdılar ancak başarısız oldular. 1600 yılında Kanije kalesinin Osmanlı İmparatorluğu tarafından fethinden sonra yerleşimin stratejik önemi arttı. 1664 yılında Zerinvar kalesinin fethinden sonra kısa süreliğine Osmanlı kuvvetlerince ele geçirildi. 1870 yılında şehir statüsünü kaybetti ve köy oldu. 1885 yılında tekrar şehir statüsünü aldı. 1920'lerde yeniden şehre refah geldi; yeni binalar, yeni postane, tren istasyonu, itfaiye, polis merkezi ofisi ve Barok tarzı bir sinagog inşa edildi.
Kentin II. Dünya Savaşı'nda en önemli kaybı, Auschwitz'e 1221 Yahudi vatandaşının sınırdışı edilmesi oldu. Şehir 28 Mart 1945 tarihinde Kızıl Ordu tarafından ele geçirildi.
1950'lerde önemli değişiklikler meydana geldi. Egersek, 1952 yılında tekstil fabrikası inşaatı ve petrol kaynaklarının keşifi ile daha endüstriyel bir görüntüsü oldu. Demiryolu hattı da genişletildi. Macar vatandaşları Şehir devrimine 26 Ekim 1956'da başladı. Komünist yerel yönetim Körmend'e kaçtı ve Sovyet birliklerin gelmesiyle (4 Kasım) şehir Devrim Konseyi tarafından yönetilmiştir.
1960'larda ve 1970'lerde şehrin demografik bir patlama yaşadı.
Sosyalizmin sonunda, Egersek, ekonomik durgunlukta diğer şehirlerde olduğu gibi etkilenmedi. 1990'larda şehre dinamik gelişme getirildi.
Spor faaliyetleri
Egersek, 1983 yılında Dünya Oryantiring Şampiyonasına ev sahipliği yaptı. 2001 yılında, Egersek, Bilişim Orta Avrupa Olimpiyatına (CEOI) ev sahipliği yaptı. Egersek ayrıca, 2004 Avrupa Kadınlar Hentbol Şampiyonası ilk turu, 2005 UEFA Kadınlar 19 Yaş Altı Şampiyonası ve 2005 Avrupa Eskrim Şampiyonasına da ev sahipliği yapmıştır.
Kaynak: Wikipedia – Egersek · CC BY-SA 4.0
Location
Zalaegerszeg lies on the banks of the Zala River, close to the Slovenian and Austrian borders, and 220 kilometres (137 miles) west-southwest of Budapest by road.
History

The area was already inhabited in the Upper Paleolithic, according to archaeological findings (the oldest ones in Zala county). Later, the area was inhabited by Celts.
The first written mentions of the town are as Egerscug (1247) and Egerszeg (1293); the name means "alder-tree corner" and is probably a reference to the town's situation in the angle where two rivers meet. King Béla IV donated the town to the diocese of Veszprém in 1266, so that it became Church property. As Egerszeg lay somewhat distant from Veszprém, however, the taxes paid by the town often ended up in the pockets of such local oligarchs as the Kőszegi family.
In the 14th century, Egerszeg was the largest town of the area. Between 1368 and 1389, it was a royal town for a short time, then Sigismund I donated it to the Kanizsai family who traded it for another town with the bishop of Veszprém. Zalaegerszeg remained their property until 1848.
In 1381, the town built a stone church. In 1421, Egerszeg was granted oppidum status, which meant they could pay taxes once a year and the citizens could elect their own judge. The population grew quickly, and by the 16th century, Egerszeg became the de facto centre of Zala comitatus.
In the 1530s, development was brought to a halt. Taking advantage of the power of the king being weakened, the owners of the surrounding lands attacked the town often, and the Ottomans already began to occupy Hungary after the Battle of Mohács in 1526. From 1568, the town was fortified, a castle was built. The Ottomans attacked the town for the first time in the late 1570s, but they failed to capture it.
After Kanizsa fell to the Ottomans, the strategic importance of Egerszeg grew, but the castle was severely damaged in 1616 and captured by the Ottomans for a short time in 1664. The citizens suffered not only from the war, but from plagues and heavy taxes as well.
Climate
Zalaegerszeg's climate is classified as oceanic climate (Köppen Cfb). The annual average temperature is 10.6 °C (51.1 °F), the hottest month in July is 20.9 °C (69.6 °F), and the coldest month is 0.0 °C (32.0 °F) in January. The annual precipitation is 633.9 millimetres (24.96 in), of which June is the wettest with 80.0 millimetres (3.15 in), while January is the driest with only 21.0 millimetres (0.83 in). The extreme temperature throughout the year ranged from −20.4 °C (−4.7 °F) on 10 February 1996, to 38.1 °C (100.6 °F) on 8 August 2013.
Sport
Zalakeramia-ZTE KK Professional Basketball team
Demographics
In 2001, Zalaegerszeg had 61,654 inhabitants (95.5% Hungarian, 1% Romani, 0.4% German...). The distribution of religions were, 71.1% Roman Catholic, 3.8% Calvinist, 1.6% Lutheran, 11.6% Atheist (2001 census).
Politics
The current mayor of Zalaegerszeg is Zoltán Balaicz (Fidesz-KDNP).
The local Municipal Assembly, elected at the 2019 local government elections, is made up of 18 members (1 Mayor, 12 Individual constituencies MEPs and 5 Compensation List MEPs) divided into these political parties and alliances:
Kaynak: Wikipedia – Zalaegerszeg · CC BY-SA 4.0
